0
Ha a városban járunk, s meg akarjuk ismerni, nem kerülhetjük el a legjelentősebb utcáit. A Kossuth és a Széchenyi utca az a két útvonal, amely a település kereskedelme, gazdasága szempontjából fontos.

Eger, 2016. szeptember 13. Az egri Széchenyi István sétálóutca részlete 
a belvárosban. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Az egri vár tövében lévő Tinódi Sebestyén térről nyugat felé indul a Kossuth, korábban Káptalan, vagy Barátok utcája. A történelmi időkben a város fő forgalmi útja volt, mert a Buda felől érkező utasok a Hatvani kapun át belépve Egerbe, s a várba ezen az útvonalon jutottak el. A régészeti feltárások szerint hajdanán az úttest gerendákra fektetett pallókból készült.

Amikor elindulunk a vár tövéből, egy modern épületet látunk, amely adminisztrációs célokat szolgál. Sarkára Don Quiote-t tervezte az építtető, mintegy a hősi hagyománynak mutatva fricskát.

Ha kicsit tovább megyünk, megpillantjuk a város egyik legrégebbi házát, a Buttler-házat. Az épület romos, pedig a Mikszáth Különös házasságának főszereplőjéről elkeresztelt építmény megérdemelné a törődést.

Tovább haladva jobb kéz felől találjuk az egykor az oroszlánhoz címzett püspöki vendéglő épületét. Több mint száz éven keresztül itt volt a postakocsik állomása. Az egykori fogadóban szállt meg II. József is, aki nem akarta Eszterházy püspök vendégszeretetét élvezni.

Eger, 2011. november 2. Az egykori nagypréposti palota a Kossuth Lajos utcában. 1774-1776 
között épült Fellner Jakab tevei alapján. Az épület napjainkban a Bródy Sándor 
Megyei és Városi Könyvtár otthona. 
MTI/Bizományosi: Jászai Csaba

Az utca bal oldalán barokk és eklektikus épületek után következik a volt Nagypréposti palota. 1774-76 között épült Fellner Jakab tevei alapján. Az épületben ma a Bródy Sándor Könyvtár működik, mintegy százezer kötettel, folyóirat-olvasási lehetőséggel, zenehallgatással.

Eger, 2011. november 1. A Megyeháza barokk homlokzatú, műemlék épülete a 
Kossuth Lajos utcában. Gerl Mátyás tervei alapján épült 1749-1756 között. 
MTI/Bizományosi: Jászai Csaba

Szemben vele, a 9. szám alatt található a Megyeháza, amely 1749-56 között épült, Gerl Mátyás tervei szerint. Legnevezetesebb díszítőelemei Fazola Henrik kovácsoltvas, rokokó kapui, amelyeket szinte minden Egerbe látogató turista felkeres. Olyan szépek ezek a kapuk, mintha nem is nehézkes vasból készültek volna, az európai művészet érvonalához tartoznak.

A Megyeháza udvarán áll egy kálváriával díszített kétemeletes épület, amely eredetileg börtön volt. 

Később a megyei levéltár dolgozott benne, amely néhány esztendeje a volt vincellér iskolába költözött. Jelenleg egy szépen berendezett történeti kiállítás látható itt, amely érzékletes eszközökkel mutatja be a város és környéke múltját. Az épület alagsorában sporttörténeti gyűjtemény látható.

Eger, 2015. június 6. Az egri ferences templom - hivatalos nevén a Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma - a Kossuth Lajos utcában. MTVA/Bizományosi: Lehotka László
A műemlék barokk templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776).
Az utca bal oldalán, a 14. szám alatt az egykori ferencrendi szerzetesek, helyi nevükön a Barátok temploma áll. A középkori Szent Demeter templom helyére épült, amelynek nyomait meg lehet tekinteni az altemplomban. Figyelemre méltó a főoltár, amelyet Kracker János Lukács festett. A 8. szám alatt található a Sancta Maria Lánygimnázium épülete, amely a 18. században épült. Csaknem száz évig az Angolkisasszonyok leánynevelő intézete volt, s 1991-ben kapták vissza iskolájukat.

A 6. számú, egykori kanonokház mellett áll az utca legszebb lakóháza, a volt Kispréposti palota. Itt már elérkezünk a jól ismert Eszterházy térhez, a Bazilika és a Líceum mellé.

Eger, 2016. szeptember 13. Turisták sétálnak az Egri Bazilika előtti téren. A bazilika Magyarország egyik legnagyobb temploma. Pyrker János László érsek, pátriárka építette, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Az épület e stílus egyik legszebb magyar képviselője. Az épület három hajós, melyet középen egy kereszthajó metsz át, metszéspontban a nagy kupolával.
 MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Innen indulhatunk tovább a város sétálóutcáján, a Széchenyi utcán. Már a XVI. század közepén szólnak róla a följegyzések, Hosszú utca néven. Az érseki palota az utca vonalával párhuzamos épületegyüttes.

