Hazai gyöngyszemekbe botlottunk: különleges, egykori barlanglakásokat jártunk sorra, és persze környéküket, így megmutathatjuk, milyen elképesztő helyeket is találhatunk közvetlen közelünkben, határainkon innen. Válogatásunk remek ötletadó lehet kellemes tavaszi kirándulásokhoz. Hazai bakancslistánk következik!
Ha a Heves megyei, Eger melletti Egerszalókra gondol az ember, egyből a páratlan, hófehér, lépcsőzetes sódomb és az ásványi anyagokkal dúsított gyógyvizes fürdő jut az eszébe.
De mi most nem csak ezekért a látványosságokért jöttünk, más csodák is várnak errefelé.
A környéken található riolittufa kő nagyon puha anyag, könnyen faragható, hőszigetelő és a vízzárása is megfelelő. Ezt felfedezve az itt élők, több száz évvel ezelőtt barlanglakásokat vájtak maguknak.
Egészen a ’60-as évekig lakásként használták a több mint 30 vájatot, némelyik még ma is nyárikonyhaként funkcionál. A Sáfrány utca végén egy skanzent alakítottak ki az itt fennmaradt és mára felújított házaknak.
A barlanglakások helyi védelem alatt állnak és megtekinthetők a nagyközönség számára. Bemutatják, hogyan éltek itt az emberek és hasznosították a terület adta lehetőségeket a faragástól a berendezésig. Lakószobák, konyhák, stelázsik, fáskamrák, ólak, mind-mind befaragva, néhány helyen még a berendezés is kőből van.
A hagyományosan kialakított házak között bandukolva felelevenednek az egykor itt élők mindennapjai. A népi bemutatók, kézműves foglalkozások alkalmával mi is belekóstolhatunk a régiek életébe. De nem messze állnak a rejtélyes kaptárkövek is, mint a Betyárbújó kaptárkő, melyek vagy ősi lakóhelyként – erre utalhatnak régészek által itt talált cserepek –, vagy méhek teleltetésére szolgálhatott.
Noszvaj barlang-művésztelepe
Eger másik oldalán, a Bükki Nemzeti Park déli része alatt, a Kánya-patak két oldalán fekszik a lekvárkészítéséről is ismert Noszvaj község (a latin szó jelentése a „Mi falunk”). Az 1774-78-ban épített impozáns De la Motte-kastély „árnyékában” megférnek a szegényes barlanglakások is.
A kőfejtő területén, a szintén a környéken lévő riolittufa kőzetből vájták ki a barlangházakat. Tornácot, gazdasági egységeket alakítottak ki és kimeszelték őket. A szükség vezette rá az itt lakó embereket, hogy ilyen lakóhelyeket készítsenek maguknak.
Állítólag 1930-ban 70 barlanglakás volt Noszvajon és egészen a hatvanas-hetvenes évekig lakták is őket. Utána pusztulásnak, enyészetnek indultak. 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vásárolta meg a területet és létrehozott egy látványos művésztelepet. Az évek során megtisztították a beomlott házakat, utakat építettek és felújították a lakásokat. Manapság képzőművészeti táborokat tartanak és látogathatóvá tették a gyönyörűen kidolgozott terepet. A vendégművészek sokszor itt hagyják műveiket, ezzel is bővítve az amúgy is látványban gazdag tárlatot.
Szomolya barlang-tájháza
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő, fekete cseresznyéiről is híres Szomolya község szintén a riolittufának köszönheti kaptárköveit és barlanglakásait. A Vén-hegynél lévő Kaptár-völgyben van hazánk legtöbb fülkét magába foglaló kaptárkő csoportja.
Egyedül itt található a kuriózumnak számító emeletes barlangház is. Az egyik 1800-as években kivájt házat helyreállították és tájházat alakítottak ki benne, ezzel bemutatva az egykor itt élő emberek hagyományos életmódját.
Az előző lakók 1983-ig éltek itt. A korhű falusi berendezés, működő kemence, tornác, kerekes kút, fehérre meszelt falak és a pirosan virító muskátlik otthonos benyomást keltenek. De találunk itt apartmanként felújított, szálláshelyként foglalható barlanglakást is. Igazán különleges élmény pár éjszakát itt tölteni!
Szöveg: Ling Judit
fotó: Shutterstock.com
forrás: https://vjm.hu/5-hihetetlen-lakohely-magyarorszagon-ahova-akar-meg-ma-is-bekoltozhetnenk/
Ha a Heves megyei, Eger melletti Egerszalókra gondol az ember, egyből a páratlan, hófehér, lépcsőzetes sódomb és az ásványi anyagokkal dúsított gyógyvizes fürdő jut az eszébe.
De mi most nem csak ezekért a látványosságokért jöttünk, más csodák is várnak errefelé.
A környéken található riolittufa kő nagyon puha anyag, könnyen faragható, hőszigetelő és a vízzárása is megfelelő. Ezt felfedezve az itt élők, több száz évvel ezelőtt barlanglakásokat vájtak maguknak.
Egészen a ’60-as évekig lakásként használták a több mint 30 vájatot, némelyik még ma is nyárikonyhaként funkcionál. A Sáfrány utca végén egy skanzent alakítottak ki az itt fennmaradt és mára felújított házaknak.
A barlanglakások helyi védelem alatt állnak és megtekinthetők a nagyközönség számára. Bemutatják, hogyan éltek itt az emberek és hasznosították a terület adta lehetőségeket a faragástól a berendezésig. Lakószobák, konyhák, stelázsik, fáskamrák, ólak, mind-mind befaragva, néhány helyen még a berendezés is kőből van.
A hagyományosan kialakított házak között bandukolva felelevenednek az egykor itt élők mindennapjai. A népi bemutatók, kézműves foglalkozások alkalmával mi is belekóstolhatunk a régiek életébe. De nem messze állnak a rejtélyes kaptárkövek is, mint a Betyárbújó kaptárkő, melyek vagy ősi lakóhelyként – erre utalhatnak régészek által itt talált cserepek –, vagy méhek teleltetésére szolgálhatott.
Noszvaj barlang-művésztelepe
Eger másik oldalán, a Bükki Nemzeti Park déli része alatt, a Kánya-patak két oldalán fekszik a lekvárkészítéséről is ismert Noszvaj község (a latin szó jelentése a „Mi falunk”). Az 1774-78-ban épített impozáns De la Motte-kastély „árnyékában” megférnek a szegényes barlanglakások is.
A kőfejtő területén, a szintén a környéken lévő riolittufa kőzetből vájták ki a barlangházakat. Tornácot, gazdasági egységeket alakítottak ki és kimeszelték őket. A szükség vezette rá az itt lakó embereket, hogy ilyen lakóhelyeket készítsenek maguknak.
Állítólag 1930-ban 70 barlanglakás volt Noszvajon és egészen a hatvanas-hetvenes évekig lakták is őket. Utána pusztulásnak, enyészetnek indultak. 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vásárolta meg a területet és létrehozott egy látványos művésztelepet. Az évek során megtisztították a beomlott házakat, utakat építettek és felújították a lakásokat. Manapság képzőművészeti táborokat tartanak és látogathatóvá tették a gyönyörűen kidolgozott terepet. A vendégművészek sokszor itt hagyják műveiket, ezzel is bővítve az amúgy is látványban gazdag tárlatot.
Szomolya barlang-tájháza
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő, fekete cseresznyéiről is híres Szomolya község szintén a riolittufának köszönheti kaptárköveit és barlanglakásait. A Vén-hegynél lévő Kaptár-völgyben van hazánk legtöbb fülkét magába foglaló kaptárkő csoportja.
Egyedül itt található a kuriózumnak számító emeletes barlangház is. Az egyik 1800-as években kivájt házat helyreállították és tájházat alakítottak ki benne, ezzel bemutatva az egykor itt élő emberek hagyományos életmódját.
Az előző lakók 1983-ig éltek itt. A korhű falusi berendezés, működő kemence, tornác, kerekes kút, fehérre meszelt falak és a pirosan virító muskátlik otthonos benyomást keltenek. De találunk itt apartmanként felújított, szálláshelyként foglalható barlanglakást is. Igazán különleges élmény pár éjszakát itt tölteni!
Szöveg: Ling Judit
fotó: Shutterstock.com
forrás: https://vjm.hu/5-hihetetlen-lakohely-magyarorszagon-ahova-akar-meg-ma-is-bekoltozhetnenk/
Megjegyzés küldése