Sokan tudják, hogy Egerre jellemzőek a pincék. Mintegy 140 km hosszan húzódnak a föld alatt a már föltárt járatok, amelyek évszázadok alatt alakultak ki.
AZ EGRI PINCÉKBEN
A bor jó minőségét a szőlőfajták, az éghajlati és földtani adottságok, a korszerű művelési módszerek mellett a tárolás megfelelő lehetőségei befolyásolják.
A tárolás különböző formái többféleképpen hatnak a borra, legeredményesebb a pincében való elhelyezés. Európában a pincék jó része lakóházak, kastélyok, vendéglők, esetleg várak alatt húzódik, s azokkal együtt épült.
Az emberi találékonyság a puha kőbe vájt üregeket a lakás, állattartás mellett bortárolásra is igénybe vette. Így volt ez Egerben és környékén is. A lyukpincék előnye, hogy a bennük elhelyezett bor 10-15 Celsius fokon tartható el úgy, hogy ez a hőmérséklet az esztendő minden szakaszában állandó.
Emellett a pince, a benne élő mohák, szervezetek és így nemes penész segítségével sajátos atmoszférát teremt, kellemes illata is elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.
Eger város sok százra tehető pincéinek kisebb része a középkori, fallal körül vett város területén, más részük a határban fekszik. A gazdasági, társadalmi tagozódás következtében természetesen a pincék különböztek egymástól.
A nagybirtokosok, a városi polgárok, és a kisebb szőlőket művelők pincéi elsősorban méreteikben mások, megmunkálásuk, formájuk, díszítésük is változó.
Eger bortároló helyei nagyobbrészt nem a város területén, hanem azon kívül vannak. A XVI. században, s a török uralom alatt a város környékén lévő kisebb települések jórészt megszűntek, népességük eltűnt, vagy elvándorolt, vagy pedig beolvadt a városéba.
A város régi pincéit néhány helyen vendéglátás céljaira használják fel, főleg így lehet velük megismerkedni a vendégeknek.
Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott a Szépasszony völggyel. Ez a 100-150 pincét számláló terület szintén az egykori városfalakon kívül fekszik, abban különbözik a többitől, hogy készítése nem egy elhagyatott, néptelen településhez kapcsolódik, keletkezése, kialakulása, kezdete pontosabban meghatározható.
A legrégebbi összefüggő pincesor, az Öregsor két részét az 1770-es években kezdték épülni, valószínűleg az egri, régi épületeken dolgozó kőfaragók közreműködésével. Egyes pincék faragványai legalábbis erre utalnak.
A pinceépítés jelentőségét fokozta még Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, amelynek keretében föllendült a bortermelés, megteremtették a bor piacát, ezért szükség volt megfelelő tároló helységekre.
A Szépasszonyvölgy teljes történetéhez hozzátartozik, hogy a XVII. századi Öregsor után olyan kevésbé ismert pincék sorakoznak, amelyek korban megelőzhették azokat.
Az egri és általában a tufába vájt pincék egyik sajátossága, hogy előbb voltak az ágak és később épültek eléjük a borházak.
Vannak olyan esetek és nem kis számban, ahol a borház éppúgy kőbe vájt, mint maga az ág. Formájuk, nagyságuk rendkívül változatos, attól függően, hogy a fejlődés milyen fokozatát képviselik: a kezdetleges lyuktól, a vájt, borházas, az épített borházas, a többágú, sőt több szintű pincéig.
Város a város alatt
Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.
Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.
2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.
A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.
Titkos alagútrendszer
A Kazamata az Egri vár földalatti titkos alagútrendszere, mely az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a törökök felett aratott magyar győzelemben.
A Kazamata kiállítás az Egri vár egy titokzatos és izgalmas arcát mutatja meg a látogatóknak. A kazamata egy földalatti alagútrendszernek az elnevezése, melyet azzal a céllal építettek, hogy a végvári katonák biztonságosan tudjanak közlekedni a bástyák között. Az alagutakban aknafigyelést is folytattak a katonák. Az Egri Csillagok regényben Vicuska ezen a földalatti járatrendszeren keresztül tudott bejutni a várba.
