A volt Gőzmalom telkén kialakult tér, régebben itt állt a vásárcsarnok, a mai piac elődje. Korábban Halpiacnak is nevezték.
A tér névadója jezsuita tanár, történettudós és könyvtáros volt.
Katona István életrajza
A Nógrád vármegyei Ipolybolykon született 1732. december 13-án. Az egri jezsuita gimnáziumba járt, a mai Maczki Valér utcában volt a szállása Udvardy Pál szabómesternél, amint erről érdekesen ír a Historia critica 27. kötetében (lásd. Breznay 128. p.)
Miután 1750-ben belépett a jezsuita rendbe, Kassán és Nagyszombatban folytatta tanulmányait. A doktori fokozat megszerzése után előbb a rend gyöngyösi, kassai, nagyváradi és komáromi iskoláiban tanított, majd 1765-től a nagyszombati egyetemen a retorika és a történelem tanára lett. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, majd az egyetemet 1777-ben Budára helyezték, de egészen 1784-ig megtarthatta tanári állását, akkor azonban nyugdíjazták.
A következő években Katona beutazta az országot, történeti forrásokat kutatott fel és gyűjtött össze. Éveken át levelezett Eszterházy Károly püspökkel, leveleik az egri érseki levéltárban találhatók. 1790-ben a kalocsai érseki könyvtár igazgatója lett. 1806-tól haláláig a helyi szeminárium rektora. 1811. augusztus 19-én hunyt el, a kalocsai főszékesegyházban temették el. Értékes magánkönyvtárát a rozsnyói káptalannak adományozta.
A magyar egyházi történetírás egyik kimagasló alakja, Pray György mellett a kor meghatározó jezsuita tudósa. Az 1779 és 1817 között megjelent 42 kötetes Historia critica regum Hungariae hatalmas történeti anyagot dolgoz fel, ma is alapvető forrásmunka. 1800-ban jelentette meg a kalocsai érsekség történetét feldolgozó két kötetes művét (Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae).
A téren napjainkban műemlék épületeket nem láthatunk, viszont korábban két különleges létesítmény is működött ezen a területen: egy szerzetesi fürdő és a törökök puskapormalma.
A mai Katona István téren állt a törökök lőpormalma, a hat tornyú, külön őrséggel és parancsnoksággal védett ún. Bárutkháne erődítmény, amelyet Köprili Mohamed építtetett 1658-ban. A malmot az Eger-patak minden oldalról körülvette, a várossal hidak kötötték össze. Az egri pasalik területén lévő török erődítményeket látta el lőporral. 1691-ben felrobbant.
Az első egri fürdő is a téren állt. A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. A török ostrom előtt, 1551-ben pusztult el.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Katona István életrajza
A Nógrád vármegyei Ipolybolykon született 1732. december 13-án. Az egri jezsuita gimnáziumba járt, a mai Maczki Valér utcában volt a szállása Udvardy Pál szabómesternél, amint erről érdekesen ír a Historia critica 27. kötetében (lásd. Breznay 128. p.)
Miután 1750-ben belépett a jezsuita rendbe, Kassán és Nagyszombatban folytatta tanulmányait. A doktori fokozat megszerzése után előbb a rend gyöngyösi, kassai, nagyváradi és komáromi iskoláiban tanított, majd 1765-től a nagyszombati egyetemen a retorika és a történelem tanára lett. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, majd az egyetemet 1777-ben Budára helyezték, de egészen 1784-ig megtarthatta tanári állását, akkor azonban nyugdíjazták.
A következő években Katona beutazta az országot, történeti forrásokat kutatott fel és gyűjtött össze. Éveken át levelezett Eszterházy Károly püspökkel, leveleik az egri érseki levéltárban találhatók. 1790-ben a kalocsai érseki könyvtár igazgatója lett. 1806-tól haláláig a helyi szeminárium rektora. 1811. augusztus 19-én hunyt el, a kalocsai főszékesegyházban temették el. Értékes magánkönyvtárát a rozsnyói káptalannak adományozta.
A magyar egyházi történetírás egyik kimagasló alakja, Pray György mellett a kor meghatározó jezsuita tudósa. Az 1779 és 1817 között megjelent 42 kötetes Historia critica regum Hungariae hatalmas történeti anyagot dolgoz fel, ma is alapvető forrásmunka. 1800-ban jelentette meg a kalocsai érsekség történetét feldolgozó két kötetes művét (Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae).
Eger, 1985. augusztus 16. Az új piac modern csarnoképülete Egerben, a Katona István téri
lakóházak szomszédságában. MTI Fotó: Szabó Sándor
A piaccsarnok Eger belvárosában, jól megközelíthető helyen található. A csarnok napi élelmiszer, zöldség, gyümölcs és virágpiacként üzemel. A belső, szabad elárusító asztalokon őstermelők és kereskedők árusítnak. A csarnok előtti teret az idénynek megfelelő palánta, virág, vetőmag, oltvány, zöldség-gyümölcs, déligyümölcs árusítás színesíti.Látnivalók
A téren napjainkban műemlék épületeket nem láthatunk, viszont korábban két különleges létesítmény is működött ezen a területen: egy szerzetesi fürdő és a törökök puskapormalma.
A mai Katona István téren állt a törökök lőpormalma, a hat tornyú, külön őrséggel és parancsnoksággal védett ún. Bárutkháne erődítmény, amelyet Köprili Mohamed építtetett 1658-ban. A malmot az Eger-patak minden oldalról körülvette, a várossal hidak kötötték össze. Az egri pasalik területén lévő török erődítményeket látta el lőporral. 1691-ben felrobbant.
Az első egri fürdő is a téren állt. A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. A török ostrom előtt, 1551-ben pusztult el.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése