A templomot egy török mecset és iskola falait felhasználva barokk stílusban építették, az épületet 1728–1732 között, a két tornyot 1754-ben.
A rendházat 1780 körül fejezték be. Egyhajós épület, a déli homlokzaton toronnyal, a keleti oldalon földszintes és emeletes kápolnákkal, valamint oratóriummal, nyugati oldalán csatlakozó kolostorépülettel.
Ebben lakott Szaicz Leó. A rendház copf stílusban épült, mai alakját a 18. század közepén nyerte el. Az egykori refektóriumban (étkezőterem) Kracker János Lukács festménye.
A szerviták a török kiűzése után telepedtek meg Egerben. A rend szellemiségének megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére nevezetes búcsúkat tartottak (s tartanak napjainkban is). A búcsú idején a templom körüli utcákban kirakodóvásár volt, ezen a 20. század közepéig viasz fogadalmi tárgyakat árultak, hogy azokat a zarándokok betegségük gyógyulásáért felajánlhassák Máriának. Ezek helyi neve „tetem” volt.
A rendházban ma is atyák és nővérek tevékenykednek.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
A rendházat 1780 körül fejezték be. Egyhajós épület, a déli homlokzaton toronnyal, a keleti oldalon földszintes és emeletes kápolnákkal, valamint oratóriummal, nyugati oldalán csatlakozó kolostorépülettel.
Ebben lakott Szaicz Leó. A rendház copf stílusban épült, mai alakját a 18. század közepén nyerte el. Az egykori refektóriumban (étkezőterem) Kracker János Lukács festménye.
A szerviták a török kiűzése után telepedtek meg Egerben. A rend szellemiségének megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére nevezetes búcsúkat tartottak (s tartanak napjainkban is). A búcsú idején a templom körüli utcákban kirakodóvásár volt, ezen a 20. század közepéig viasz fogadalmi tárgyakat árultak, hogy azokat a zarándokok betegségük gyógyulásáért felajánlhassák Máriának. Ezek helyi neve „tetem” volt.
A rendházban ma is atyák és nővérek tevékenykednek.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése