Augusztus 20-a I. István király (Szent István), s egyúttal 1774 óta - amikor Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította - a magyar államiság ünnepe. István tisztelete napjainkig él, alakja a két világ, a pogány magyarok és a keresztény, európai normákhoz igazodott Magyarország határán van.
Nemzetségének még totemisztikus hagyományai vannak, uralkodói háza, az Árpád-ház azonban már kiválasztottakból és szentekből áll.
István napját sokfelé búcsúkkal vagy körmenetekkel ünnepelték. Különösen azokban a falvakban, vagy városokban volt ez jellemző, ahol volt István tiszteletére szentelt templom. 1818-ban rendeztek első alaklommal Szent István ünnepén Szent Jobb körmenetet.
Általános megfigyelés szerint ez a nap Medárdhoz hasonlóan úgynevezett negyvenes nap. Tehát 40 napig ugyanolyan idő marad, mint amilyen ennek a napnak az időjárása. Termésjóslásra is alkalmas volt István napja.
Ha jó az idő ezen a napon, akkor bőséges gyümölcstermésre lehet számítani. E napot nemcsak manapság tartják az új kenyér ünnepének.
Régen is e napon sütöttek először új búzából őrölt kenyeret. Azt is tartották, hogy e napon vágják le a szúnyogkirályt, vagyis ettől kezdve már kevesebb lesz ebből a rovarból. Néhol pedig azt mondták, hogy e napon indulnak el a gólyák.
Ikonográfiájában a Szent Koronát ajánlja föl Boldogasszonynak.
István nemcsak a szent, hanem a történelmi héroszt is jelenti számunkra. Mária Terézia 1774-ben Szent István lovagrendet alapított. Szegeden a csizmaszár díszes, szívalakú kivágását „szentistvánkivágás"-nak nevezik.
Csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje.
A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. Felsőszakonyon és Buzsákon az asszonyok és a lányok fekete ruhában „gyászos öltözetben sírván" mentek el szentmiséjére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden. A gabonaszállító hajókat Szent Istvánra keresztelték.
Az ócsádi szlovák legendában István király a Racsa nevű hegy belsejében rejtőzködik, a hegy tetején repedés tátong.
Az erre legeltető pásztornak régebben minden napon eltűnt itt egy-egy báránya. Bojtárját küldte utánuk, aki pár nap múlva került csak elő. Ő mesélte, hogy a hegy belsejében tágas terembe jutott, ahol fegyveres katonák alszanak, lovon, s az egyikük Szent István király. A király azt mondta neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy fölszabadítsa népét, hazáját.
A moldvai csángók balladaszerű énekében Szent István egykor majd "a világ minden népének szabadítója és királya lesz”.
Szlovák és morva legenda szerint a magyar haza földjén pogány ellen küzdő szlovákokat a Szent Király, István segíti győzelemre. Bánáti román mondában a palotaépítő István álmot lát, a mennybot három angyal száll le hozzá, s ezt mondják neki: mikorra elkészülnek palotáid, életedet általadod. A főpapok ezt meghallották, s nyomban szentté avatták.
Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra - a Szent Király éjfélén, annak erejében - a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket.
forrás: harmonet.hu
Nemzetségének még totemisztikus hagyományai vannak, uralkodói háza, az Árpád-ház azonban már kiválasztottakból és szentekből áll.
István napját sokfelé búcsúkkal vagy körmenetekkel ünnepelték. Különösen azokban a falvakban, vagy városokban volt ez jellemző, ahol volt István tiszteletére szentelt templom. 1818-ban rendeztek első alaklommal Szent István ünnepén Szent Jobb körmenetet.
Általános megfigyelés szerint ez a nap Medárdhoz hasonlóan úgynevezett negyvenes nap. Tehát 40 napig ugyanolyan idő marad, mint amilyen ennek a napnak az időjárása. Termésjóslásra is alkalmas volt István napja.
Ha jó az idő ezen a napon, akkor bőséges gyümölcstermésre lehet számítani. E napot nemcsak manapság tartják az új kenyér ünnepének.
Régen is e napon sütöttek először új búzából őrölt kenyeret. Azt is tartották, hogy e napon vágják le a szúnyogkirályt, vagyis ettől kezdve már kevesebb lesz ebből a rovarból. Néhol pedig azt mondták, hogy e napon indulnak el a gólyák.
Ikonográfiájában a Szent Koronát ajánlja föl Boldogasszonynak.
István nemcsak a szent, hanem a történelmi héroszt is jelenti számunkra. Mária Terézia 1774-ben Szent István lovagrendet alapított. Szegeden a csizmaszár díszes, szívalakú kivágását „szentistvánkivágás"-nak nevezik.
Csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje.
A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. Felsőszakonyon és Buzsákon az asszonyok és a lányok fekete ruhában „gyászos öltözetben sírván" mentek el szentmiséjére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden. A gabonaszállító hajókat Szent Istvánra keresztelték.
Az ócsádi szlovák legendában István király a Racsa nevű hegy belsejében rejtőzködik, a hegy tetején repedés tátong.
Az erre legeltető pásztornak régebben minden napon eltűnt itt egy-egy báránya. Bojtárját küldte utánuk, aki pár nap múlva került csak elő. Ő mesélte, hogy a hegy belsejében tágas terembe jutott, ahol fegyveres katonák alszanak, lovon, s az egyikük Szent István király. A király azt mondta neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy fölszabadítsa népét, hazáját.
A moldvai csángók balladaszerű énekében Szent István egykor majd "a világ minden népének szabadítója és királya lesz”.
Szlovák és morva legenda szerint a magyar haza földjén pogány ellen küzdő szlovákokat a Szent Király, István segíti győzelemre. Bánáti román mondában a palotaépítő István álmot lát, a mennybot három angyal száll le hozzá, s ezt mondják neki: mikorra elkészülnek palotáid, életedet általadod. A főpapok ezt meghallották, s nyomban szentté avatták.
Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra - a Szent Király éjfélén, annak erejében - a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket.
forrás: harmonet.hu
Megjegyzés küldése