Nemrég Diósjenő közösségi oldalán jelent meg egy bejegyzés amely szerint medve járhat a Börzsönyben. Miután nagy valószínűséggel medve lábnyomot fotóztak a Mázsaháznál, ezért fokozott óvatosságra intik a túrázókat.
Észak–Magyarország régióira jellemző a csúcsragadozók jelenléte, ami nem csak a kirándulok számára jelenthet veszélyt, de befolyásolhatja az erdőgazdaságok működését is.
Guzsik Alfréd, az Ipoly Erdő Zrt. fővadásza az interjú során elmondta a nagymarosi erdészet területén is megtaláltak vélhetően ugyanennek a mackónak a nyomát, ám azonban nem csak a nyomról van szó, hanem arról a több kilométeres szakaszról, melyen jól látható a medve vonulása.
„Lehet látni a folyamatos közlekedésének a maradványait, úgyhogy ténylegesen egy medve járhatott vagy jár még folyamatosan a Börzsönyben” – mondta a szakember.
Nem az első eset Magyarországon, hogy medve kóborol az erdőkben.
Bükki Nemzeti Park: Ezt tegye, ha medvét lát
1938-ban például Salgótarjánban találkoztak medvével, melyet a várostól 30 kilométerre található Pétervásáránál tudtak csak elfogni. Az eset után sokáig nem volt medve hazánkban, majd 1983–ban mikor Zebegénynél mikor az utasok le szerettek volna szállni a vonatról, egy medvére lettek figyelmesek a peronnál. Ezután gyakrabban tévedtek át Magyarország területére a medvék, szinte a rendszeressé vált az állat időszakos jelenléte. Ezek a medvék elsősorban a felvidékről származnak, új terület után kutatnak így át-át tevédnek Magyarországra.
A gazdák számára azonban a ragadozók jelenléte új beruházást jelent, ugyanis félő nehogy kárt tegyenek haszonállataikban, illetve területeikben –mondta Földi Gyula mátranováki rackajuh törzstenyésztő.
A WWF Magyarország Farkas, medve, hiúz – gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz című kiadványt jelentetett meg, ami segít felismerni a medve vagy a farkas közellétet. A négykötetes kézikönyvsorozat első része, a Terepi életjelek és monitoring rendszerek című kötet célja, hogy segítséget adjon azon szakembereknek (pl. természetvédelmi őr, hivatásos vadász), akik munkájuk során sok időt töltenek terepen, de egyelőre csak ritkán találkoztak nagyragadozókkal vagy azok nyomaival – írták a honlapon.
„Jellemzően egész Európa szerte növekszik a nagyragadozók, -medve, rozsomák, hiúz és farkas- állománya. Természetesen vannak olyan területek, ahol stagnálnak és vannak olyanok ahol csökkennek, de inkább az mondható el az állományról, hogy nő" – mondta Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
Az Északi–középhegység területen az előbb említett négy fajból három, azaz
a medve, a farkas és a hiúz, előfordul Magyarországon is,
melyek elég nagy területet tudnak bejárni. A farkas szaporodó állományokat képez, falkákban vannak jelen a Bükkben, az Aggteleki–karszt területén illetve a Zempléni–hegységben.
A medve kóbor példányokkal érkezik, jellemzően májustól novemberig, aztán egy inaktív nyugalmi periódusa következik be. A hiúz pedig Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, Aggteleki–karszton illetve Nógrád megye területein is felbukkanhat.
Megjegyzés küldése