Magyarországon az 1870-es években indult meg az építésük. A legrégebbi a Zsuzsi Vasút, amely 1882 óta üzemel.
Az első erdei kisvasút pedig a Pálházi Állami Erdei Vasút, amely 1888 óta működik. A Monarchia vasúti szabályzata szerint harmad- és negyedrendű vasútvonalként épültek: a harmadrendű vasútvonalak közforgalmat ellátó, a másodrendűként besorolt helyiérdekű vasutakkal megegyező funkciójú keskeny nyomtávú vonalak voltak, míg a negyedrendű vonalak közé a csak teherszállítást ellátó erdei, gazdasági és bányavasutak tartoztak.
A harmadrendű kisvasutak szabványos nyomköze 760 mm lett a Monarchia egész területén, a negyedrendű vonalaknál gyakori volt a 600 mm-es nyomtáv, de ettől mindkét irányban eltérhettek.
Az 1920-as évekre már több ezer kilométer vágányhosszú keskeny nyomközű vasút szelte az országot. Az erdőgazdaságok, nagybirtokok, és bányák sorra nyitották az új szárnyvonalakat, és kötötték be a már meglévő hálózatokba. Elsősorban áruszállítás céljára létesítették őket, de később egyre nagyobb teret nyernek a személyszállításban is.
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik május 1. és szeptember 30. között a Bükk-vidéken 4,8 km hosszú vonalon. Üzemeltetője az Egererdő Zrt. Ma kizárólag turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el.
Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából, a megnövekedett szállítási igények miatt.
Elsőként a Felsőtárkány–Kisnádas–Petres közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal. A vonalnak kapcsolata volt a felnémeti MÁV állomással, az elbontott Felsőtárkány-Felnémet szakasz töltésén ma kerékpárút található.
Ahogyan több hazai kisvasút esetén, itt is Trianon kedvezőtlen hatásai indították be a látványos fejlődést, mivel az ország faigénye okán a bükki kitermelés jelentősen megnövekedett. Emellett komoly szállítási igényt vetett fel a Felnémeti Hordógyár létrejötte, amely elhozta az Füzesabony–Eger-vasútvonallal történő összekapcsolódást Eger-Felnémet vasútállomáson. (A hordógyári vágányon történt a két vasútvonal egyik legkomolyabb balesete, amikor a nagyvasúti szerelvény összeütközött a kisvasúti mozdonnyal utóbbi kárára.)
bővebben ...
Mátravasút
A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll. Az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút Magyarországon, amely két vonalon is menetrend szerinti személyszállítást végez.
A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely 600 mm Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.
1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyösről és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült. A ma is működő Gyöngyösről-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)
Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös város a megvásárolta a magáncégek kezében lévő Gyöngyös – Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.
bővebben ...
Szilvásváradi Erdei Vasút
A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Fatelep és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A kisvasút napja október második szombatja, üzemeltetője az Egererdő Zrt.
A vasúton éves szinten több mint 200 000 utazás történik, így a magyar kisvasutak közül igen előkelő helyen áll. A 2014-es országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.
A kisvasút építése 1908-ban kezdődött Wessely Károly erdőbirtokain a rönkszállítás céljából, egy időben a közeli Nagyvisnyói Állami Erdei Vasúttal.
A nagy szintkülönbség miatt a vasút két szakaszban épült. A 760 mm nyomtávolságú Szilvásvárad – Tótfalusi-völgy vonalon gőzvontatással, a 600 mm nyomközű vasút a Bükk-fennsíkon lóvontatással üzemelt. A kettőt facsúszdával, később siklóval kötötték össze. A vasút felső szakasza 850 méter tengerszint feletti magasságon létesült. Már az építéskor alapvető szempont volt a környezettel való harmónia megteremtése, így a vasutat gondosan úgy alakították ki, hogy sehol se álljon a víz útjába. A teljes szakaszon 353 darab áteresz létesült a kisebb patakok, árkok szabad folyására.
