Az értelmező szótár szerint a kaszinó társaskört, társaságot jelent. A kaszinók
hazánkban a 19. század első felében alakultak. Céljuk, hogy megteremtsék a polgári
társadalmat, mely az 1825-27-es reformországgyűléssel vette kezdetét.
A polgári társadalom hazai kialakítását szolgáló kaszinómozgalom elindítója hazánkban gróf Széchenyi István volt, aki 1827-ben hívta életre a Nemzeti Kaszinót, „a politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatására, az összetartás erősítésére”. A kaszinók megalapításával kapcsolatos gondolatait először 1830-ban a Hitel, 1831- ben pedig a Világ című könyveiben fejtette ki. Térjünk rá az egri kaszinó épületére (Széchenyi út 16.), melynek neve Ó-Kaszinó vagy más néven Úri Kaszinó, miután Egerben létrehozták az Új Kaszinót, melyet Egri Klubnak is neveztek.
Az Egri Kaszinó megalakításának előzményei a következők voltak: 1831. december 31-én több egri polgár nevében Singer Ferenc kereskedő beadványt intézett Pyrker János László érsekhez, amelyben kérték, hogy támogassa Egerben egy kaszinó létrehozását.
Vajon miért fordultak a polgárok az érsekhez? Miután Szent István királyunk megalapította a helyi püspökséget, a városnak két földesura lett. A település földesura volt a mindenkori egri püspök, majd 1804-től érsek, valamint földesúri jogai voltak a főpásztorok mellett működő káptalannak is 1854-ig. Az érsek az egri városi polgárok beadványát véleményezés céljából átadta a városi magisztrátusnak.
A város tanácsa 1832. január 19-én terjesztette be a főpásztornak kedvező véleményét a tervről. Pyrker, miután megkapta ezt, 1832. november 22-én körvonalazta a kaszinóalapítás feltételeit. Ebben tíz pontban foglalta össze a létesítendő kaszinó céljait és teendőit. Lényegében ez az engedélyező irat tette lehetővé, hogy az év december 9-én megtartották a Cassinoi Társaság alakuló gyűlését.
Ezen a társaság elnökévé (főelőülőjévé) gróf Almássy Kristófot választották meg, a fővédnök pedig az érsek lett. Az alapító tagok száma 87 fő, akik között a nemeseken és a papokon kívül iparosok, kereskedők, művészek, tanárok is voltak (Balkay Pál festő, Joó János rajztanár, Povolni Ferenc kőművesmester stb.).
A társaság létrejötte után a működéshez egy épületre volt szükség. A mai
Széchenyi út 16. szám alatti telken 1690-től 1802-ig különböző birtokosok
földszintes házai állottak. Spetz József gyógyszerész 1802-ben megvásárolta az
ingatlant, ahol megnyitotta a Magyar Királyhoz címzett gyógyszertárát, illetve a
földszinten létrehozott egy, a kor színvonalán álló, elegáns kávéházat, amely jól
jövedelmezett. 1812-1822 között Povolni Ferenc építőmesterrel Spetz a földszintes
87
Az Egri Kaszinó története
épület egy részére emeletet húzatott.
Ekkor valósult meg az udvari részen a nagyterem, amelyet korabeli szóhasználattal szálának neveztek. 1823 decemberében naplójának tanúsága szerint itt játszott Déryné Széppataki Róza, aki fellépése időszakában egy emeleti szobában lakott, közvetlenül a szála közelében. Az épületben szállt meg és több évig itt lakott gróf Butler János felesége, gróf Dőry Katalin.
Az első emeleten, a nagyterem mellett kisebb-nagyobb lakásokat építettek, melyeket a színi évad idején a színészek, máskor pedig tekintélyes polgárok, családok béreltek ki. 1827. augusztus 26-án óriási tűzvész volt Egerben, amely nem kímélte ezt az épületet sem. Spetz a tűzvész után az első emeletre egy második emeletet húzatott. Erre emlékeztet a második emelet főhomlokzatán lévő felirat: Fati partus, azaz a Végzet szülötte. Valószínű azonban, hogy úgyis értelmezték a kifejezést, hogy a második nagy tűzvésznek köszönhette az épület szép, új külsejét.
