A Hevesi-sík települései között Besenyőtelek különösen gazdag múlttal büszkélkedhet. Neve már önmagában is történelmi emlék: a besenyő nép egykori jelenlétére utal, de a község határában ennél jóval korábbi korok nyomait is megtalálták. Bronzkori, kelta, hun kori és honfoglalás kori régészeti leletek mesélnek arról, hogy ez a vidék évezredek óta lakott terület volt.
A Füzesabonyi járásban fekvő község ma a 33-as főút mentén található, az Eger és a Tisza-tó közötti útvonal egyik településeként. Aki azonban csak áthalad rajta, talán nem is sejti, milyen eseménydús múlt rejtőzik a falusi utcák és épületek mögött.
A besenyők nyomában – innen ered a település neve
Besenyőtelek elnevezése a besenyő néphez kapcsolódik. A község történeti összefoglalója szerint a település egykor besenyőtelep volt. A XI. századi, a zasztyi apátsághoz kapcsolódó alapítólevélben már szerepel a „besenyők kútja” és a „besenyők temetője” elnevezés.
A besenyők a középkori magyar történelemben is fontos szerepet játszó, keleti eredetű népcsoport voltak. A Magyar Királyság területén több helyen telepedtek le, és egyes csoportjaik katonai szolgálatot is teljesítettek. Nevük számos magyarországi földrajzi névben fennmaradt.
Besenyőtelek neve tehát nem véletlenül őrzi ezt az emléket: a község történetének egyik legfontosabb gyökere a besenyők egykori jelenlétéhez vezethető vissza.
Bronzkori, kelta és hun kori leletek a település határában
Besenyőtelek múltja jóval korábbra nyúlik vissza, mint az első írásos emlékek.
A régészeti kutatások során bronzkori cserépmaradványok kerültek elő, amelyek a pirinyi kultúrához kapcsolódnak. A bronzkor végéről és a korai vaskorból szintén találtak olyan emlékeket, amelyek a kelta népességhez köthetők.
Különösen érdekes a késő kelta korból származó település és temető feltárása. Galván Károly és Szabó János Győző régészek az 1956 előtti években, majd 1960-ban félig földbe mélyített házak alapjait és csontvázas sírokat tártak fel.
A hun korból származó lelőhely a Tepélypusztai gazdaság területén került elő. A feltárás során egy sírban ülő helyzetű emberi csontvázat találtak, mellette két füles korsóval. Ez a temetkezés különösen érdekes, hiszen a korabeli temetkezési szokásokba enged betekintést.
A község külterületén, Szőrháton, a Kömlői út melletti homokbányában honfoglalás kori sírokra is bukkantak. Az egyik sírban lócsontok, emberi maradványok, aranyozott övdíszek és ezüst tarsolylemez kerültek elő. A halott fejéhez hullámdíszes agyagcserepet helyeztek.
Az ezüst tarsolylemez és az aranyozott övdíszek különösen értékes leletek. Ezek a tárgyak a honfoglalás kori magyar viselet és ötvösművészet emlékei közé tartoznak. A helyi történeti leírás arra is kitér, hogy a leletek egy része később elkallódott.
Háromszor is elnéptelenedett a falu
Besenyőtelek története nem volt mindig békés és folyamatos fejlődés.
1544-ben, a török első megjelenésekor a település elpusztult. Ezt követően a térség háborús viszonyai és a török uralom hosszú időre megváltoztatták a környék életét.
1596 őszén a törökök elfoglalták Eger várát. Besenyő és a hozzá kapcsolódó Tepély ezt követően hosszú időn keresztül nem szerepelt az adóösszeírásokban. A község történeti összefoglalója szerint 1676-ig nem található róluk ilyen adat.
1686-ban a falu harmadszor is néptelenné vált, ezért az 1696-os és az 1697-es összeírásokban sem szerepelt a lakott települések között.
1703-ban azonban ismét benépesült.
Ez az időszak már a Rákóczi-szabadságharc kezdetére esett, és egy különleges dokumentum is fennmaradt róla.
Egy 1703-as menlevél Eger várából
Besenyőtelek történetének egyik figyelemre méltó dokumentuma gróf Zinzendorf Ferdinánd egri császári várparancsnok 1703. december 19-én kiállított menlevele.
A dokumentum a besenyői lakosok védelmét szolgálta. A várparancsnok azért adott utasítást a császári katonáknak, mert a falu lakói a felkelés kezdetén a kért élelmiszert beszolgáltatták.
A menlevél arra szólította fel a katonákat, hogy ne zaklassák a lakosságot terménybehajtással vagy rablással, és védjék meg őket az ilyen cselekményektől.
A dokumentumot Eger várában keltezték. Ez különösen érdekes helytörténeti kapcsolat: a közeli város vára és Besenyőtelek története a Rákóczi-szabadságharc idején is összekapcsolódott.
Besenyőtelek a szabadságharcok és a világháborúk idején
A község lakói a későbbi történelmi eseményekből is kivették részüket.
