Az Egri kistérség, illetőleg a Bélapátfalvai kistérség majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger-Laskó-Csincse vízrendszer egyik legjelentősebb tagja.
A 20. században és már a korábbi évszázadok során is a vízfolyás fölsőbb szakaszain vízimalmok sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom.
Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is kistérségi központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.
Nevének eredete, elnevezései
A patak nevét a legmeghatározóbb és egyben legnagyobb településről, Egerről kapta, amelyen útja során keresztülfolyik. Nagytályától kezdve a patak alsóbb folyásain Rima-patak néven ismerik.[3] A rima szó
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint három különböző jelentéssel bír: 1. ’felháborodást, mérgelődést okozó, megvetésre méltó’, 2. ’savanyú’, 3. ’ringyó, szajha’. A rima szó a 19. század elején tűnt fel, eredete bizonytalan. A latin rima pudendi például a szeméremrés latin neve, melyből a rés szót jelenti.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eger-patak_(Heves_megye)
Megjegyzés küldése