Nagy múltú egri utca. Az I. sz. kórháztól kiindulva halad az Eger patak Tűzoltóhídjáig. A régi káptalani városrészben fekszik.
Nevezték Káptalan-utcának, Széles utcának és Mecset utcának is. A 17. században itt volt a káptalani kúria, itt sorakozott a kanonoki házak jó része is, többnyire a nyugati oldalon.
Erdődy püspök idejében, 1727-ben fejeződött be a középkori templom barokk székesegyházzá építése, és addig a még itt lakó kanonokok átköltöztek a székesegyház közelébe (így alakult ki a mai Kossuth utca).
1929-ben a Klebelsberg térről kiszorult dinnye és káposztaárusok ebben az utcában ütötték fel a sátraikat. Naponként 50-80 falusi szekér állomásozott az utcában. A káposztaszezon idején rothadó hegyek tornyosultak a gyalogjárók mentén, dinnyeéréskor pedig a dinnyeőstermelők tanyáztak az utcában addig, amíg csak el nem fogyott a kocsin levő áru.A közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból tarthatatlan állapotnak Trak Géza polgármester vetett véget. Rendeletben tiltotta meg a dinnye kocsiról való árusítását, valamint ősszel a káposzta nagyban való árusítását, s azt csakis a Czifra téren engedélyezte meg.
Az utca mai neve a hős aradi vértanú emlékét őrzi.
Az 1899. október 6-i megemlékezésre készülve, Eger város képviselőtestületének közgyűlése a Mecset utcát a vértanútábornokról, Knézich Károlyról nevezte el, kielégítve ezzel a város lakosságának régi óhaját.
borítókép, Szántó György
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/k/knezich_karoly_utca
Megjegyzés küldése