Iskolás kirándulásaink egyikén nagy valószínűséggel jártunk már Egerben. Emlékszünk a Dobó István térre, a várra és dereng még valami irodalmi olvasmányaink alapján is. Mégis miért érdemes újra felfedezni ezt a csodás várost?
Magyar városokat bejárni, felülírni a gyerekkori emlékeinket újakkal, talán a legizgalmasabb zárása lehet a nyárnak. Akár hosszabb városnézős, vagy csak egy wellneshétvégét tervezünk, Egerben minden a rendelkezésünkre áll: a történelmi látnivalók, a kulturális programok, az isteni borok és a hangulatos pincék között választani sem fogunk tudni.
Eger városa…
A városban gyakorlatilag rövid sétával hamar elérhető minden. A Dobó István tér, amely néhány éve megújult, valóban a város szíve – programok szempontjából is. Sétánk során nem hagyhatjuk ki az Érseki Palota Látogatóközpontot, a Bazilikát, és persze fel kell mennünk az egri várba is. Nemcsak nappal tárul a szemünk elé a csodálatos panoráma, az erődítmény legmagasabb pontját a Kálvária dombot naplemente idején is érdemes felkeresni – lélegzetelállító látványban lesz részünk a távolban a Bükk csúcsaival.
A városban sétálva lépten-nyomon újabb és újabb török emlékre bukkanhatunk: elég, ha csak a Minaretre, a város alatt megbúvó pincerendszerre vagy a török fürdőre gondolunk. Utóbbit érdemes esetleg ki is próbálni, nemcsak kívülről megcsodálni. De itt nyílt meg a világ negyedik Beatles múzeuma is, és a Spekula Csillagvizsgáló is izgalmas programokat ígér.
Irány a Szépasszony-völgy!
Kétség nem fér hozzá, hogy aki Egerben jár, nem hagyhatja ki, hogy ellátogasson a várostól alig fél kilométerre található Szépasszony-völgybe. Lassan már egy emberöltő óta Eger legismertebb része. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben már országos hírnévre tettek szert, vagyis a pincenéző túrát vétek lenne kihagyni. A völgyben, amelyet egészen a 19. századig Koháry-völgynek neveztek, található egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele.
A Szépasszony-völgy területén nemhogy a török hódoltság előtt, de 1774 előtt sem voltak pincék. 1774-től kezdődően kezdték a völgy később híressé vált Öregsora borospincék készítését. A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak a pincék, úgy, hogy néhány év után 1781-ben már 32 borospincét mutattak ki egy összeírásban. A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy külön is említést tegyünk róla: a legtöbb pincének izgalmas, saját története van, van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: https://marieclaire.hu/
Megjegyzés küldése