A könnyező Szűz Mária-kegykép (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
Brogyányi Mihály idegenvezető az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta, a középkorban német kereskedők telepedtek le a városban, majd a törökök magyarországi előrenyomulása után a gazdag dél-alföldi kereskedők ide tették át székhelyüket, és tömegesen költöztek Nagyszombat városába. „A 17. században Nagyszombatot úgy emlegették, mint a Magyar Királyság legmagyarabb városát” – mondta az idegenvezető.
A Szent Miklós-bazilika kiemelt szerepet kapott a 16. században
Szintén a török elől menekülve ide települt át 1542-ben az esztergomi főegyházmegye vezetése is. Az érsekség nagyszombati költözésével a város legrégebbi temploma országos jelentőségű lett. A ma is álló épület elődjét Nagy Lajos király kezdte építtetni a 14-15. század fordulóján. Az akkori román templom később, az átépítéseknek köszönhetően elegáns gótikus bazilikává nemesedett.
Brogyányi Mihály elmondta, amikor Nagyszombat városába költözött az Esztergomi Főegyházmegye,
a Szent Miklós-bazilikát tették meg az egyházmegye ideiglenes székesegyházává.
A templom különlegessége az oldalában utólag épült barokk kápolna, mely a legenda szerint csodatevő képet őriz. Történt ugyanis, hogy 1663-ban óriási török sereg indult a város kifosztására, amikor a kápolna oltárának festményén Szűz Mária sírva fakadt. A feljegyzések szerint szeméből könnycseppek indultak meg, majd olyan sűrű köd borult a vidékre, hogy a vonuló török hiába kereste, nem találta meg a várost, Nagyszombat megmenekült.
Szombatonként tartották a vásárt
A kereskedők védőszentjéről, Szent Miklósról nevezték el a templomot. A hétvégi vásárok állandó helyszíne volt a templom előtti tér, ahol a szokástól eltérően nem vasárnap, hanem szombatonként tartottak vásárt, s így kapta nevét Nagyszombat.
De nemcsak a kereskedők, a papi méltóságok is keresték a templom közelségét, a püspök egykori palotája is ide épült. Nagyszombat különlegessége, hogy az egész óvárost körbefutó várfal jelentős része épségben megmaradt, egy szakasza éppen a bazilika mögött halad el.
A testi gyógyulás mellett a lelki ápolásra is odafigyeltek
A Szent Ilona Nagyszombat egyik legkisebb, de talán legbájosabb temploma, és a felvidéki magyar közösség számára a mai napig kiemelt jelentőségű. A Szent Ilona-templom már a 14. században is állhatott, és egy idő után a Magyarországon feltehetően a 17. században megjelent, betegápolásra felesküdött Irgalmasrendhez került. Kiss Róbert püspöki helynök elmondta, a Szent Ilona-templomhoz régebb egy kórház tartozott. Hozzátette, a kórházban az ápolók a betegek testi és lelki gyógyulását is elősegítették.
Az épület, ahogy az a templomok életében gyakran előfordul, számos változást, átalakítást megélt: először a reneszánsz, majd barokk tette rá kézjegyét.
Kiss Róbert kiemelte, Nagyszombat mindig háromnyelvű város volt. Azonban a háború után fokozatosan kezdett visszaszorulni a többnyelűség. Kiss Róbert hozzátette, még ebben az időszakban is tartottak magyar nyelvű szentmisét a templomban.
A Szent Koronát a legenda szerint Nagyszombaton is őrizték
Nagyszombat, a fallal körbevett, középkori város hamar országos jelentőségűre nőtt,
IV. Béla szabad királyi városi ranggal ruházta fel.
Ez akkora kiváltságnak számított, hogy egészen a 15. századig mindössze nyolc város büszkélkedhetett a címmel. A település Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt. És Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is hosszabb ideig tartózkodott Nagyszombaton.
A pozsonyi országgyűlés 1821. január elején felajánlotta Bethlen Gábornak a királyi címet, és még ebben az évben a besztercebányai országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, valamint Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választja. A királlyá választás megtörtént, övé volt a Szent Korona, Bethlen azonban nem koronáztatta meg magát. Két évvel később Bethlen Gábor lemondott a királyi címről.
Kovács László elmondta, egyelőre nem lehet tudni, hogy ebben az időszakban hol őrizték a koronát, az azonban biztos, hogy a Szent Korona Nagyszombaton is volt.
A legenda szerint a Szent Miklós-bazilikához vezető utcában áll a ház, ahol a királyi ékszereket őrizték. A ház csúcsán látható korona, valamint a homlokzaton olvasható, latin nyelvű felirat alátámasztja a legendát:
„Én, az idegen, hajdan e fedél alatt bujdostam.”
A ház ma a Zene háza, boltíve alatt szlovák és magyar tábla emlékezik meg Kodály Zoltánról, aki 1885 és 1892 között a közeli Galántán élt. A környék meghatározta Kodály művészetét, ahogy Nagyszombat is: itt érettségizett, éppen a házzal szemben, ahol az emléktábla található. Az épület a korábban a város jelentős részét alkotó egyetemi komplexum része.
Kezdetben teológiai és bölcsészeti kart indítottak
A nagyszombati egyetem alapításával elérkeztünk a város legfontosabb történelmi pillanatához. Nemcsak Nagyszombatra, de az egész magyar tudományra és kultúrára nagy hatással volt az alapító, Pázmány Péter tudós, egyházfi.
Kovács László elmondta, 1635-ben az egyetem megkapta azokat a jogokat, melyeket a többi birodalmi egyetem is. Kezdetben teológiai és bölcsészeti kart indítottak az egyetemen, de hamarosan szorgalmazták a jogi kart is. A történelemtanár hozzátette, ez azonban csak Mária Terézia uralkodásának kezdetén valósult meg. Az uralkodó engedélyezte egy orvosi kar megalakítását is.
Megjegyzés küldése