0

Kádár János korszakalkotó felismerése az volt, hogy minél jobb a nép közérzete, annál jobban tűri a diktatúrát.

A nép közérzete pedig annál jobb, minél jobban él, s mivel nem csak kenyérrel él, kellemes szellemi táplálékot is kell neki nyújtani. 

Annál kellemesebb pedig nincs, mint ha a látványra éhes szem, a vérre szomjazó zsiger és a nemzeti dicsőségre dagadó honfikebel egyszerre kapja meg a magáét. 1968 karácsonyára megkapta. Akkor mutatták be az Egri csillagokat. MGP földícsérte, B. Nagy László levágta a filmet, melyet bölcs meglátása szerint „képeskönyvnek szánták, nem szuverén filmalkotásnak".

A képen látható török katonák az egri vár ostromára készülnek az ostrom után 416 évvel, 
Egertől uszkve 100 kilométerre, Pilisborosjenőn.

A nagy török hadsereg magyar katonákból állt, ötezer szerencsés kiskatonából, akiket a komor laktanyából átvezényeltek a vidám filmforgatásra, miután a Magyar Néphadsereg kölcsönadta őket Várkonyi Zoltán filmrendezőnek és a magyar kultúrpolitikának, hogy az addigi legmonumentálisabb, legnagyobb szabású, legszínesebb, legszagosabb, legköltségesebb filmmel kápráztassák el a Kádár-kor népét.

A filmbe beleadtak apait-anyait, külön fölépítették az egri várat, hogy lerombolhassák, összeterelték a legnépszerűbb magyar színészeket. A szívdöglesztő Kovács István és a legnaívabb naiva, Venczel Vera mellett játszott a filmben Sinkovits Imre, Bárdy György, Major Tamás, Várkonyi Zoltán, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Bitskey Tibor, Agárdy Gábor, Tordy Géza, Gobbi Hilda, Ruttkai Éva stb. Nemeskürty István írta a forgatókönyvet, Farkas Ferenc szerezte a zenét, Szász Endre tervezte a látványt.(idézet)

Szerző:Révész Sándor

Fotó:Bánhalmi János / Népszabadság/archív

http://stefan2001.blogspot.hu/2015/02/egri-csillagok-1968.html

Megjegyzés küldése

 
Top