Az évente 200 ezer látogatót fogadó búcsújáróhely az elmúlt hónapok alatt is fejlődött: félig elkészült a Csend Háza, amely télen fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd az év végétől.
A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely néhány éve felújított külső liturgikus terének és új létesítményeinek átadási ünnepsége. Az immár nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen jelenleg a szállások előtti fedett foglalkoztató, a nagy parkolót lezáró kerítés épül, és elkészült a kegytemplom új, festett ablakainak egy része is (Fotó: MTI Fotó: Komka Péter)
Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet – jelentette be a Nógrád megyei búcsújáróhely pénteken.
Mint írták, a nemzeti emlékhely olyan, a történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzeti, illetve a magyar nemzet és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősíti, és „identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír”.
Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítését, az adminisztratív, ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete végezte el – tették hozzá.
Idézték Orosz Lóránt kegyhelyigazgatót, aki „nagy örömmel” fogadta a Országgyűlés rendelkezését, amely Szentkutat nemzeti emlékhellyé nyilvánította. „Annál is inkább, mert a parlament a bányászati törvényt úgy módosította, hogy ezáltal a kegyhely védettebbé vált a szúpataki mészkőbánya tervezett újranyitásával szemben, amely a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet nagyban veszélyeztette volna”.
A közlemény kitér arra is, hogy az évente 200 ezer látogatót fogadó búcsújáróhely az elmúlt hónapok alatt is fejlődött: félig elkészült a Csend Háza, amely télen fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd az év végétől. Épül a szállások előtti fedett foglalkoztató, a nagy parkolót lezáró kerítés, és elkészült a kegytemplom új, festett ablakainak egy része is.
A címlapfotó illusztráció.
forrás. MTI
Megjegyzés küldése