A város észak-déli tengelyét alkotó utcát az idők során sokféle néven nevezték, a középkori útvonal északi részét Hosszú vagy Széles utcának. 1550-ben már Hosszú utca a neve. 1562-ben a Hosszú utca kapuját említik, ez a kapu a későbbi Hatvani kapu lehetett.
A városkapu a középkori Hosszú utcáról kapta a nevét és annak déli végén állt. A 16. századi „via magna intermedia” elnevezés is a mai Széchenyi utcát jelentette. Az utca déli, térszerűen kiszélesedő része Piatz utca volt.
Az utcát később Nagy, illetve Fő utcának nevezték még a 19. század hetvenes éveiben is. Még korábban két külön neve volt. Az utca déli része a ciszterci templomig Püspök, majd Érsek utca volt, tovább a Ráckapuig pedig Szent Miklós vagy Rácz utca. Ez a része a mai Széchenyi utcának – Evlia Cselebi 1665-ös beszámolója szerint – pallóval fedett volt.
Széchenyi utca részlet
A középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasza, amely a Hatvani-kapunál lépett a városba és kelet felé – az Eger vizén álló hídon át – a vár nyugati kapujához érkezett.
A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. Több neve is volt. A 18. század közepén Hatvani utca, majd Urak utcája, ezután Barátok utcája néven volt ismeretes. Utóbbi elnevezés a ferences rendi barátok templomára és kolostorára utalt. Nevezték még Hosszúpince utcának 1802-ben, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött.
Káptalan utca volt a neve 1945-ig, mert itt voltak a kanonokok rezidenciái. Ebben az utcában volt a Barátok hídja is, egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli részt Baráthíd utcának nevezték. Nevezték régen Császár és Hatvani belső utcának is. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, majd rövid ideig Ifjúság útja volt a neve. Ma már Kossuth Lajos emlékét idézi az utcanév.
A Kossuth utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott, de hogy milyen és mikor pusztult el, nem tudjuk biztosan. Forrásainkban már kőhidat említenek itt, a barokk kori feltehetően a Giovanni Battista Carlone által épített piactéri, úgynevezett Minoriták hídjával egy időben keletkezett.
Az 1787. évi összeírás szerint „itten vagyon Eger patak, amely hasítja egész Eger várost. Azon kőhíd sz. Lőrinc és sz. Sebestyén képeivel megékesítve.” Ez a szobordíszes híd az 1813. évi árvízkor ledőlt, 1815-ben újjáépítteti a város Zwenger József egri kőművesmesterrel, aki „építi a hidat az Oroszlán vendéglőnél és a Farkasvölgyben.” Az 1944-ben a visszavonuló német hadsereg által felrobbantott híd azonos volt a „Czwenger József kőmíves mester” aláírású hídtervvel.
Kossuth Lajos utca részlet
A Nova Civitas Carolina, az Eszterházy püspökről elnevezett Károlyváros felé vezető utca jelenlegi nevét Bródy Sándor íróról kapta, aki a 8. számú házban született 1863-ban. Korábban azonban több elnevezése is volt.
Mivel az utca keleti végében működött a jezsuita gimnázium, a meredekebb alsó részét Jezsuita lépcsőnek hívták. A Gimnázium utca nevet a jezsuitákat felváltó ciszterci rend gimnáziumról kapta, ahol napjainkban is folyik az oktatás. Nevezték Werner apát utcának is, mivel Werner Adolf (1867-1939) volt 1917 és 1924 között a gimnázium igazgatója.
Az utcában, de már a városfalon kívül működő Réce kocsmáról nyerte a Réce köz nevet. Breznay Imre szerint a régi térképek Rétze utcának is jelölték. Az utcában működő Kacsa-kocsma (csúfnevén „Köhögő”) miatt Kacsa-köz, illetve Kacsapart néven is emlegették, bár Breznay megjegyzi, hogy a Kacsapart a mai Bródy Sándor utcától délebbre terült el.
Eger egyik legfestőibb része volt a Kacsapart, kicsit a budai Tabánra hasonlíthatott. A pincékkel, borházakkal teleszórt, zegzugos domboldal kacskaringós utcáival és kiskocsmáival az egri művészek kedvelt városrésze lehetett.
Ma is látható még egy Kacsapart-utcatábla az egykori 14. számú épületen, Miller József kőfaragó lakóházának déli falán. A Dr. Nagy János utca keleti folytatásába eső Kacsapartot már lezárták, a házakat lebontották, illetve modern épületekkel beépítették.
Bródy Sándor utca részlet
A Széchenyi utca és a Dobó-tér között található, északra a vele párhuzamosan futó Érsek utcától. A szocializmus évtizedei alatt neve Alkotmány utca volt. Régebben Lutri és Lottéria utcának hívták, mert az egyik épületben működött a Kotrba-féle lottógyűjtöde.
A 18. században Sáros utcának is nevezték. Mai nevét a 19. század második felében az utca egyik házának falfülkéjében lévő Szent János-szoborról kapta.
Szent János utca részlet
A Széchenyi utcából északkeleti irányban halad a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca felé. Legkorábban 1851-ben említik. Nevezték Kossuth utcának, Görbe utcának, a 19. század első felében Fazola Lénárd házáról Lakatos utcának, de volt már Marx Károly utca is. A 18. században szabómesterek, szűrszabók és gombkötők lakták.
Érsek utca részlet
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése