0
A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához. 

Más kitüntetések birtokosaitól eltérően a kitüntetettek testületet alkotnak, amely időszakonként összeül és eszmecserét folytat Magyarország helyzetéről. A Corvin-láncot húsz éve, 2001-ben alapította újra a Fidesz-kormány. Teller Ede világhírű fizikus volt az első, aki 2001. augusztus elején vehette át a Corvin-láncot Várhegyi Attilától, a kulturális minisztérium államtitkárától San Franciscói otthonában.

Gróf Széchenyi István a Corvin-lánc megalapítása előtt kilencven évvel már felvetette azt a gondolatot, hogy a nemzet nagy fiait részesítsék országos tisztességben. 1930-ban Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg kultuszminiszter javaslatára megalapította a nagy magyar király és mecénás király, Hunyadi Mátyás emlékére a „magyar szellemi érdem” jutalmazására szolgáló Corvin-láncokat és Corvin-koszorúkat.

„Ezen férfiak külön elismerésben részesüljenek: a nagy mecénás királynak, Hunyadi Mátyásnak emlékére 12 Corvin-láncot és 60 Corvin - koszorút alapítok.” 1930.október 11. Horthy Miklós Kormányzó és Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter. A Nemzeti Fotótár segítségével bepillanthatunk a Corvin kitüntetettek testülete, a „szellem lovagjainak új rendje” történetének érdekesebb kulisszatitkaiba.

A későbbi ötletadó Klebelsberg Kúnó szeme előtt egy elitklub megalakítása lebeghetett, melynek kitüntetettjei a nemzetet, a közösséget szolgálják és a magyarság hírnevét gyarapítják külföldön is.

(Fotó: bibl.u-szeged)

Az Est című napilap 1931. február 24-én tudósított a négy hónappal korábban alapított államfői díj legelső átadási ünnepéről. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy a kormányzó maga adta át, a Magyar Királyság által legkiválóbbnak elismert személyiségeinek a Mátyást ábrázoló, ezüstláncon lógó díszes érmét. „Már fél tizenegykor megkezdődött az autók felvonulása a Várba. Az ünnepély résztvevői a főkapun át a díszruhás testőrök sorfala között vonultak fel a királyi vár Corvin Mátyás termébe. A kormányzó és első szárnysegédje Koós Miklós alezredes mögött testőrök hozták a Corvin-láncokat és a Corvin-koszorúkat.”

Bartók Béla 1936-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Zenei berkekben ma is tartja magát az a legenda, hogy a ceremónia napján Bartók Béla Thomas Mann-al beszélgetett báró Hatvany Lajos villájában. A német író, aki többször járt Magyarországon, ezen a napon egyáltalán nem tartózkodott itt.

Az ünnepségről a korabeli krónikák szerint egyetlen meghívott hiányzott, Bartók Béla. A gyorsan terjedő pletykák szerint, a zeneszerző nem fogadta el a neki szánt Corvin koszorút. Volt, aki azzal magyarázta, Bartók elégedetlen volt a második fokozattal, amit rajta kívül 58-an, köztük a vetélytárs, barát Kodály Zoltán vettek át, mások szerint viszont Bartók távolléte politikai demonstráció volt. Hogy valójában mi történt, azt még a történészek sem tisztázták egyértelműen. Annyi bizonyos, hogy mégiscsak Bartók birtokába került a Corvin-koszorú, melyet az egykori budai lakóházában lévő emlékmúzeumban ma is bárki megnézhet.

A Corvin-lánccal kitüntetett Hóman Bálint kultuszminiszter (Fotó: Wikipedia)

Hóman Bálint 1931-ben szerzőtársával-Szekfű Gyulával együtt, csak a Corvin-koszorút vehette át és még három évet kellett várnia, hogy a kormányzó a láncot is a nyakába akasztotta.

A Corvin-kitüntetések alapításával egy időben rendelet született arról is, hogy létre kell hozni a Corvin-rendként emlegetett testületet, amely titkos szavazással dönt majd a Corvin- láncosok (12) és a Corvin-koszorúsok (60) kiválasztásában. Hóman Bálint 1931-ben szerzőtársával, Szekfű Gyulával együtt-csak a Corvin - koszorút vehette át és még három évet kellett várnia, hogy a kormányzótól a Corvin-láncot is átvehesse. Hóman a szabályok értelmében ekkor,1935-ben visszaadta a Corvin-koszorút, melyet az oktatási államtitkár, egyetemi tanár, Szily Kálmán kapott meg.

