A Gótikus Püspöki Palota az Egri vár egyetlen olyan épülete a várfalakon belül, amely már a 16. században is állt. A házat akkor még főhadiszállásként használták, ezen falak között tervezte meg Dobó István a csata stratégiáját.
Bár az épület a vár udvara felé néz, a nyugati oldalán is van ablaka, ahonnan kiválóan rá lehetett látni a török seregre. Hihetetlenül félelmetes kép tárult az egri katonák elé, a látvány ugyanis hasonló volt, mint ma, csak a völgyet házak helyett török sátrak töltötték meg.
Erőt sugalló megjelenésükről a törökök is tudtak, akik megpróbálták kihasználni ezt: az ablakokon minden este bekiabáltak a várba, sulykolva az egri katonákba, hogy ekkora túlerőt lehetetlenség legyőzni, adják meg magukat és akkor életben maradhatnak. Minden este erre a látványra és élményre elaludni nem volt túl pihentető a katonának.
A valóságban nyugatra nem volt jelentősen szélesebb a törökök helyfoglalása a látottaknál, annál hosszabban elnyúlt viszont a tábor déli irányban, ahol a harcosok szekerei még Füzesabonynál, Eger várától mintegy 15 kilométerre is álltak!
A gótikus és reneszánsz jegyeket magán viselő Palotában ma kiállításokat láthatunk, a földszinten a Hősök termét, az emeleten pedig a Vár történetét bemutató tárlatot érdemes mindenképp megnézni.
TOVÁBB A VÁR HONLAPJÁRA
Bár az épület a vár udvara felé néz, a nyugati oldalán is van ablaka, ahonnan kiválóan rá lehetett látni a török seregre. Hihetetlenül félelmetes kép tárult az egri katonák elé, a látvány ugyanis hasonló volt, mint ma, csak a völgyet házak helyett török sátrak töltötték meg.
Erőt sugalló megjelenésükről a törökök is tudtak, akik megpróbálták kihasználni ezt: az ablakokon minden este bekiabáltak a várba, sulykolva az egri katonákba, hogy ekkora túlerőt lehetetlenség legyőzni, adják meg magukat és akkor életben maradhatnak. Minden este erre a látványra és élményre elaludni nem volt túl pihentető a katonának.
Eger, 1965. március 13. A helyreállított, eredetileg 1470 körül Beckensloer János püspök által építtetett egyemeletes püspöki palota, melynek gótikus földszintje a 15–16. századból, a gótikus és reneszánsz részletekkel díszített emelete pedig, a 18. századból származik az Egri Várban. Az épületben hivatalosan március 21-én megnyíló, Az egri vár élete című kiállításon bemutatják a 10. századtól - az egri püspökség alapításától - a Rákóczi szabadságharc bukásáig a vár és püspökség gazdasági és társadalmi szerepét. Szemléltetik a törökökkel vívott háborúkat, kiemelten az 1552-es várostromot. MTI Fotó: Birgés ÁrpádEzen egyedi látvány miatt született több, egymástól igencsak eltérő becslés az ellenség létszámáról is, hiszen az egriek csak annyit tudtak, hogy amerre ellátnak, mindenhol törökök tanyáznak, arról már nem volt információjuk, hogy a dombtetőn túl meddig nyúlnak a táborok.
A valóságban nyugatra nem volt jelentősen szélesebb a törökök helyfoglalása a látottaknál, annál hosszabban elnyúlt viszont a tábor déli irányban, ahol a harcosok szekerei még Füzesabonynál, Eger várától mintegy 15 kilométerre is álltak!
A gótikus és reneszánsz jegyeket magán viselő Palotában ma kiállításokat láthatunk, a földszinten a Hősök termét, az emeleten pedig a Vár történetét bemutató tárlatot érdemes mindenképp megnézni.
TOVÁBB A VÁR HONLAPJÁRA
Megjegyzés küldése