Évente százezrek keresik fel hazánk egyik legszebb, legismertebb barokk városát, Egert. A csodálatos környezetben fekvő város nemcsak építészeti remekeiről, borairól, hanem kulturális múltjáról és jelenéről is híres. Évszázadok óta jelentős iskolaváros.
Számos általános iskolája, gimnáziuma, szakközépiskolája és két patinás főiskolája, a Hittudományi és az Eszterházy Károly Főiskola az idők folyamán meghatározó szerepet játszott a város kulturális életében. Ezen arculathoz szervesen kapcsolódott a zenei élet.
Hagyományai voltak az egyházi zenélésnek, egyházi zenekarok működtek, és a polgári életforma egyik tartozéka volt az egyesületekben folyó közös muzsikálás. Említésre méltó a Kormányzó-díjas Egri Dalkör, melyet Huszty Zoltán, Kodály Zoltán tanítványa vezetett. Az ehhez szükséges képzést eleinte az egyházi és magániskolákban folyó oktatás jelentette. A magániskolák közül legjelentősebb az Aradról származó Gáspárdi Katinka zongoraművész iskolája volt az 1930-as években. A 30-as, 40-es években, Egerben élt és tanított a Helsinkiből származó Kallionemi Sole zongoraművész professzor asszony. Férje, Garam Lajos evangélikus lelkész volt. Miután házasságuk – melyből öt gyermekük született – tönkrement, a férj elköltözött Finnországba, Sole asszony pedig még több évig élt és tanított városunkban.
Legfiatalabb gyermekük halála miatt, aki a Hatvani temetőben nyugszik, a család is visszaköltözött Finnországba. Legidősebb fiuk, Lajos jelenleg is a Sibelius Zeneakadémia hegedűművész tanára. Neki köszönhető városunk Evangélikus templomának új, elektromos orgonája. Károly fiuk kitűnő csellóművész, aki a világ hangversenytermeit járva Egerben is koncertezett. Megható volt, amikor a nagysikerű hangverseny végén tökéletes magyarsággal elénekelte az „Elindultam szép hazámból…” kezdetű népdalt. Egy édesanyját ábrázoló képet ajándékozott a zeneiskolának, melynek hátoldalán a művésznő köszönete olvasható saját kézírásával a „második hazájában” és az iskolánkban töltött szép évekért. Nagyon sokat tett a finn-magyar zenekultúráért.
A magyar államtól több alkalommal kapott ösztöndíjat. Gáspárdi Katinka halála után, nevelt lánya, Fogelné Kaufmann Emmy, zeneakadémiát végzett hegedűművész tanárnő vette át a magán zeneiskola vezetését, mely később munkaközösséggé alakult. 1953-ban, az ő minisztériumban való közbenjárása eredményeként jöhetett létre a Panakoszta házban az Állami Zeneiskola, melynek első igazgatója lett. Itt kell megemlíteni férjét, Fogel Elemért, az akkori városi vízművek neves főmérnökét, aki felesége kedvéért munkája mellett elvégezte a Zeneakadémia cselló tanszakát. Aktív muzsikusként sokáig tagja volt a Kaufmann vonósnégyesnek és a városi Szimfonikus Zenekarnak is. 157 Az egri zeneoktatás iskolája a kezdetektől napjainkig Az intézmény Fógelné után következő vezetői: Geibinger Sándor, Vajda Lászlóné (Ida néni), Szepesi György és Miklovitz László voltak, őket követte Barczi-Bennett Edina, aki jelenleg is a zeneiskola igazgatónője.
Az Egri Állami Zeneiskola 1953-tól a kis Dobó téren álló Panakoszta házban működött. 1981-re a műemlék jellegű épület állaga annyira megromlott, hogy életveszélyessé vált, így került sor az intézmény átköltöztetésére a Kossuth utca 14/a szám alá, a Ferences kolostorba. Mivel 1996-ban a kolostor újra egyházi tulajdonba került, gondoskodni kellett egy olyan épületről, amely eleget tud tenni a megnövekedett igényeknek, és rendelkezik koncertteremmel is. Több lehetőség közül végül is a választás a „régi” Panakoszta házra esett.
Az épület eredetileg, a 18. sz. első felében lakóházként működött, abban az időben valószínűleg még földszintes volt. Mai alakjában, jelenlegi homlokzatával copf-stílusú az 1770-es évektől. Eredetileg három kisebb házból állt, de az 1753-ból származó térkép már egységes ingatlanként tünteti fel. Egy 1788-as bejegyzésben az értékét is hivatalosan megbecsülik: „ámbátor a háznak épületje alacsonyabb karban találtatva is, mivel mindazonáltal a piachoz közel volna, és kapós helyen találtatva… most 81 öl fundusával együtt becsültetett 1510 Ft-ra”. Az idők folyamán a háznak sok gazdája volt.