Nyolc hölgy is felkerülhetett a listára, akik közül igazán csak-Márkus Emília, Bajor Gizella színművésznők és Sándor Erzsi operaénekes nevét őrizte meg a közemlékezet.

P. Márkus Emília színművésznő (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Úgy tűnt, a tűz pusztítása végleg megpecsételte az 1945 után a kommunisták által feledés homályába vesző Corvin-kitüntetések történetét

Az adományozás kulisszatitkairól ma még nagyon keveset tudunk. A Corvin kitüntetések szinte teljes iratanyaga, a Vallás-és Közoktatási Minisztérium más dokumentumaival együtt megsemmisült. A testület neveit tartalmazó névsor, valamint egy Molnár Ferenctől származó köszönőlevél maradt fenn, melyet az író 1935-ös Corvin-koszorúval való kitüntetése után küldött a Kormányzónak. Számos esetben csak találgatások vannak, ki miért kapta és ki miért nem kapta meg a díjat. Azt bizonyosan lehet tudni, hogy nyolc hölgy is felkerülhetett a listára, akik közül igazán csak-Márkus Emília, Bajor Gizella színművésznők és Sándor Erzsi operaénekes nevét őrizte meg a közemlékezet. 

Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző és karmester portréja (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Horthy Miklós, az alapítás tizedik évfordulóján „a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi és keleti országrészekre” tekintettel a Corvin-láncok számát hárommal, a koszorút hússzal emelte fel, s az így megnyílt helyeket újabbakkal rögtön be is töltötte. Corvin-koszorút még 1944 februárjában is osztottak, például 1943-ban az operett kiválóságának, Lehár Ferencnek. Ezek a díjak tudományos és művészeti elismerések voltak, a háború után a kommunisták 1953-ig nem tiltották be, de történetére mégis a feledést borították. Olyannyira, hogy még a Magyar Életrajzi Lexikonban, egyetlen kitüntetettről sem árulják el, hogy valaha a Corvin-rend tagja volt, és talán legmélyebben maguk a kitüntetettek hallgattak róla.  

A Corvin-lánc

A Corvin-lánc (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A kitüntetés abban különbözött más elismerésektől, hogy a Magyar Corvin-lánc és a Magyar Corvin-koszorú kitüntetettjei önálló testületet alkottak. A testületnek döntési joga volt a további kitüntetéseknél

A Corvin-lánc kitüntetést egy olasz reneszánsz művész alkotta. XV.századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, profilban ábrázolja „Mathias Rex Hungariae” körirattal. Az érmet részben zománcozott, áttört művű díszítmény övezi, melyben felül mondatszalag fonódik „Pro scientia-litteris-et artibus” felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A Corvin-lánccal kitüntetettek száma 12 lehetett, majd ezt 15 főre emelték. A kitüntetést a mindenkori vallás és közoktatási miniszter javaslatára adományozta a Kormányzó azok számára, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén kimagasló érdemeket szereztek. Személyükkel és életművükkel hitelesítették a kor kultúrpolitikáját, és egész életművük harmonizált a korszak konzervatív elvárásaival.

A Szegedi Tudományegyetem laboratóriumában Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas és Corvin-koszorús biokémikus  (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1930 és 1944 között Magyar Corvin-lánccal és koszorúval kitüntetett százharmincnyolc személyből tíz Corvin-láncos és hetvennégy Corvin-koszorús élte meg az 1945-ös kommunista hatalomátvételt. A Kommunista Párt 1947.szeptemberi javaslata alapján 1948-ban megalapította a Kossuth-díjat, mellyel az újjáépítés terén, az alkotómunkában kiváló teljesítményeket elért testi és szellemi dolgozókat jutalmazni. Az először 1948.március 15-én kitüntetettek névsorában ott találjuk, az 1930-ban Corvin-koszorút kapott Bajor Gizit, Bartók Bélát (posztumusz) Kodály Zoltánt és az 1942-ben szintén Corvin-koszorúval kitüntetett Szent-Györgyi Albertet. Eközben a Corvin-lánccal kitüntetett Hóman Bálint, aki mint kultuszminiszteri pozíciójából adódó javaslata alapján pl. Szent-Györgyi Albert annak idején a Corvin-koszorút megkapta,- rettenetes és megalázó körülmények között töltötte életfogytiglani börtönbüntetését a váci fegyházban, és erre a sorsra jutott volna az 1945-ben a háborús bűnösök listájára került Dohnányi Ernő, ha 1944-ben nem hagyja el az országot. 

