1
Suba-lyuk barlangot 1932-ben kezdték feltárni. Az egri lakatossegéd, Dancza János barátaival egy hideg februári napon nem a legkifinomultabb régészeti módszerekkel, inkább csákányokkal és lapátokkal álltak neki a barlang szájánál felhalmozódott üledék „ásatásának”. Sok állati, főleg barlangimedve-csontot találtak, mígnem egyszer csak a csákány emberi maradványokat fordított ki a földből.

A szilvásváradi Archeopark egyik rekonstrukciója (Forrás: Archeopark honlapja)

Nincs különösebb magyarázat rá, miért vágyik az ember a magas hegyekbe, az azonban bizonyos, hogy a hazai természetjárás gyökerei a vadregényes Kárpátok fenyvesei táján kapaszkodtak meg először. Aztán az első világháború után legnagyobb hegyeink mindegyike új határainkon kívül rekedt, így a turistamozgalom meghódította az addig csak domboknak tekintett középhegységeinket is.

Hazai gyalogtúráink egyik legnépszerűbb célpontja ma már a Bükk, ami az Alföld végeláthatatlan síkjából alacsonyabb dombvidékkel kezd kiemelkedni. A Bükkalja egy vulkáni kőzet, a kiválóan faragható riolittufa egyik fontos lelőhelye Magyarországon. Talán épp ezért véstek a régmúlt emberei szerte a Bükkalján, főleg Szomolya község mellett kisméretű fülkéket a kőzetbe. A sok fülkéről aztán kaptárköveknek nevezték el a sziklákat.

A kaptárkövek, vagy ahogy máshol hívták, az ördögtornyok a szakrális hitvilág maradványai

A kaptárkő elnevezés csak Szomolyán volt elterjedt, máshol más nevekkel is illették a fülkés sziklákat, jeles köveket: nevezték püspöksüvegnek, bálványköveknek, vakablakos köveknek, és ördögtoronynak is – mondta Kozma Attila, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának oktatási referense az M1 Itthon vagy című műsorában.

Nem valószínű, hogy a kaptárköveket valóban kaptárnak, azaz méhészkedésre használták.

A fülkék a szakrális hitvilágot szolgálhatták: talán halotti urnákat vagy áldozati kegytárgyakat tartottak bennük.

De okleveles adatok és régészeti leletek híján egyik elmélet sem igazolható, sőt a faragványok kora is nehezen behatárolható.

Korábban a kaptárkövek megközelítése nem volt gyerekjáték a csúszós, meredek talajon, viszont ma már lépcsőkön, rámpákon vezet itt egy tanösvény. A Bükkaljától a gyönyörű Hór-völgyön indulhatnak a túrázók a Magas-Bükk felé. A néhol szurdokszerű, mélyen a sziklák közé bevágódott, látványos völgy közel 25 kilométeren keresztül kanyarog Cserépfalu és Bükkszentkereszt között.

A barlang, ahol egykor Neander-völgyi emberek éltek

Ugyan a középkorban az utakat nem szívesen vezették a völgyek vizenyős, sűrűn benőtt alján, mégis adta itt magát az összeköttetés az Alföld és Diósgyőr királyi vára között.

A Hór-völgy valószínűleg már a középkorban is egy fő közlekedési útvonal volt – mondta Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője. Hozzátette, az utat sokáig használták, még a 60-as években buszjárat is közlekedett a Hór-völgyön keresztül.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kaptárkő Tanösvénye Szomolya közelében (Fotó: MTI/Komka Péter)

A völgy torka fölött megbúvó Suba-lyuk barlangot 1932-ben kezdték feltárni. Az egri lakatossegéd Dancza János barátaival egy hideg februári napon nem a legkifinomultabb régészeti módszerekkel, inkább csákányokkal és lapátokkal álltak neki a barlang szájánál felhalmozódott üledék „ásatásának”. Sok állati, főleg barlangimedve-csontot találtak, mígnem egyszer csak a csákány emberi maradványokat fordított ki a földből.

A leletek megtalálását követően azonnal sürgönyöztek Kadics Ottokár paleontológusnak a Magyar Állami Földtani Intézetbe, aki egy-két napon belül megérkezett a helyszínre,

megvizsgálta a leleteket, és megállapította, hogy azok a Neander-völgyi ősemberhez tartoznak. Két Neander-völgyi ember maradványa került elő, egy hároméves gyermek koponyája, illetve egy 25–35 éves asszony néhány csontja”

– mondta Holló Sándor.

Magyarországon tehát a Suba-lyukban találták az első, ezért igen komoly jelentőségű Neander-völgyi leletet. A magyarországi ősemberkutatás atyjának is tartott paleontológus, Kadics Ottokár aztán még fél évig folytatta a barlang részletes feltárását, és ugyan sok pattintott kőeszköz és számtalan állatcsont került elő, újabb emberi leletet nem találtak.

Ahogy a mészkőhegységekben általában, úgy a Bükkben is barlangok sokasága alakult ki a földtörténet során. Közülük félszázban találták meg őskori emberek nyomait, és még legalább száz másik olyan barlangot jegyeztek fel a kutatók, amelyek alkalmasak lehettek hosszabb-rövidebb ideig emberi élettér kialakítására. Az ősember jelenlétéről a Bükkben már a 19. század végétől tudunk.

A Szalajka-völgy tetején, az Istállós-kő alatti barlangban is éltek ősemberek

A Szalajka-völgy tetején, az Istállós-kő alatt, Hillebrand Jenő ősrégész kezdte az első ásatást, akinek egy helyi erdész hívta fel figyelmét az ottani barlangra. Azóta folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb leletek, a mai napig bővül a tudásanyag az ősember itteni életével kapcsolatban, hiszen nemrég fejeződött be a legutóbbi ásatás is.

Legnagyobb létszámban 35–40 fő is lakhatott egyszerre a barlangban, de valószínűleg ők is csak az őszi-téli időszakban éltek itt.

Nyaranta a legelő állatok mozgását követve a Krakkó környéki tágas füves pusztaságokig vándoroltak. Szilvásvárad múzeumában és a múzeum kertjében kialakított Archeoparkban rekonstrukciókon keresztül ismerkedhetünk ősi elődeink vadászeszközeivel, szerszámaival és – a régészet eredményei alapján – feltételezett életmódjával.

Ma már az antropológusok többsége egyetért abban, hogy a korábban primitívnek tartott ősember ismeretanyaga egyéni szinten sokkal alaposabb és átfogóbb volt, mint korunk emberéé. Intelligenciájukat a természet iskolájában tanulták: nem a havi fizetésük múlott az állatokról, növényekről, a környezetről és embertársaikról gyűjtött „szaktudásukon”, hanem a mindennapi túlélésük.

forrás: M1

Megjegyzés küldése

  1. Megdöbbenéssel olvasom, hogy ez az Eger értékeit népszerűsítő oldal, milyen felületesen és ellenségesen viszonyul, az egri törvényhatóságok által finanszírozott ásatásról. Hiszen a Suba-lyukban feltárt Neandervölgyi leltek világhírűek. Az egri ásatók szakszerű munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az 1938-ban megjelent Monográfia.

    VálaszTörlés

 
Top