Tarnaszentmiklós egy kisközség Heves megyében a Hanyi ér mellett, a Tiszához közeli síkságon. Újabbkori vizsgálatok bronzkori telephelyet fedeztek fel a község területén. Királyi birtok-körből került eladományozásra.
A XV.században a Kompolthy család birtokában volt.1424-ben az Ugraiak itteni birtokrészét is megszerezték és Kisdetken birtokolt részeiket adták ezen Csonka-Szentmiklós faluért.
1526-ig a Palóczy család birtokában volt, mikor Antal, zempléni főispánnal kihalt a család. Palóczy, végrendeletében az egri káptalannak hagyományozta. Régi eredetű temploma az 1567.évi török pusztításkor semmisült meg.
A török hódoltság alatt a falu elpusztítva állt. A felszabadító háborúk alatt némi jobbágy lakosság a szomszéd hódolt falvakból letelepedett, de az adószedő jövetelének hírére ismét másfelé vándorolt. 1750-ig néptelen maradt, ekkor az egri káptalan megyebeli, de borsodi részekből telepített ide népességet.. Egyházi viszonyait a lakosság részére egy 1756-ban épült templom szolgálta. Patrónusa Barkóczy Ferencz egri püspök volt.
A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Első írásos említése Chankazenthmyklos néven történik 1424-ben, egy oklevélben. 1527-ig a Pálóczyak tulajdona, utána az egri káptalan birtoka lesz. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, s csak 1635-ben népesült be újra. A Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult, 1750-ben népesítették be újra.
forrás: sulinet.hu, wikipedia.org
A XV.században a Kompolthy család birtokában volt.1424-ben az Ugraiak itteni birtokrészét is megszerezték és Kisdetken birtokolt részeiket adták ezen Csonka-Szentmiklós faluért.
1526-ig a Palóczy család birtokában volt, mikor Antal, zempléni főispánnal kihalt a család. Palóczy, végrendeletében az egri káptalannak hagyományozta. Régi eredetű temploma az 1567.évi török pusztításkor semmisült meg.
Tarnaszentmiklós - légi fotó (wikipedia)
A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Első írásos említése Chankazenthmyklos néven történik 1424-ben, egy oklevélben. 1527-ig a Pálóczyak tulajdona, utána az egri káptalan birtoka lesz. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, s csak 1635-ben népesült be újra. A Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult, 1750-ben népesítették be újra.
forrás: sulinet.hu, wikipedia.org
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.