A kazamatához a Setét-kapun át vezet az út. Először egy tágas kaszárnyatermekben találjuk magunkat, ahol régi épületmaradványokat csodálhatunk meg. Az első hallásra száraznak tűnő kiállítás valójában egy izgalmas időutazást jelent, ha engedünk a csábításnak: gondoljunk csak bele, az itt kiállított kövek még testközelből látták a harcokat! Talán Dobó István várkapitány maga is kinézett azon az ablakon, amely ma kiállítva látható a teremben. Képzeljük az ablakmaradvány sok százéves rácsa mögé a török katonákat és engedjük szabadjára a fantáziánkat!
Egri csillagok – regény és valóság
Továbbhaladva a kazamata-rendszerben, az Egri csillagok – regény és valóság című kiállításhoz érünk. Igaz, ehhez először fel kell mennünk egy emeletet, hogy utána újra le tudjunk bújni a föld alá. Hát nem csodálatos a vár építészete?!
A kiállítás interaktív módon mutatja be a könyvet, illetve magának a csatának az érdekességeit. Hallgassuk meg Dobó esküjét egyenesen a várkapitánytól, vizsgáljunk kettévágott bombát, hogy megfejtsük a működését, aztán ha ezzel megvagyunk, robbantsunk is egyet! Persze, csak virtuálisan van erre lehetőségünk, de azért így is élmény! Az apróságokat is szemügyre véve, akár még Jumurdzsák gyűrűjét is megtalálhatjuk! Vessünk egy pillantást a helyszínre is, körülöttünk ugyanis méteres kőfalak húzódnak, kis fantáziával szinte láthatjuk a magyar katonákat, ahogy az alagutakban sietve védik Eger várát!
Tipp:
Feltétlen vigyünk magunkkal pulóvert vagy bármilyen meleg ruhadarabot, hiszen a kazamatában a nyári kánikula idején is meglehetősen hűvös van!
forrás: eger.hu,, visiteger.com
AZ EGRI PINCÉKBEN
A bor jó minőségét a szőlőfajták, az éghajlati és földtani adottságok, a korszerű művelési módszerek mellett a tárolás megfelelő lehetőségei befolyásolják.
A tárolás különböző formái többféleképpen hatnak a borra, legeredményesebb a pincében való elhelyezés. Európában a pincék jó része lakóházak, kastélyok, vendéglők, esetleg várak alatt húzódik, s azokkal együtt épült.
Az emberi találékonyság a puha kőbe vájt üregeket a lakás, állattartás mellett bortárolásra is igénybe vette. Így volt ez Egerben és környékén is. A lyukpincék előnye, hogy a bennük elhelyezett bor 10-15 Celsius fokon tartható el úgy, hogy ez a hőmérséklet az esztendő minden szakaszában állandó.
Emellett a pince, a benne élő mohák, szervezetek és így nemes penész segítségével sajátos atmoszférát teremt, kellemes illata is elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.
Eger város sok százra tehető pincéinek kisebb része a középkori, fallal körül vett város területén, más részük a határban fekszik. A gazdasági, társadalmi tagozódás következtében természetesen a pincék különböztek egymástól.
A nagybirtokosok, a városi polgárok, és a kisebb szőlőket művelők pincéi elsősorban méreteikben mások, megmunkálásuk, formájuk, díszítésük is változó.
Eger bortároló helyei nagyobbrészt nem a város területén, hanem azon kívül vannak. A XVI. században, s a török uralom alatt a város környékén lévő kisebb települések jórészt megszűntek, népességük eltűnt, vagy elvándorolt, vagy pedig beolvadt a városéba.
A város régi pincéit néhány helyen vendéglátás céljaira használják fel, főleg így lehet velük megismerkedni a vendégeknek.
Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott a Szépasszony völggyel. Ez a 100-150 pincét számláló terület szintén az egykori városfalakon kívül fekszik, abban különbözik a többitől, hogy készítése nem egy elhagyatott, néptelen településhez kapcsolódik, keletkezése, kialakulása, kezdete pontosabban meghatározható.
