Pusztai Ágoston Tinódi Lantos Sebestyén című, 2002-ben készült alkotása itt került elhelyezésre. Ennek megfelelően az eredetileg Dózsa Györgyről elnevezett közterületet a Tinódi Sebestyén tér nevet kapta.
Tinódi Lantos Sebestyén (1510-1556), Tinódon született, polgári szülőktől. Iskolázott ember volt, tudott latinul és értett zenéhez is. Eleinte vitézi pályán mozgott, Török Bálint szigetvári udvarában teljesített szolgálatot. Buda 1541-es eleste után a törökök fogságába esett. Ekkor vált igazán elkötelezett hazafivá, ettől kezdve versei-dalai mind a törökök elleni küzdelemről szóltak. Szabadulása után Kassán megnősült, és innen járta az ütközetek színhelyeit, ahol versbe is szedte a tapasztaltakat. Verseihez ő szerezte a dallamokat is, amelyeket lantkíséret mellett adott elő. Legismertebb műve az „Eger vár viadaljáról” szóló, melyhez szintén a helyszínen gyűjtött adatokat. Mikor Dobó István erdélyi vajda lett, vele ment Erdélybe, ahol az „Erdélyi história” c. énekét írta. Műveinek gyűjteményes kiadása Kolozsváron jelent meg 1554-ben. Műveit sok esetben történetírók is felhasználták, mint hiteles forrásokat, hiszen sok esetben szemtanúja volt az eseményeknek.Egy apró kis térről van szó, három utca találkozásáról, semmi több. És mégis mennyi történet, szép és jó emlék kötődik hozzá.
A Kossuth Lajos, az Almagyar és a Dobó utcák kereszteződésénél álló apró teret hívták már Mekcsei térnek és XI. Ince pápa térnek is. De miután 2002-ben itt helyezték el Tinódi Lantos Sebestyén szobrát – amit Pusztai Ágoston készített – nem volt kérdés, hogy az egykor Dózsa Györgyről elnevezett közterületet Tinódi Sebestyén térre változtassák.
Innen lehet felmenni a Varkocs-kapuhoz, majd be a várba. De itt találjuk Eger egyik büszkeségét, az Imola Udvarházat is, ahol 2014 óta működik a Macok Bisztró, mely az ország 8. legjobb vidéki étterme a Dining Guide szerint, illetve a szintén hozzá tartozó Brumbrum lényegében büfé, ami ugyanezen a listán a 17. helyen áll.
Valide szultána fürdője
A Valide fürdő alaprajzi elrendezése, valamint a fűtés és vízellátás kérdése már az 1958-as és 1962-es feltárások során tisztázható volt. A kissé nyújtott téglalap alaprajzú fürdőépület hosszanti tengelyével észak-déli irányban helyezkedik el, keskenyebb homlokzatával a Dobó utcára nézett. Bejárat az északi oldalon lévő előcsarnok felől volt, míg a déli oldalon a fürdő működtetéséhez szükséges épületszárnyat találjuk.
A fürdő legdélebbi helyisége a fűtőkamra. Ez szépen faragott kváderkövekből épült, eredetileg téglával boltozott volt. A kemence tűztere is kőkváderekből épült, majdnem szabályos kör alaprajzú. Oldalfalát félkörben elhelyezkedő nyílások törték át, amelyeken keresztül a meleg és a fűtés során keletkező gázok a fűtőcsatornákba jutottak. A fűtőcsatornák az épület padlószintje alatt helyezkedtek el, de csak a fürdés céljait szolgáló helyiségek területén.
A tüzelőtér, illetve a kemence fölötti katlan – a felmelegítendő víz tárolására szolgáló kőboltozatú helyiség – elpusztult. Ehhez csatlakozott északi irányban maga a fürdő. Az épület centrumát képező fürdőhelyiség egy kilenc osztású, négyzet alaprajzú tér. A négyzet sarkaiban egy-egy kis kupolával fedett kamrát találunk. A kupolát a sarkoknál kőkonzolokon fekvő, téglából falazott szamárhátívek tartják.
A kamrák bejárata a kilenc osztású tér középpontja felé forduló lemetszett sarkon van. Az egyes kamrák falában ugyancsak szamárhátíves lezárású falifülkét találunk. A négy sarokkamra következtében kialakult egyenlőszárú kereszt középpontjában helyezkedett el a nyolcszögű ún. köldökkő. Ezt a középső teret is kupola zárta le, amelyen a helyiség megvilágítására szolgáló nyílások voltak. A fürdőhelyiség falikútjai alatt mosdómedencék álltak.
A fürdőépület utolsó, északi helyisége az előcsarnok. A négyzet alaprajzú, tágas teret szintén kupola zárta le. A fürdő maradványainak első felmérési vázlatát Rómer Flóris készítette el 1863-ban.
Duka-Gallasy-ház
Egerben a hagyomány török eredetűnek tartja a házat, állítólag egy dervisiskola működött itt a török uralom alatt. A nyugati épület egyemeletes, a homlokzat emeleti középtengelyében Immaculata-falkép látható, a keleti szárny földszintes. Az emeletes épület egyik földszinti tere boltozott, a többi helyiség síkmennyezetes. A földszinten barokk vasrácsok találhatók. Korábbi, 1735-ben leégett ház helyén építtette Duka György rác kereskedő. 1843-ban vásárolta meg özv. Gallasy Istvánné, ettől kezdve a családé. 1939-ben Barcsay Amant Zoltán itt szerette volna megnyitni a látogatók előtt értékes magángyűjteményét.
forrás: EgriReger, beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése