Ahogy váraink többsége, az Egri vár is a 13. században, a tatárjárás után épült. Népszerűsége főként Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, illetve az abból készült remek filmnek köszönhető.
A város fölé magasodó impozáns falak mögött számtalan történelmi és művészeti látnivaló vár felfedezésre.
Az Eger patak két partján épült város várdombján alapította meg Szent István király az első püspökségek egyikét. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. Az egyházi épületek maradványait az 1970-es és az 1990-es évek ásatásai során megtalálták, makett formában a vártörténeti kiállításon meg is tekinthetjük.
Az 1241-es tatárjárás után vált szükségessé a püspökség megerősített védelme, ekkor magas kőfalakkal vették körbe. A 14. századi krónikákban a székesegyház után a várat is Szent János evangélista várának nevezték.
A 16. század elején a török támadások kivédésére megerősítették a várat, külső és belső védelmet hoztak létre. Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki várkapitánynak, aki helyőrséggel és hadieszközökkel tovább erősítette végvárat. Az Oszmán Birodalom serege 1552 szeptemberében vette ostrom alá az egri végvárat, de a hős védők sikeresen visszaverték a túlerőben lévő törökök támatásait. A vár súlyosan megsérült, de bevenni nem tudták.
Évtizedekig tartó újjáépítés során korszerűsítették a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Ennek ellenére az 1596-os második ostromban török kézre került és maradt is 91 évig, ami alatt bővítették az erődrendszert. A Habsburgok 1687-ben vették vissza. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a külső vár védőműveit, így a Rákóczi-szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.
Hanyatlás kezdődött, a kövek jó részét széthordták építkezésekhez. A 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé. Az egyetlen megmaradt épület a börtönné és magtárrá átalakított középkori püspöki palota volt. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el. Többek közt a város alá is behúzódó föld alatti járatrendszert fedeztek fel.
A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött. 2014-re elkészült a Török kert, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is. A Nemzeti Várprogram keretében jelenleg is tart a felújítása.
Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: https://kozelestavol.hu/egri-var-ahol-a-hosok-gyozedelmeskedtek-a-torokok-felett/
Megjegyzés küldése