A kisvasutat a nagyvasúttal, az Eger–Putnok-vasútvonallal egy normál nyomtávolságú iparvágány kötötte össze. Ez a vágány Szalajka-Fatelepig vezetett. 2003-ig használták faanyag szállításokra. Nyomvonalán ma az Állami Ménesbirtok Bemutató Telepe és a Szilvásváradi Lovas Stadion közötti, a lovak áthajtására alkalmas zárt út van.
bővebben ...
forrás: wikipedia.org
Az első erdei kisvasút pedig a Pálházi Állami Erdei Vasút, amely 1888 óta működik. A Monarchia vasúti szabályzata szerint harmad- és negyedrendű vasútvonalként épültek: a harmadrendű vasútvonalak közforgalmat ellátó, a másodrendűként besorolt helyiérdekű vasutakkal megegyező funkciójú keskeny nyomtávú vonalak voltak, míg a negyedrendű vonalak közé a csak teherszállítást ellátó erdei, gazdasági és bányavasutak tartoztak.
A harmadrendű kisvasutak szabványos nyomköze 760 mm lett a Monarchia egész területén, a negyedrendű vonalaknál gyakori volt a 600 mm-es nyomtáv, de ettől mindkét irányban eltérhettek.
Az 1920-as évekre már több ezer kilométer vágányhosszú keskeny nyomközű vasút szelte az országot. Az erdőgazdaságok, nagybirtokok, és bányák sorra nyitották az új szárnyvonalakat, és kötötték be a már meglévő hálózatokba. Elsősorban áruszállítás céljára létesítették őket, de később egyre nagyobb teret nyernek a személyszállításban is.
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik május 1. és szeptember 30. között a Bükk-vidéken 4,8 km hosszú vonalon. Üzemeltetője az Egererdő Zrt. Ma kizárólag turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el.
Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából, a megnövekedett szállítási igények miatt.
Elsőként a Felsőtárkány–Kisnádas–Petres közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal. A vonalnak kapcsolata volt a felnémeti MÁV állomással, az elbontott Felsőtárkány-Felnémet szakasz töltésén ma kerékpárút található.
Ahogyan több hazai kisvasút esetén, itt is Trianon kedvezőtlen hatásai indították be a látványos fejlődést, mivel az ország faigénye okán a bükki kitermelés jelentősen megnövekedett. Emellett komoly szállítási igényt vetett fel a Felnémeti Hordógyár létrejötte, amely elhozta az Füzesabony–Eger-vasútvonallal történő összekapcsolódást Eger-Felnémet vasútállomáson. (A hordógyári vágányon történt a két vasútvonal egyik legkomolyabb balesete, amikor a nagyvasúti szerelvény összeütközött a kisvasúti mozdonnyal utóbbi kárára.)
bővebben ...
Mátravasút
A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll. Az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút Magyarországon, amely két vonalon is menetrend szerinti személyszállítást végez.
A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely 600 mm Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.
Mk.48-412 télen halad Mátrafüred felé.
Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös város a megvásárolta a magáncégek kezében lévő Gyöngyös – Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.
bővebben ...
Szilvásváradi Erdei Vasút
A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Fatelep és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A kisvasút napja október második szombatja, üzemeltetője az Egererdő Zrt.
A vasúton éves szinten több mint 200 000 utazás történik, így a magyar kisvasutak közül igen előkelő helyen áll. A 2014-es országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.
A kisvasút építése 1908-ban kezdődött Wessely Károly erdőbirtokain a rönkszállítás céljából, egy időben a közeli Nagyvisnyói Állami Erdei Vasúttal.
A nagy szintkülönbség miatt a vasút két szakaszban épült. A 760 mm nyomtávolságú Szilvásvárad – Tótfalusi-völgy vonalon gőzvontatással, a 600 mm nyomközű vasút a Bükk-fennsíkon lóvontatással üzemelt. A kettőt facsúszdával, később siklóval kötötték össze. A vasút felső szakasza 850 méter tengerszint feletti magasságon létesült. Már az építéskor alapvető szempont volt a környezettel való harmónia megteremtése, így a vasutat gondosan úgy alakították ki, hogy sehol se álljon a víz útjába. A teljes szakaszon 353 darab áteresz létesült a kisebb patakok, árkok szabad folyására.
A kisvasutat a nagyvasúttal, az Eger–Putnok-vasútvonallal egy normál nyomtávolságú iparvágány kötötte össze. Ez a vágány Szalajka-Fatelepig vezetett. 2003-ig használták faanyag szállításokra. Nyomvonalán ma az Állami Ménesbirtok Bemutató Telepe és a Szilvásváradi Lovas Stadion közötti, a lovak áthajtására alkalmas zárt út van.
bővebben ...
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése