A törökök kiűzése után a felújított, új templomokban szükség volt a harangokra, ezért kezdetben Kassáról, valamint Budáról és Bécsből is hozattak harangokat. Később a helyi mesterek műhelyeiből is rendeltek harangot. Balthasar Rais, a török kor utáni első harangöntő Erdődy Gábor püspök idejében 1736-ban telepedett le a városban.
Sajnos nem sokáig tevékenykedhetett, mivel 1738 júliusában fiatalon, 35 éves korában elhunyt. Az egri „Maklári” (Rókus) temetőben nyugszik.
Két harangjáról van feljegyzés: Hajdúhadház 1736, és Taktaharkány 1737. Anton Joseph Lambert (Lambert József) személyében 1739-ben újabb harangöntő költözik Egerbe. Vajon hol lakott? Természetesen a fiatal harangöntő özvegy, Anna Maria házában.
A ház tulajdonosa gr. Butler úrnő, a volt városparancsnok özvegye, a házat pedig Butler háznak hívják. Erdődy püspök engedélyével a Valide Szultána fürdőben rendezte be műhelyét, a fürdő fűtőkemencéjét átépítve abban öntőkemencét épített. Harangjai Maklár, Átány, Balmazújváros, Álmosd, Füzesabony templomaiba kerültek. 1741-ben Abonyba 4 db. harangot rendelt az egri püspök 662 fr-ért.
A harangöntő szerződése ma is megtalálható a Heves Megyei Levéltárban. A városnak ezzel a harangöntővel sincs szerencséje, ő is korán távozott az élők sorából. 1743. augusztus 22-én, 44 évesen temették el „Rosalia” (Rókus) temetőben. Johannes Schwarczenbek (Schwarczenbek János) 1744-ben jelent meg Egerben. Természetesen a Butler házban lakott. Zsellérként több helyen bérelt lakást a városban, Holl Ferenc szabónál, Enczinger Józsefnél, lakott a Valide Szultána fürdőben, ahol az öntőműhelyét is működtette. Khőnig Sebestyén kéményseprő és Keller Antal rézműves is szállásadója volt az 1750-es és az 1760-as években.
Mint látjuk, gyakran költözködött a városon belül, de több mint 25 évig itt élt. Művei: 71 Harangöntő dinasztia Egerben Bekölce 1744 (ez a harang a Dobó István Vármúzeum Történeti kiállításán látható); Kisvárda 1746; Noszvaj 1750; és Bükkszenterzsébet 1749-es 37 cm átmérőjű harangja.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal listáján a Bükkszenterzsébeti harang az egyetlen, amit ez az egri mester öntött. 1764-ben az adóösszeírás, mint „miserchli”-t (nyomorultat) említi, adót nem fizetett. Nevét utoljára az 1771. december 12-i a halotti anyakönyv bejegyzésénél olvashatjuk. 60 évesen korában halt meg. Kovács Mihály neves egyháztörténész, aki harangtörténeti kutatásokkal is foglalkozott, A Harang című könyvében (1919) említ egy Heisler János nevű harangöntőt 1768-ban Egerben, de eddig még nem találtam rá vonatkozó adatokat.
A címlapfotó illusztráció
forrás: Kerékgyártó József , Harangöntő dinasztia Egerben
http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak3_web.pdf
Megjegyzés küldése