A gyógyszertár 1900-ig működött az épületben. Ekkor a jelenlegi Uránia Mozi földszintjére költözött, amely ma is látható, mint műemlékpatika (Spetz egri patikájának országosan híres specialitása volt a jezsuitáktól átvett Egri Víz kizárólagos készítése és forgalmazása a Habsburg-országok területén). Spetz József 1811-ben az épület udvarán jelentős költséggel egy cukorfábrikát, cukorgyárat alapított. 1833-ban az uralkodótól munkássága elismeréséül nemességet kapott. 1841-ben a házát elárverezték, s azt két egri főpap vásárolta meg. 1878-ig az épület nem volt a kaszinó tulajdona, hanem azt csak bérelte, ekkor megvásárolták, így 1944-ig a kaszinó tulajdonába került, és ott működött. 1945-től az 1960-as évek végéig Szakszervezeti Székház, később Ifjúsági Ház, majd Művészetek Háza volt.
Az épületet felújították és 2012-ben itt nyílt meg a Kepes Nemzetközi Művészeti Központ, melynek anyaga a Vitkovics Házból költözött új helyére. Az Egri Kaszinó 1933-as megalakítása után 1944-ig, megszűnéséig nagyon fontos szerepet játszott a település politikai és kulturális életében, a színészek támogatásában, a képzőművészet segítésében. A civil intézmény direkt formában politikával sohasem foglalkozott, mégis nagy hatást gyakorolt nemcsak Eger város, hanem Heves vármegye életére is. A kaszinó falai között döntöttek az országgyűlési és helyi választások előkészítéséről, a függetlenség és az 1848-as eszmék ápolásáról.
Minden évben itt ünnepelték meg március 15-ét, a kaszinó rendezte a kápolnai ünnepséget a csatatéren. Breznay Imre történész indítványára Kossuth-serleget is alapítottak, amellyel a kaszinó egyik tagja évenként emlékbeszédet mondott. A szervezet alapszabálya szerint ugyanaz a tag másodszor már nem mondhatta el a serlegbeszédet.
A civil szervezet állandó szolgálatában állott a művelődésnek is. Már az alapítás évében létrehozták annak könyvtárát, amely kezdetben 2500 kötetből állt. Neves könyvtárosa volt többek között Joó János, a reformkor jelentős helyi képviselője. 88 Egri séták nemcsak egrieknek III. 1944-ig a könyvtárban számos munka első kiadása volt megtalálható. Kincsként őrizték Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósításait és későbbi folytatását, a Törvényhatósági Tudósításokat, az 1818-ban indított Tudományos Gyűjtemény teljes sorozatát az utódjaként megjelenő Budapesti Szemlét. Bartakovics Béla érsek ajándékozta a könyvtárnak az Esmeretek Tárát.
A gyűjtemény irodalomtörténeti jelentőségű folyóiratai közül bekötött példányokban volt meg többek között a Honművész, a Honderű, a Regélő, a Társalkodó, a Jelenkor, a Koszorú. Első kiadásban őrizték Széchenyi Hitel, Világ, Stádium, Kelet népe című műveit, és a magyar irodalom klasszikusait. A kaszinó híven szolgálta a helyi színészetet is. Déryné után a nagyteremben több neves színész lépett fel, pl. Egressy Gábor, Lendvay Márton. Az intézmény falai között számos nagysikerű hangversenyt rendeztek. Az 1860-as évek elejétől többször fellépett Reményi Ede hegedűművész, aki gyermekkorának egy részét Egerben töltötte.
A vezetőség szorgalmazására 1884-ben épült fel a Hunyadi téren (ma Hatvani kapu tér) deszkából a nyári színkör, melynek helyére építették 1904- ben az első egri kőszínházat, a jelenlegi színház elődjét, amelyet Bárány Géza és Légmán Imre tervezett. A kaszinó inspirálta az országos hírű Egri Dalkör létrejöttét, amely 1882-ben alakult. A nagyterem adott helyet a farsangi és egyéb mulatságoknak.
A lehetőségekhez mérten a kaszinó támogatta a képzőművészetet. 1944-ig a szervezet tulajdonában volt Barabás Miklós gróf Keglevich Miklósról és Kovács Mihály gróf Széchenyi Istvánról készített olajfestménye, valamint Sajóssy Alajos Csiky Sándorról 1885-ben készített arcképe. A gyűjteményben láthatták az érdeklődők több egri festő (Balkay Pál, Kövér Gyula, Meilinger Dezső) alkotásait. A társaságnak jelentős szerepe volt a város mindenkori gazdasági életében is.
A kaszinó falai között fogalmazódott meg az első egri takarékpénztár gondolata, amely 1845-ben nyitotta meg kapuit a mai Dobos Cukrászda épületében. A kaszinó 1845. február 2-án 100 Ft-tal lépett be a pesti Gyáralapító Társaságba. 1846-ban Iparműkiállítási sorsjegyeket vásárolt az egyesület. Még 1835-ben borkereskedési tervet dolgozott ki. 1846-tól hathatósan támogatta a Kossuth Lajos által kezdeményezett védegyleti mozgalmat, amelynek célja a hazai ipar pártolása volt. A kaszinó vezetői döntöttek elsőként az egri utcák neveinek megválasztásáról és a házak számokkal való megjelöléséről.
A vezetőség szervezte meg a városban az utcai világítást, 1836 novemberében kilenc utcai lámpás gyúlt meg. A kaszinó lehetőségeinek függvényében élen járt a közjótékonyság terén is. Az intézet fennmaradt pénztárkönyvei bizonyítják, hogy a város közvilágítására már kezdetben, tíz év alatt 6453 Ft-ot szolgáltatott be a város pénztárába.
A következőkben szólok a kaszinó tagságának legjelentősebb képviselőiről a teljesség minden igénye nélkül, a betűrend elhagyásával. Elsőként említem Udvardy Cserna János földmérő nevét, aki az első magyar népdalgyűjtők egyike. A dunántúli 89 Az Egri Kaszinó története Zámolyon született, ott, ahol a 20. századi neves költőnk, Csoóri Sándor is. Cserna Jánost a Magyar Tudós Társaság is tagjává választotta, mivel ő írt először magyar nyelvű könyvet a földmérés tudományáról. Meg kell említenünk a híres tagok sorában Mindszenty Gedeon költőt is, aki az 1850-es évek elején a helybeli fiú tanítóképző igazgatója volt. Neves tagjai voltak a kaszinónak Zsasskovszky Endre és Ferenc orgonisták, akik számos közös munkát adtak ki. (Énekeskönyv, Egri Dalok, Karénekes kézikönyv stb.)
Máig legismertebb közös munkájuk az Énektár, amelyet Tárkányi Bélával együtt alkottak, mely a magyar kántorok kézikönyve. Gyakori vendég volt a kaszinóban az Eger mellett lévő Andornaktályán lakó Mocsáry Lajos politikus, és Makáry György egri író és költő. Számtalan szállal kötődött a szervezethez Zalár József költő-alispán. A kaszinó gyakori vendége volt gróf Keglevich Miklós Szilvásváradról. Az intézményhez kötődik Danielik János főpap is, akiről Jókai Mór Fekete gyémántok című regényének Sámuel apátját mintázta.
A kaszinó elnöke is volt Csiky Sándor politikus, egykori országgyűlési képviselő, polgármester. Több szállal kötődik a kaszinóhoz dr. Petró Kálmán ügyvéd, országgyűlési képviselő, és dr. Erlach Sándor ügyvéd is. Meg kell említenünk Breznay Imre történész-tanár nevét, aki megírta a kaszinó évszázados történetét. Maczky Valér tanár-irodalomtörténészt, akiről azt írta Gárdonyi Géza, hogy Egerben nincs olyan kulturális mozgalom, amelyben ne töltött volna be irányító szerepet.
Végül megemlítem Gárdonyi Gézát, akit helytelenül neveznek „egri remetének”, a város minden olyan mozgalmában részt vett, amely kedves települését szolgálta. 1933-ban ünnepelték meg az Egri Kaszinó létrehozásának 100 éves jubileumát. A rendezvényen dr. Erlach Sándor ügyvéd mondott bevezetőt, majd Breznay Imre részletesen ismertette a kaszinó évszázados történetét. Előadása 1934-ben könyv alakban is megjelent a Kőnig-féle nyomdában.
