Az egykori gótikus székesegyház egyik megmaradt pillérének csonkján áll a szobor. Az eredetileg 1835-ben készült alkotást a talapzatán jól olvashatóak szerint Szent István király kilencszázados emlékezetére állították 1900. augusztus 20-án.
Casagrande e királyszobrokkal, illetve a Szt. István szobor egy korábbi, az egri várszékesegyház egy kiásott gótikus pillérére állított változatával új műfajt honosított meg, új típust teremtett, amelyben egyszerre jelentkezik a történeti hűséget célzó historizáló szándék és az emblematikus tömörítés.
A várbeli Szt. István-szobrot 1835-ben Durcsák János kanonok rendelte meg Casagrandénál. A szobor Pyrker törekvéseivel összhangban, az ő hatására készült.
Az érsek volt az első az egri főpapok közül, aki a várat történelmi és vallási
emlékhelyként kívánta kialakítani, így a későgótikus pillérre állított szobor az egri
püspökség alapításának első, és mindmáig egyetlen emlékművének is tekinthető.
33
Marco Casagrande egri munkái
E szerepet erősítette a várbeli, utóbb hagyományossá vált, s ma ismét felújított Szt.
István napi körmenetek szokásának kialakítása is.
A várban lévő Szt. István-szobron a király jobbjával Patrona Hungariaet ábrázoló domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik, - de kitárt karjairól leomló redőzött palástjával megfogalmazásában maga is a védelmező, az égi oltalmat kieszközlő közbenjáró gesztusával jelenik meg.
A nagyszabású egri munkáktól egyenes út vezetett a század közepén az ugyancsak Hild által tervezett esztergomi prímási bazilika szobrászati díszítéséhez.
Casagrande reprezentatív művei voltak a Dunára néző nyugati homlokzat elpusztult oromzat-szobrai, valamint a máig fennmaradt homlokzati domborművek. Meg kell jegyeznünk viszont, hogy mind az egri, mind az esztergomi főszékesegyház szobrainál problematikus volt a felhasznált kő anyaga. Casagrande Esztergomban a négy evangelista szobrát is elkészítette, de azokat már 1870 előtt eltávolították, a nyugati oromzat nagyméretű szobrait pedig statikai problémák miatt a századforduló táján lecserélték.
www.egrilokalpatriotak.hu
Casagrande e királyszobrokkal, illetve a Szt. István szobor egy korábbi, az egri várszékesegyház egy kiásott gótikus pillérére állított változatával új műfajt honosított meg, új típust teremtett, amelyben egyszerre jelentkezik a történeti hűséget célzó historizáló szándék és az emblematikus tömörítés.
A várbeli Szt. István-szobrot 1835-ben Durcsák János kanonok rendelte meg Casagrandénál. A szobor Pyrker törekvéseivel összhangban, az ő hatására készült.
1968, Szent István szobor az egri vár területén is található, forrás: kozterkep.hu
A várban lévő Szt. István-szobron a király jobbjával Patrona Hungariaet ábrázoló domborművű tondót karol át, mely alatt párnán a korona és a jogar nyugszik, - de kitárt karjairól leomló redőzött palástjával megfogalmazásában maga is a védelmező, az égi oltalmat kieszközlő közbenjáró gesztusával jelenik meg.
A nagyszabású egri munkáktól egyenes út vezetett a század közepén az ugyancsak Hild által tervezett esztergomi prímási bazilika szobrászati díszítéséhez.
Casagrande reprezentatív művei voltak a Dunára néző nyugati homlokzat elpusztult oromzat-szobrai, valamint a máig fennmaradt homlokzati domborművek. Meg kell jegyeznünk viszont, hogy mind az egri, mind az esztergomi főszékesegyház szobrainál problematikus volt a felhasznált kő anyaga. Casagrande Esztergomban a négy evangelista szobrát is elkészítette, de azokat már 1870 előtt eltávolították, a nyugati oromzat nagyméretű szobrait pedig statikai problémák miatt a századforduló táján lecserélték.
www.egrilokalpatriotak.hu
Megjegyzés küldése