A legenda szerint a füzesabonyiak csupán egy tévedésnek köszönhetik gyönyörű vasútállomásukat: egészen pontosan annak, hogy egy figyelmetlen tisztségviselő összecserélt két borítékot. A szóbeszéd azonban nem igaz.
A szóbeszéd úgy tartja, hogy ez a tisztviselő a Fiumébe tervezett épület tervét Füzesabonyba küldte, a füzesabonyit pedig a Fiumébe. A tévedést csak a munkálatok megkezdése után vették észre, amikor az épület már méteres magasságban állt, így a terveken módosítani már nem tudtak.
Bocsi János történelem szakos hallgató 2008-as munkája szerint a szóbeszéd alapja az lehetett, hogy a füzesabonyi állomás – mérete és kialakítása miatt – nem illett korabeli környezetébe. Mivel mindkét pályaudvart Pfaff Ferenc tervezte, az emberek kombináltak egy kicsit, és kisütöttek egy “magyarázatot” ennek okára.
A legenda terjedéséhez Bocsi szerint hozzájárult az is, hogy egy 1934-35-ben készült, 40 oldalas községi monográfia írója ellenőrzés nélkül vette bele munkájába az állítólagos levélcserét. Füzesabony honlapján egyébként ez a monográfia – Pásztor Lajos okl. tanító munkája – is megtalálható:
“Községünk vasúti gócpont a Budapest-Miskolci fővonalon. A Füzesabony-Debrecen és Füzesabony-Eger szárnyvonalaknak községünk induló, illetve végállomása. Az állomásnak marha és rakodóhelye van. Vasúti állomásunk városias méretű. A tervező irodában elkövetett borítékcsere juttatta ezt az állomást Fiume helyett Füzesabonynak.”
A legenda azonban nem igaz. Füzesabony a 19. században nem volt jelentős település, de mivel keresztülhaladt rajta a Budapest-Miskolc fővonal, 1891-ben pedig átadták a forgalomnak a Füzesabony-Debrecen vonalat is, látni lehetett, hogy az addigi, V. osztályú indóház nem lesz elég az igények kielégítésére. A MÁV ezért építésekbe és bővítésekbe fogott a vonalon, az utas- és teherforgalom várható fejlődését figyelembe véve.
Így kapott a település új állomást 1893-ban, amiről egy darabig az arra járók nem akarták elhinni, hogy eredetileg is ide tervezték. Márpedig ide szánták, a tervek elcseréléséről pedig azért sem lehet szó, mert a fiumei állomás már állt, amikor a füzesabonyit építeni kezdték.
A mohácsi születésű Pfaffnak – aki 1887 és 1907 között 38 állomást tervezett, valamint alakított át – ugyanis a fiumei volt az első komoly vasúti munkája (1889-91) – olvasható a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány honlapján; ezután jött aztán a zágrábi (1890-92), majd a füzesabonyi állomás (1892-93).
borítókép, Henez László
forrás: www.urbanlegends.hu
Megjegyzés küldése