1848 őszén több mint száz besenyőtelki férfi jelentkezett nemzetőri szolgálatra. Ez a szám jól mutatja, hogy a település lakossága jelentős szerepet vállalt a forradalom és szabadságharc időszakában.
Az első világháború különösen súlyos veszteségeket okozott. A korabeli adatok szerint a mintegy 3400 fős lakosságból 674 embert hívtak be katonai szolgálatra, közülük 121-en hősi halált haltak.
A bevonultak száma a felnőtt férfilakosság csaknem negyven százalékát jelentette.
A két világháború közötti időszakban három besenyőtelki lakost az első világháborúban tanúsított hősiességéért vitézi címmel tüntettek ki.
A második világháború szintén súlyos pusztítást hozott. A településen több napon keresztül harcok folytak, amelyek következtében középületek és lakóházak rongálódtak meg. A községházán őrzött hivatalos iratok jelentős része is megsemmisült.
A Szent Lőrinc-templom, a település meghatározó épülete
Besenyőtelek egyik legfontosabb építészeti és művészeti értéke a Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus templom.
A nagyméretű, klasszicista stílusú épület a Fő út kiszélesedő részén, fák között áll. Középtornyos homlokzata, oszlopos és pilaszteres díszítése, valamint jellegzetes toronysisakja messziről felismerhetővé teszi.
A templom nem csupán építészeti megjelenése miatt érdekes. Belső berendezése több különleges művészettörténeti emléket őriz.
A főoltár legfontosabb alkotása Szent Lőrinc vértanút ábrázolja. Az oltárképet 1821-ben Balkay Pál egri festőművész készítette. Ez különösen szép kapcsolatot teremt Besenyőtelek és Eger művészeti múltja között.
A templom másik értékes alkotása az 1820 körül készült hordozható Mária-ábrázolás. A két empire oszlopon álló baldachin alatt elhelyezett festmény hátoldalán Pietà-ábrázolás látható.
A mellékoltárok közül az egyik Szent Anna, a másik Szent József tiszteletére készült. A Szent Anna-oltár festményét 1862-ben Sajósy Alajos egri festő készítette.
A templomban a XVIII. század végéről származó gyóntatószék és régi padszékek is fennmaradtak. Ezek nemcsak egyházi, hanem helytörténeti szempontból is értékesek.
A homlokzaton egy másik fontos történelmi emlék is látható: az 1896-os millenniumi felirat, amely Magyarország ezeréves fennállásának állít emléket.
Szent Lőrinc, akinek története a helyi közösséget is foglalkoztatja
A templom védőszentjének alakja a mai napig része Besenyőtelek kulturális és egyházi életének.
2023 novemberében Kerékgyártó József helytörténet-kutató tartott előadást a helyi könyvtárban Szent Lőrinc életéről és halálának körülményeiről. Az előadás magyar és latin nyelvű egyháztörténeti forrásokra, valamint levéltári és könyvtári kutatásokra épült.
A program jól mutatja, hogy a helyi múlt feltárása nem csupán régi épületek és dokumentumok megőrzését jelenti. A település története ma is érdeklődésre tart számot, és a helytörténeti kutatók munkája újabb részletekkel gazdagítja a közösség ismereteit.
Díszkút, emlékpark és a falu mai arca
Besenyőtelek látnivalói között a templom mellett a község központjának további emlékei is helyet kapnak.
A település értékei közé tartozik az első és második világháború áldozatainak emlékműve, a kegyeleti park és a díszkút. A helyi látnivalók között említést érdemel a tájház is, amely a falusi élet és a hagyományos építészeti kultúra emlékeit őrzi.
A település múltjának megismeréséhez ezek a helyszínek együtt adnak teljesebb képet. A templom művészeti értékei, a háborús emlékművek és a régi falusi épületek mind hozzájárulnak Besenyőtelek sajátos arculatához.
Egy település, amelynek neve önmagában is történelem
Besenyőtelek története sokkal több, mint egy Heves megyei község múltjának rövid összefoglalása. A régészeti leletek évezredeket fognak át, a besenyők emléke a középkorig vezet vissza, a török idők pusztításai és az újjátelepülés pedig a magyar történelem nagyobb eseményeivel kapcsolják össze a falut.
A Szent Lőrinc-templom egri mesterek munkáit is őrzi, a Rákóczi-szabadságharc idejéből fennmaradt menlevél pedig közvetlen kapcsolatot teremt Eger várával.
Besenyőtelek olyan település, amelynek története a föld alatt rejtőző régészeti emlékektől a templom falain fennmaradt feliratokig sokféle formában őrzi a múltat.
Források
Minden, ami Eger – Szent Lőrinc napja: vértanú, hullócsillagok és a híres dinnyés néphit
Besenyőtelek Községi Önkormányzat – A település története
Besenyőtelek – Szent Lőrinc vértanú templom, építészeti és művészeti ismertető
HEOL – A templom védőszentjéről derültek ki érdekességek Besenyőtelken
Besenyőtelek Községi Önkormányzat – Facebook
Borítókép: Besenyőtelek – Fotó: Besenyőtelek Községi Önkormányzat.