A neves történész e munkája volt lényegében jelenlegi előadásom fő forrása, valamint felhasználtam Sugár István történész írásait, és saját kutatási eredményeimet.
(Elhangzott 2011. augusztus 16-án az átalakuló épület előtt)
forrás: Szecskó Károly, Az Egri Kaszinó története
http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak3_web.pdf
A polgári társadalom hazai kialakítását szolgáló kaszinómozgalom elindítója hazánkban gróf Széchenyi István volt, aki 1827-ben hívta életre a Nemzeti Kaszinót, „a politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatására, az összetartás erősítésére”. A kaszinók megalapításával kapcsolatos gondolatait először 1830-ban a Hitel, 1831- ben pedig a Világ című könyveiben fejtette ki. Térjünk rá az egri kaszinó épületére (Széchenyi út 16.), melynek neve Ó-Kaszinó vagy más néven Úri Kaszinó, miután Egerben létrehozták az Új Kaszinót, melyet Egri Klubnak is neveztek.
Az Egri Kaszinó megalakításának előzményei a következők voltak: 1831. december 31-én több egri polgár nevében Singer Ferenc kereskedő beadványt intézett Pyrker János László érsekhez, amelyben kérték, hogy támogassa Egerben egy kaszinó létrehozását.
Vajon miért fordultak a polgárok az érsekhez? Miután Szent István királyunk megalapította a helyi püspökséget, a városnak két földesura lett. A település földesura volt a mindenkori egri püspök, majd 1804-től érsek, valamint földesúri jogai voltak a főpásztorok mellett működő káptalannak is 1854-ig. Az érsek az egri városi polgárok beadványát véleményezés céljából átadta a városi magisztrátusnak.
A város tanácsa 1832. január 19-én terjesztette be a főpásztornak kedvező véleményét a tervről. Pyrker, miután megkapta ezt, 1832. november 22-én körvonalazta a kaszinóalapítás feltételeit. Ebben tíz pontban foglalta össze a létesítendő kaszinó céljait és teendőit. Lényegében ez az engedélyező irat tette lehetővé, hogy az év december 9-én megtartották a Cassinoi Társaság alakuló gyűlését.
Ezen a társaság elnökévé (főelőülőjévé) gróf Almássy Kristófot választották meg, a fővédnök pedig az érsek lett. Az alapító tagok száma 87 fő, akik között a nemeseken és a papokon kívül iparosok, kereskedők, művészek, tanárok is voltak (Balkay Pál festő, Joó János rajztanár, Povolni Ferenc kőművesmester stb.).
A Kaszinó régen, Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
Ekkor valósult meg az udvari részen a nagyterem, amelyet korabeli szóhasználattal szálának neveztek. 1823 decemberében naplójának tanúsága szerint itt játszott Déryné Széppataki Róza, aki fellépése időszakában egy emeleti szobában lakott, közvetlenül a szála közelében. Az épületben szállt meg és több évig itt lakott gróf Butler János felesége, gróf Dőry Katalin.
Az első emeleten, a nagyterem mellett kisebb-nagyobb lakásokat építettek, melyeket a színi évad idején a színészek, máskor pedig tekintélyes polgárok, családok béreltek ki. 1827. augusztus 26-án óriási tűzvész volt Egerben, amely nem kímélte ezt az épületet sem. Spetz a tűzvész után az első emeletre egy második emeletet húzatott. Erre emlékeztet a második emelet főhomlokzatán lévő felirat: Fati partus, azaz a Végzet szülötte. Valószínű azonban, hogy úgyis értelmezték a kifejezést, hogy a második nagy tűzvésznek köszönhette az épület szép, új külsejét.
