Az épületegyüttes a belváros egyik legszebb és legértékesebb építészeti emléke, melyben számos belső építészeti elem, barokk és rokokó kályhák, 18. századi freskók maradtak fenn.
A palota története
Bozóki Lajos - Kovács Klára
Az egri érseki palota építéstörténete
a 2005-2012 évi kutatások tükrében.
Az érseki palota kutatása 2005. februárjában kezdődött egy műemléki értékleltár felvételével Ennek során az érseki palota főépületének minden helyiségét, boltozattípusát, burkolatát, nyílászáróját, zárszerkezetét, helyiségenként kellett lajstromba venni és dokumentálni.
Ez a kutatás már akkor némileg árnyaltabbá tette a palota építéstörténetét és így kiindulási pontként szolgált a későbbi falkutatáshoz. Az első reprezentatív építkezésből, melyet 1712-től Erdődy Antal Gábor püspök fémjelez és Giovanni Battista Carlone építész keze nyomát viselte, semmilyen ingó érték nem maradt ránk. Az épületben a legkorábbra keltezhető nyílászárók az 1762-től a püspöki palotában rezideáló Eszterházy Károly püspök idejéből vannak. Miután a püspök a palotaépítkezést 1763-tól irányító Joseph Ignaz Gerl bécsi építészt, 1764-ben Fellner Jakabbal váltotta fel kezdtek az új lépcsőház felépítéséhez, illetve Erdődi Antal Gábor, majd Barkóczi Ferenc püspök által építtetett régi lépcsőház lebontásához.
A lépcsőház teljes ablaksora ebből az időszakból származik. Szintén erre a korai időszakra keltezhető a palota több helyiségében megmaradt gazdagon díszített barokk ajtók illetve ablakok, és spaletták. Ugyanez a vésett tábladíszítés a szintén Eszterházy Károly építkezéséhez köthető pápai kastélyban fordul elő. Az 1801-es tűz utáni, már a Pyrker János püspökségéhez köthető helyreállítás megmaradt nyílászárói mind profilozásukat, mind a táblák kiosztását, díszítését tekintve sokkal egyszerűbbek. Az átépítés tervezői és irányítói 1814-15 között Zwengler József és Povolni Ferenc voltak. Ezek az ajtók legnagyobbrészt a második emeleten maradtak meg.
A három kutatási szezonban 2005, 2009, és 2011 nyarán végzett kutatások (Bozóki Lajos, Kovács Klára, Simon Zoltán) nyomán a palota három nagyobb építési periódusát és annak maradványait lehetett feltárni, illetve meghatározni. A kutatók által első periódusként kezelt épületek pontos keltezéséhez sajnos a korlátozott régészeti feltárás sem tudott mindenben hozzájárulni.
A kutatás során korábban feltételezett az épület fő homlokzata előtt húzódó középkori utca helyén csak egy viszonylag keskeny kutatóárok született, amelyben a gyér leletanyagot, úgy tűnik inkább kora újkorra, semmint a középkorra lehetett keltezni. A palota épülettömbjébe utóbb befoglalt lakóházak egyetlen műformáját egy gótikus stílusú, élszedett konzolt pedig a 14. század végétől a 16. század közepéig tág határok között lehet kezelni. Mindenesetre a város 1595-ös ostromát ábrázoló metszeten a jelenlegi palota helyén, a Szent János templomtól északra egy nagyobb léptékű, emeletes palotát ábrázol "Biscopfische Wohnug" jelzettel.1
Minden valószínűség szerint a püspökség a katonai műveleti területté minősült várból már igen korán leköltözött a városba, és lévén hogy ekkor már a székesegyházként működött a város korábbi, Szent Jánosnak szentelt plébániatemploma, a kutatás során valószínűnek tűnt a metszeten ábrázolt palota a korai 16. század közepi palotával azonos.
Azt azonban nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, hogy ez a palota milyen mértékig őrzött a falaiban korábbi, középkori épületet, és a majd száz évvel később, 1690-ben Edelsbacher kamarai kincstárnok levelében2 említett három palota, vagy kastély, melyet a kincstárnok készenlétbe helyezett a püspök úrnak, a hozzá tartozó parasztgazdaságokkal együtt azonos-e a metszeten ábrázolt épülettel, illetve épületekkel. Annyi bizonyos, hogy a kutatások nyomán egyre inkább kibontakoztak azok az épületek (szám szerint bizonyosan négy), amelyek egybeépítésével alakult ki 1730-ra az Erdődy Gábor püspök által emeltetett reprezentatív barokk palota
A PÜSPÖKI PALOTA ELŐZMÉNYEI, http://www.egriersekipalota.hu/a_palota_tortenete/
Megjegyzés küldése