Egyik tulajdonosa Vasvári József, egri görög kereskedő volt, nevének kezdőbetűi a pincelejárat rokokó díszű zárókövébe faragva találhatók (J.- W.). Ebből az időből származik a belső korláton található, oválban, levélkoszorúval övezett görög kereskedői jelvény 1802-es évszámmal, a 4 %-os tisztes kereskedői hasznot jelző rejtett IV-gyel és a horgonnyal. Utolsó tulajdonosa 1838-ban Panakoszta Sándor lett, aki a következőket írta a házról: „… van itt a felső traktuson oldalsó kis szoba, másik ebédlő szoba, benne négyfelé nyíló ablakok, zsalugáterek, nagy szálaszoba, ámbitus, felső konyha, kis cselédszoba, felső ámbitus, pad grádics.
Földszinten, vagyis középső traktuson: grádicsajtók, konyha, dispensa, kis szoba, udvaron istálló, kapu alatt mészgödör, szivárványos kút, kamrák, szekérszín, ámbitus, középső szoba, belső szoba, vasárus bolt.
Alsó traktusban lépcső, három szoba…”. Mivel utód nélkül maradt, 1879-ben a városra hagyta a házat, melyről a kapu felett elhelyezett feliratos kőtábla tanúskodik:
PANAKOSZTA SÁNDOR
VÁROSI KÉPVISELŐ
HAGYOMÁNYA
EGER VÁROS ÉJJELI
KIVILÁGÍTÁSÁRA
1879
A felújítási munka 1997 szeptemberétől 1998 augusztusáig tartott. Az újjáépített iskola 881 m2 -én helyezkedik el a 21 zenei oktatásra szolgáló terem, 1 nagyterem (díszterem), valamint a végleges felújításra váró freskós terem.
Az épület a pincétől a padlásig hasznos funkcióra tervezett, építészetileg 100 %-ig kihasznált. 158 Egri séták nemcsak egrieknek III. A Thoma Emőke tervei alapján gyönyörűen felújított épület 1998. szeptember 18- i hivatalos átadása egyben névadó is volt. Intézményünk az országban elsőként vette fel Farkas Ferenc, Eger város díszpolgára nevét. A kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze ezer szállal kötődött városunkhoz, iskolánkhoz, az egri zenei élethez.
Több művét ajánlotta az Egri Szimfonikus Zenekarnak, melyeket Farkas István karnagy, a zenekar alapítója mutatott be nagy sikerrel hangversenyeiken: Egri ünnepi nyitány, Alpesi kürtverseny, Mátrai táncok stb. A jövőre 60 éves zeneiskola a város kulturális életében kiemelkedő tényezővé vált. Kisugárzását, kapcsolatteremtését nevelőtestületének aktív közreműködésével sikerült megvalósítanunk. Tanítványaink sok éve rendszeres résztvevői az országos, területi, megyei versenyeknek, találkozóknak. Több első helyet, számos értékes helyezést értek el csaknem minden hangszeren, neveiket és helyezéseiket lehetetlen lenne mind felsorolni. Iskolánk a zenei utánpótlás nevelésében is mindenkor kivette részét. Számtalan tehetséges gyermekünk jutott zenei pályára, s jelenleg több mint száz olyan régi növendékünk van, akik a magyar illetve nemzetközi zenei életben nevet szereztek.
Csak néhányat említünk közülük a teljesség igénye nélkül: Kroó György zenetudós, Delley József zongoraművész, Dienes Gábor oboaművész, Hibay Éva, Vas Mária fuvolaművészek, Vass Márta karnagy, Bánhegyi Géza klarinétművész, Vizsolyi Lívia fagott művész, Csík Gusztáv jazz-zongoraművész, Vendrey Éva karvezető, Pászthy Júlia, Szüle Tamás, Lugossy Melinda, Kovács Brigitta, Pánczél Éva, Sallai Gabriella operaénekesek.
Az iskolánkban folyó pedagógiai munka középpontjába az egyéni hangszeres képzés mellett a kamarazenélést, az együttesekben való muzsikálást állítottuk. Az ifjúsági vonós- és fúvószenekarok mellett vonós, fa- és rézfúvós-, ütős kamaraegyüttesek, improvizációs csoport, valamint népi zenekarok működnek. Hagyományainkhoz tartozik az évenkénti 5-6 növendékhangverseny, a karácsonyi koncert, a kezdő növendékek Gida Gálája, az ebben az évben harmadik alkalommal megrendezett Roma Zenei Fesztivál, a hangszert választó gyermekek döntését segítő hangszerbemutatók és nem utolsó sorban a tanévzáró hangverseny, melyet a Dobó téren rendezünk nagy sikerrel.
A zeneiskola növendékei, tanárai állandó résztvevői a városi, megyei rendezvényeknek, ünnepségeknek, részt vállalunk az Egri Szimfonikus Zenekar, a Gárdonyi Géza Színház, illetve énekkarok, más intézmények munkájában is. Az egri Farkas Ferenc Zeneiskola 2007-ben elnyerte a megtisztelő: „Kiválóra Minősített Művészetoktatási Intézmény” címet.
(Elhangzott a Farkas Ferenc Zeneiskolában 2011. június 28-án)
forrás: Szepesi György - Ágoston Ottó, Az egri zeneoktatás iskolája a kezdetektől napjainkig
http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak3_web.pdf
Megjegyzés küldése