A legrégebbi összefüggő pincesor, az Öregsor két részét az 1770-es években kezdték épülni, valószínűleg az egri, régi épületeken dolgozó kőfaragók közreműködésével. Egyes pincék faragványai legalábbis erre utalnak.
A pinceépítés jelentőségét fokozta még Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, amelynek keretében föllendült a bortermelés, megteremtették a bor piacát, ezért szükség volt megfelelő tároló helységekre.
A Szépasszonyvölgy teljes történetéhez hozzátartozik, hogy a XVII. századi Öregsor után olyan kevésbé ismert pincék sorakoznak, amelyek korban megelőzhették azokat.
Az egri és általában a tufába vájt pincék egyik sajátossága, hogy előbb voltak az ágak és később épültek eléjük a borházak.
Vannak olyan esetek és nem kis számban, ahol a borház éppúgy kőbe vájt, mint maga az ág. Formájuk, nagyságuk rendkívül változatos, attól függően, hogy a fejlődés milyen fokozatát képviselik: a kezdetleges lyuktól, a vájt, borházas, az épített borházas, a többágú, sőt több szintű pincéig.
Város a város alatt
Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.
Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait.
Eger, Város a Város Alatt, fotó: Bástya Építész Kft.
2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.
A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.
Titkos alagútrendszer
A Kazamata az Egri vár földalatti titkos alagútrendszere, mely az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a törökök felett aratott magyar győzelemben.
A Kazamata kiállítás az Egri vár egy titokzatos és izgalmas arcát mutatja meg a látogatóknak. A kazamata egy földalatti alagútrendszernek az elnevezése, melyet azzal a céllal építettek, hogy a végvári katonák biztonságosan tudjanak közlekedni a bástyák között. Az alagutakban aknafigyelést is folytattak a katonák. Az Egri Csillagok regényben Vicuska ezen a földalatti járatrendszeren keresztül tudott bejutni a várba.
A kazamatához a Setét-kapun át vezet az út. Először egy tágas kaszárnyatermekben találjuk magunkat, ahol régi épületmaradványokat csodálhatunk meg. Az első hallásra száraznak tűnő kiállítás valójában egy izgalmas időutazást jelent, ha engedünk a csábításnak: gondoljunk csak bele, az itt kiállított kövek még testközelből látták a harcokat! Talán Dobó István várkapitány maga is kinézett azon az ablakon, amely ma kiállítva látható a teremben. Képzeljük az ablakmaradvány sok százéves rácsa mögé a török katonákat és engedjük szabadjára a fantáziánkat!
Egri csillagok – regény és valóság
Továbbhaladva a kazamata-rendszerben, az Egri csillagok – regény és valóság című kiállításhoz érünk. Igaz, ehhez először fel kell mennünk egy emeletet, hogy utána újra le tudjunk bújni a föld alá. Hát nem csodálatos a vár építészete?!
A kiállítás interaktív módon mutatja be a könyvet, illetve magának a csatának az érdekességeit. Hallgassuk meg Dobó esküjét egyenesen a várkapitánytól, vizsgáljunk kettévágott bombát, hogy megfejtsük a működését, aztán ha ezzel megvagyunk, robbantsunk is egyet! Persze, csak virtuálisan van erre lehetőségünk, de azért így is élmény! Az apróságokat is szemügyre véve, akár még Jumurdzsák gyűrűjét is megtalálhatjuk! Vessünk egy pillantást a helyszínre is, körülöttünk ugyanis méteres kőfalak húzódnak, kis fantáziával szinte láthatjuk a magyar katonákat, ahogy az alagutakban sietve védik Eger várát!
Tipp:
Feltétlen vigyünk magunkkal pulóvert vagy bármilyen meleg ruhadarabot, hiszen a kazamatában a nyári kánikula idején is meglehetősen hűvös van!
forrás: eger.hu,, visiteger.com
Megjegyzés küldése