A XVI. századi magot építették tovább a püspökök, húzattak rá második emeletet. A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapuja is a Fazola család műhelyéből került ki.

Eger, 2016. szeptember 13. Az egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont bejárata és kertrészlete a Széchenyi István utca 3. szám alatt. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Az érseki palota 1740-től Eger város érsekeinek rezidenciája. Az első nagyobb építkezés Erdődy Antal Gábor püspök nevéhez fűződik, az 1715-32 között elkészült részeket Giovanni Battista Carlone építész tervezte.
Érdemes benézni az Érsekudvarba is, amely voltaképpen az érseki palota gazdasági udvara volt, ma egyházi múzeum látható itt.

Ahogy továbbmegyünk, megpillanthatjuk a Foglár utcát, amelyen fel lehet jutni a város buszpályaudvarához. Az utca 6. száma alatt található az Érseki Hittudományi Főiskola, amelyhez nemrég építették hozzá a Szent János Továbbképző Központot.

A Széchenyi úton továbbhaladva több kis üzlettel, vendéglátó hellyel találkozhatunk. Több barokk ház között a 13. számú érdemel külön figyelmet, amely Giovanni Battista Carlone Egerbe származott olasz építészé volt, és ma is az ő nevét viseli. Vele szemben van a város mozija, az Uránia Filmszínház, mellette pedig a Patika-múzeum, amely egy olyan barokk bútorzatot őriz, amelyet még Telekessy püspök készítetett.

A szomszédos, kétszintes épület az 1827-es nagy tűzvész után nyerte el mai alakját, ezért került a homlokzatára a Fati Partus felírat (A sors szülötte). A klasszicista homlokzatú épület valamikor polgári lakóház, aztán kaszinó, majd szakszervezeti székház lett. Jelenleg kulturális centrum, ifjúsági ház.

Eger, 2012. április 20. Virágpiac a Katona István téren. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Az előbb említett két épület között jutunk el a város piacához. A modern épületben lévő piacot már kinőtte a település, de hagyománytiszteletből meghagyták ősi helyéhez közel. Valamikor a Dobó téren piacoztak, amely az Eger patak árterületéhez tartozott. A gasztronómia iránt érdeklődő ember szívesen szétnéz egy ilyen piacon, bár ritkán talál már olyan egyedi dolgokat, mint hajdani egri hagyományos csemege, a békacomb.

Az innen nyíló Bródy Sándor utcát is felderíthetjük. Ha fölmegyünk a meredek lejtőn, ódon hangulatot találunk, észre vehetjük a fehérre festett, középkori jellegű épületet, amely az Egri Borok Háza. 

Azt tervezik, hogy egyre több olyan jellegű rendezvényt hoznak ide, amely a jó egri bor kultuszát szolgálja. Az épület előtt egy óriási, muzeális értékű szőlőprés állít emléket a hajdani egri szőlőműveseknek. Itt tekinthetjük meg a régi városfal egy darabját is, amely mellett sétálva fogalmat alkothatunk arról, milyen lehetett egykor Eger, mekkora területen húzódtak össze a polgárok házai.

Eger, 2019. szeptember 16. Az Eger patak részlete, háttérben a Szent Bernát templom tornyai. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Visszatérve a Széchenyi utcára, a 15. szám alatt találhatjuk a ciszterci templomot, amelyet 1699-ben kezdtek építeni. A templom Carlone tervei alapján készült, először a jezsuiták számára, de a hosszú évek alatt nehezen készült el: kétszer is tűzvész rongálta meg. A főoltára a hazai barokk szobrászat legszebb alkotásai közé tartozik.

A Széchenyi utcán tovább haladva a volt jezsuita, később Dobó István Gimnáziumot láthatjuk, amely hangsúlyos elhelyezésű, s gyönyörű oromszobrokkal díszített.

Ahogy megyünk tovább, a Rottenstein köz 3. szám alatt láthatunk egy szép polgárházat, amely 1750 körül épült. Ekkor emelték a Szent Anna templomot is, amely a kórház épülettömbjei közé ékelődött be. Még több szép barokk polgárházat láthatunk egymás mellett, köztük a Kisboldogasszony plébánia épületét, amelynek kapuja jellegzetes régi egri díszítőelemeket mutat. S elérkezünk a Vitkovics-házhoz, ahol már egyszer megfordultunk.

fotó: MTVA, archívum

forrás: Egri Séták, 2012

Megjegyzés küldése

 
Top