A gyógyszertár 1900-ig működött az épületben. Ekkor a jelenlegi Uránia Mozi földszintjére költözött, amely ma is látható, mint műemlékpatika (Spetz egri patikájának országosan híres specialitása volt a jezsuitáktól átvett Egri Víz kizárólagos készítése és forgalmazása a Habsburg-országok területén). Spetz József 1811-ben az épület udvarán jelentős költséggel egy cukorfábrikát, cukorgyárat alapított. 1833-ban az uralkodótól munkássága elismeréséül nemességet kapott. 1841-ben a házát elárverezték, s azt két egri főpap vásárolta meg. 1878-ig az épület nem volt a kaszinó tulajdona, hanem azt csak bérelte, ekkor megvásárolták, így 1944-ig a kaszinó tulajdonába került, és ott működött. 1945-től az 1960-as évek végéig Szakszervezeti Székház, később Ifjúsági Ház, majd Művészetek Háza volt.
Az épületet felújították és 2012-ben itt nyílt meg a Kepes Nemzetközi Művészeti Központ, melynek anyaga a Vitkovics Házból költözött új helyére. Az Egri Kaszinó 1933-as megalakítása után 1944-ig, megszűnéséig nagyon fontos szerepet játszott a település politikai és kulturális életében, a színészek támogatásában, a képzőművészet segítésében. A civil intézmény direkt formában politikával sohasem foglalkozott, mégis nagy hatást gyakorolt nemcsak Eger város, hanem Heves vármegye életére is. A kaszinó falai között döntöttek az országgyűlési és helyi választások előkészítéséről, a függetlenség és az 1848-as eszmék ápolásáról.
Minden évben itt ünnepelték meg március 15-ét, a kaszinó rendezte a kápolnai ünnepséget a csatatéren. Breznay Imre történész indítványára Kossuth-serleget is alapítottak, amellyel a kaszinó egyik tagja évenként emlékbeszédet mondott. A szervezet alapszabálya szerint ugyanaz a tag másodszor már nem mondhatta el a serlegbeszédet.
A civil szervezet állandó szolgálatában állott a művelődésnek is. Már az alapítás évében létrehozták annak könyvtárát, amely kezdetben 2500 kötetből állt. Neves könyvtárosa volt többek között Joó János, a reformkor jelentős helyi képviselője. 88 Egri séták nemcsak egrieknek III. 1944-ig a könyvtárban számos munka első kiadása volt megtalálható. Kincsként őrizték Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósításait és későbbi folytatását, a Törvényhatósági Tudósításokat, az 1818-ban indított Tudományos Gyűjtemény teljes sorozatát az utódjaként megjelenő Budapesti Szemlét. Bartakovics Béla érsek ajándékozta a könyvtárnak az Esmeretek Tárát.
A gyűjtemény irodalomtörténeti jelentőségű folyóiratai közül bekötött példányokban volt meg többek között a Honművész, a Honderű, a Regélő, a Társalkodó, a Jelenkor, a Koszorú. Első kiadásban őrizték Széchenyi Hitel, Világ, Stádium, Kelet népe című műveit, és a magyar irodalom klasszikusait. A kaszinó híven szolgálta a helyi színészetet is. Déryné után a nagyteremben több neves színész lépett fel, pl. Egressy Gábor, Lendvay Márton. Az intézmény falai között számos nagysikerű hangversenyt rendeztek. Az 1860-as évek elejétől többször fellépett Reményi Ede hegedűművész, aki gyermekkorának egy részét Egerben töltötte.
A vezetőség szorgalmazására 1884-ben épült fel a Hunyadi téren (ma Hatvani kapu tér) deszkából a nyári színkör, melynek helyére építették 1904- ben az első egri kőszínházat, a jelenlegi színház elődjét, amelyet Bárány Géza és Légmán Imre tervezett. A kaszinó inspirálta az országos hírű Egri Dalkör létrejöttét, amely 1882-ben alakult. A nagyterem adott helyet a farsangi és egyéb mulatságoknak.
A lehetőségekhez mérten a kaszinó támogatta a képzőművészetet. 1944-ig a szervezet tulajdonában volt Barabás Miklós gróf Keglevich Miklósról és Kovács Mihály gróf Széchenyi Istvánról készített olajfestménye, valamint Sajóssy Alajos Csiky Sándorról 1885-ben készített arcképe. A gyűjteményben láthatták az érdeklődők több egri festő (Balkay Pál, Kövér Gyula, Meilinger Dezső) alkotásait. A társaságnak jelentős szerepe volt a város mindenkori gazdasági életében is.