Hóman Bálint történész, volt miniszter a Népbíróság Markó utcai tárgyalótermében (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A Corvin testület 1945. március 7-én megtartott közgyűlésén, a háborús bűnösök listájára felkerült József főherceg mellett, kizárták a szintén háborús bűnösnek nyilvánított Hóman Bálintot és Orsós Ferencet is.

A Corvin-koszorús Bakay Lajos sebészprofesszort, a Népbíróság 1946. január 15-én megfosztotta állásától, évekig munka nélkül tengődött, majd az 1950-es években kizárólag sebész konzultánsként és patológiai anyagok kiértékelőjeként dolgozhatott. Az ostrom idején végig a klinikáján tartózkodott és a betegek és sebesültek gyógyulásáért dolgozott. A medikusok Csaba Bajtársi Egyesületében betöltött mentori szerepéért kellett bűnhődnie. Mindeközben a Corvin-koszorús Zilahy Lajos, az Új Nemzeti Front szerzője, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökeként, már az első pillanattól kezdve bekapcsolódhatott az új kommunista közéletbe.

Orsós Ferenc professzor 1943-ban (Fotó: Wikipedia)

Az amerikaiaknak a Corvin-láncos Orsós professzor bizonyítékai rendkívül fontosak voltak, ezért nem adták ki őt a magyar kommunistáknak, és így a mainzi képzőművészeti főiskola művészeti anatómia tanáraként mehetett 1955-ben nyugdíjba.

A Corvin-koszorús Orsós Ferenc,1921 és 1936 között a debreceni egyetemen volt a törvényszéki orvostan tanára.1936-tól 1944-ig pedig a budapesti Törvényszéki Orvostani Intézet igazgatója volt. Jelentősek voltak igazságügyi orvostani munkái, melyek nemzetközi elismertségét is megalapozták. Szakmai hírnevét a kommunisták tökéletesen semmivé tették, s ezen a katyni tömegsírok feltárásakor végzett személyazonosító munkája sem tudott változtatni, sőt az Akadémia politikai tevékenysége miatt zárta ki tagjai sorából. Távollétében a Népbíróság háborús bűnösségét a „hamis katyni jegyzőkönyv” miatt mondta ki. Orsós professzor 1944-ben Németország amerikai zónájában adta át a hatóságoknak igazságügyi szakértői jegyzőkönyveit, melyekből világosan kiderült, hogy az oroszok hazudtak katynról és az NKVD 1937-1938 között civilek ezreit végezte ki. Nürnbergben az oroszok Katynt mindenképpen a németek elleni vádpontok közé akarták iktatni. Hamis tanúkkal próbálták meg hitelteleníteni az orvos szakértők, közöttük Orsós professzor hivatalos szakvéleményét is.

A 2002-es kormányváltást követően a Magyar Corvin-lánc kitüntetések adományozását beszüntették és a Magyar Corvin-lánc Testület is működésképtelenné vált.

Az 1930-ban alapított Corvin-láncot és Corvin-koszorút 1953-ban a kommunisták megszüntették. 1991-ben az Antall-kormány újra be akarta vezetni, a támadások miatt meghátráltak.

A Corvin-láncot az első Fidesz-kormány alapította újra 2001-ben és Teller Ede Nobel-díjas atomfizikus volt az első, aki megkapta. San Franciscói otthonában Várhegyi Attila a kulturális minisztérium államtitkára adta át az állami elismerést jelentő Corvin-láncot.

 

Teller Ede után 2001 augusztusában, további kiválóságok: Balogh János zoológus-ökológus,Lámfalussy Sándor közgazdász,Lukács János történész, Makovecz Imre építész és Szabó Magda író vehették át az elismerést. A következő kormányok nem szüntették meg, de nem is adták át az elismerést. A második Fidesz-kormány óta van újra Corvin-lánc kitüntetés.


szerző: Lipták Sándor, MTI

Megjegyzés küldése

 
Top