A hóstya szó a hóstát kifejezésből elvonás eredményeként született meg úgy, hogy a beszélők többes számnak értelmezték, és a saját kiejtésükhöz igazították. Az Oklevélszótár 1351-ből
adatolja a hóstát szót. Ez a közép-felnémet Hochstadt szóból alakult ki, amelynek legismertebb alkalmazása a kolozsvári hóstát és a sárospataki hustác elnevezés.
Az egri hóstyák a megosztott településrend hajdani meglétére engednek következtetni. A mai külvárosok helyén a 18. század elején még szérűskertek voltak, amire a Maklári és Hatvani külvárosok területére vonatkozó 1713. évi és az
1756-60-ban végzett összeírások major, kert és puszta elnevezései utalnak.
A
Hatvani hóstyán feltüntetett 6 major a megosztott beltelek rendszernek az a formája volt, amelyben a mezőgazdasági üzemet is működtető városi polgár gazdasági udvara, szérűs vagy istállós kertje a városi lakótelkétől távolabb, a külterületen feküdt. Evlia Cselebi török utazó már 1664-65-ben arról tudósít, hogy a
városfal nyugati szakaszán azért nyitottak kaput, hogy a kertekbe kijárást megkönnyítsék a városlakóknak.
Bakó Ferenc egy 1687-es metszeten látható öt kertet majorokkal azonosítja, amelyek a későbbi Hatvani hóstya csíráit jelentették.
Itt már 1713-ban felépültek a jobbágyok és zsellérek házai. Az összeírások egy
másik telekformája a kert, veteményes kert lehetett, amelyek a 18. század végére
lakótelkekké váltak és a Maklári hóstyán házakat építettek rájuk, a patakhoz
közel fekvőkön pedig zöldséget termesztettek.
A harmadik telektípus 1713-ban a
puszta volt, amely valószínűleg a török alóli felszabadító háború során elpusztult
Almagyar falu telkeit jelölte. A külső területek benépesülése kétirányú folyamat volt: egyrészt a városi polgárok, parasztok költöztek ki egykori telkükre, másrészt a földesúr engedélyével a városba érkező új lakosok telepedtek meg itt.
A külső települések, a hóstyák a városkapuk előtt keletkeztek, ezért nevüket
is innen kapták. 1712-ben még csak körülírták a házak helyét: „Hatvani kapu
előtti,” „Maklári kapu előtti,” „Rác kapu előtti” A hivatalos iratokban 1715-ben
és 1721-ben jelent meg az „Almagyari hóstád” és a „Maklári hóstád” név, együtt
az 1729-ben használt „Felnémeti suburbium”-mal.4 Csak jóval később, 1750
körül kezdték alkalmazni a dokumentumok a külvárosok megjelölésére a hóstya
kifejezést.
A hóstyák benépesülésének ütemét jól jelzi, hogy az 1785-ös népszámlálás szerint a város lakóházainak 72,35%-a a külvárosokban volt, a 16889
személy 65,63%-a pedig a hóstyákon lakott.6
A mai egri szóhasználat északról dél felé haladva a Rác hóstya, Cifra hóstya,
Hatvani hóstya és a Maklári hóstya városrészeket különíti el. Jelen tanulmány
célja a Cifra hóstya elnevezésének és főbb jellemzőinek a bemutatása.
A többi külvároshoz hasonlóan a Cifra hóstya is a város egyik kapujáról kapta a nevét. A Cifra kapu a várost kerítő falrendszer északkeleti szögletének közelében, az Eger patak partján húzódó útnál állott. Evlia Cselebi leírásában Kalmet
kapu néven szerepelt, a 18. század végén Porta Germanica (Német kapu),
Flüschen Thor (Folyami kapu) és Felnémeti kapu néven emlegették.
A
Flüschen Thor az Eger patak közvetlen szomszédságára, a Felnémeti kapu pedig
a kapun át Felnémetre vezető útra mutat. Amikor Felnémet átköltözött az Eger
patak nyugati oldalára – azaz Borsod vármegyéből Hevesbe – akkor már a Rác
vagy Szent Miklós kapun keresztül volt a falu elérhető. Ettől kezdve, a 18. század derekától Cifra kapu néven emlegették.
Sugár István szerint a kaput Verancsics Antal egri püspök építtette 1561-ben Paolo Mirandola olasz várépítésszel,
aki Egerben dolgozott. A városról készült 16–17. századi metszetek mind erős,
magas sisaktetős kapuépítményként ábrázolják, amelyet két oldalról egy-egy
hengeres falú bástyatorony biztosított. Sugár István a Cifra kaput a mai Cifra
kapu téri általános iskola helyére teszi.
Már a Heves Megye Műemlékei I. kötetében is olvashatunk a „megbízhatatlan hitelességű metszetekről, amit csak
erősít, hogy mindegyik metszeten a patak jobb oldalán található a kapu és tőle
balra a patakon átívelő, kétnyílású híd.
Az Eger patak bal partján fekvő káptalani városrészből az egykori Káptalan utcának a Cifra kapu volt az egyetlen
északra vezető kijárata. Ez csakis a mai Cifrakapu utcában folytatódhatott, tehát
a metszeteken látható kapu csak a pataktól balra épülhetett, pontosan fordítva,
mint ahogy a metszeteken látszik.
borítókép: A Várállomás és vonat a 20. század elején. DIV Történeti Képeslapgyűjtemény (TK)
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3392/1/Petercsak_261-275.pdf
Megjegyzés küldése