A kaszinó falai között fogalmazódott meg az első egri takarékpénztár gondolata, amely 1845-ben nyitotta meg kapuit a mai Dobos Cukrászda épületében. A kaszinó 1845. február 2-án 100 Ft-tal lépett be a pesti Gyáralapító Társaságba. 1846-ban Iparműkiállítási sorsjegyeket vásárolt az egyesület. Még 1835-ben borkereskedési tervet dolgozott ki. 1846-tól hathatósan támogatta a Kossuth Lajos által kezdeményezett védegyleti mozgalmat, amelynek célja a hazai ipar pártolása volt. A kaszinó vezetői döntöttek elsőként az egri utcák neveinek megválasztásáról és a házak számokkal való megjelöléséről.
A vezetőség szervezte meg a városban az utcai világítást, 1836 novemberében kilenc utcai lámpás gyúlt meg. A kaszinó lehetőségeinek függvényében élen járt a közjótékonyság terén is. Az intézet fennmaradt pénztárkönyvei bizonyítják, hogy a város közvilágítására már kezdetben, tíz év alatt 6453 Ft-ot szolgáltatott be a város pénztárába.
A következőkben szólok a kaszinó tagságának legjelentősebb képviselőiről a teljesség minden igénye nélkül, a betűrend elhagyásával. Elsőként említem Udvardy Cserna János földmérő nevét, aki az első magyar népdalgyűjtők egyike. A dunántúli 89 Az Egri Kaszinó története Zámolyon született, ott, ahol a 20. századi neves költőnk, Csoóri Sándor is. Cserna Jánost a Magyar Tudós Társaság is tagjává választotta, mivel ő írt először magyar nyelvű könyvet a földmérés tudományáról. Meg kell említenünk a híres tagok sorában Mindszenty Gedeon költőt is, aki az 1850-es évek elején a helybeli fiú tanítóképző igazgatója volt. Neves tagjai voltak a kaszinónak Zsasskovszky Endre és Ferenc orgonisták, akik számos közös munkát adtak ki. (Énekeskönyv, Egri Dalok, Karénekes kézikönyv stb.)
Máig legismertebb közös munkájuk az Énektár, amelyet Tárkányi Bélával együtt alkottak, mely a magyar kántorok kézikönyve. Gyakori vendég volt a kaszinóban az Eger mellett lévő Andornaktályán lakó Mocsáry Lajos politikus, és Makáry György egri író és költő. Számtalan szállal kötődött a szervezethez Zalár József költő-alispán. A kaszinó gyakori vendége volt gróf Keglevich Miklós Szilvásváradról. Az intézményhez kötődik Danielik János főpap is, akiről Jókai Mór Fekete gyémántok című regényének Sámuel apátját mintázta.
A kaszinó elnöke is volt Csiky Sándor politikus, egykori országgyűlési képviselő, polgármester. Több szállal kötődik a kaszinóhoz dr. Petró Kálmán ügyvéd, országgyűlési képviselő, és dr. Erlach Sándor ügyvéd is. Meg kell említenünk Breznay Imre történész-tanár nevét, aki megírta a kaszinó évszázados történetét. Maczky Valér tanár-irodalomtörténészt, akiről azt írta Gárdonyi Géza, hogy Egerben nincs olyan kulturális mozgalom, amelyben ne töltött volna be irányító szerepet.
Végül megemlítem Gárdonyi Gézát, akit helytelenül neveznek „egri remetének”, a város minden olyan mozgalmában részt vett, amely kedves települését szolgálta. 1933-ban ünnepelték meg az Egri Kaszinó létrehozásának 100 éves jubileumát. A rendezvényen dr. Erlach Sándor ügyvéd mondott bevezetőt, majd Breznay Imre részletesen ismertette a kaszinó évszázados történetét. Előadása 1934-ben könyv alakban is megjelent a Kőnig-féle nyomdában.
A neves történész e munkája volt lényegében jelenlegi előadásom fő forrása, valamint felhasználtam Sugár István történész írásait, és saját kutatási eredményeimet.
(Elhangzott 2011. augusztus 16-án az átalakuló épület előtt)
forrás: Szecskó Károly, Az Egri Kaszinó története
http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak3_web.pdf
Megjegyzés küldése