A Foglár György utca a sétálóutcát köti össze nyugati irányban a buszmegálló környéki térrel.
Az 1788-ban felvett utcajegyzék szerint: Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz utca volt a neve, a papi szeminárium századvégi átépítése után az utcát kiegyenesítették, s lépcsővel felvezették a térre, ekkor Papnövelde utca lett a neve.
Foglár György életrajza
Foglár György (Csejte, 1670 – Eger, 1754) kanonok, címzetes püspök, az egri jogi iskola alapítója. Nagy anyagi áldozatok árán 1740-ben létrehozta Egerben a jogi iskolát, amely ekkor a második volt az országban. A „Foglár-alapítvány” célja katolikus ügyvédek képzése volt, valamint segíteni szándékozott az Eger környéki szegényebb sorsú, nemesi származású, tanulni vágyó fiatalságon is.
Az alapítólevél internátusként kívánta működtetni a jogi iskolát a papnevelő részeként. A képzés helyigényének biztosítására elrendelte a szeminárium épületének bővítését egy emelettel és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is biztosította. A püspök maga igazgatta az intézetet, s hamarosan úgy látta, külön épületben elhelyezve, önállóan eredményesebben működhetne. Ennek érdekében vásárolt meg egy kanonoki házat 1744-ben a mai Kossuth utca 8. szám alatt. 1754-ben költözött át a kollégium az új épületbe, amely ekkor még nem volt egészen kész. A Foglár család címere az épület homlokzatán látható.
Foglár püspök jótékonyságáról, a szegényebb sorsúak képzésének segítéséről volt híres, „csak akkor érezte jól magát, ha a haza és tudomány, egyház és nevelés oltáráért áldozhatott”. Ő adományozta a mai Csiky Sándor utca – Széchenyi utca sarkán álló üres telket gimnázium építésére, amely 1754-ben felépült és ma is gimnáziumként működik.
Látnivalók
A Széchenyi utca és a Foglár utca sarkán levő épületben született 1764-ben Kovács (Kováts) János, a jótékonyságáról híres emberbarát: városi kórházat és szegényházat alapított. 1834-ben hunyt el, emlékét márványtábla őrzi.
A ma látható beton emeletes lakóház helyén állt a Hering-ház (egykor 4. sz.), egy kovácsmester földszintes barokk lakóháza és műhelye.
FOGLÁR U. 1. SZ.
Érseki Szent József Kollégium
Telekessy István püspök 1709-ben alapította a papnevelő intézet számára, ahol tervei szerint kispapok és 10 szegény sorsú, nemesi ifjú tanulhatott. Az alapítványi eszközök gyarapodásával egyre több világi ifjú végezte itt tanulmányait.
Eszterházy püspök agg papok számára létesített itt házat, a bentlakókat áttelepítette a Foglár Kollégiumba (mai Kossuth u. 8. sz.), ahol a jogászok és gimnazisták együtt nevelkedtek. Az épületet Eszterházy 1769-ben átépítette. 1807 után újra visszaköltöztetik a gimnazista növendékeket.
1825-ben tűzvészben leégett, újjáépítve egy emeletet építettek rá. A század elejére szűknek és korszerűtlennek bizonyult, az első világháború idejében Szmrecsányi Lajos átalakíttatta és kibővíttette, ekkor kapta az Érseki Szent József Internátus nevet. 1948 júniusában a kollégiumot államosították, Vörös Csillag Középiskolai Kollégium, majd 1989-ig Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium néven működött, fiúk számára.
1993-ban Seregély István érsek közbenjárására újra az egyház tulajdonába került, jelenleg Érseki Szent József Kollégium néven fogadja a tanulókat, falai között 5. osztálytól főiskolásig élnek diákok.
FOGLÁR U. 6 SZ.
Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium, Szeminárium)
Telekessy István püspök határozza el létesítését, 1709-ben adta ki a szeminárium alapítólevelét, de már 1700-ban megkezdte a munkát az anyagi feltételek megteremtésével és a ház vásárlásával, mely magja lett a későbbi, többszöri bővítéssel kialakított szemináriumnak. Körmöczy Mátyás hentes házát vásárolta meg, ez a mai kispapi ebédlő helyén állt.
Először az északi szárny készült el egy emelet magasságban, majd a második emelet. Eszterházy készítteti el a déli szárnyat és az egész épületre a 3. emeletet, így a szeminárium az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete lett, ahol a papnövendékek lakása volt, az oktatás nem itt folyt.
1756-ban villámcsapás következtében kigyulladt és súlyosan megrongálódott, az újjáépítéshez 1772-ben Fellner Jakab tervet készít, de az általa készített bővítés nem valósul meg, csupán a meglévő falra egy emeletet építenek. A déli keresztszárny építése Grossmann József tervei és vezetése szerint 1784-ben megindul.
Kápolnájának oltárképét (Mária mennybemenetele) Hesz Mihály festette 1815-ben, a rektori szobában egy Kracker-kép van: Menekülés Egyiptomba.
Itt töltött Petőfi Sándor három napot, a Szeminárium egyik földszinti szobájában, amikor 1844 februárjában gyalog Pestre ment. Verset írt az elhatározásról, hogy Egerbe jön és egy újabb versben, az Egri hangok-ban örökítette meg az itt töltött napok hangulatát. Meglátogatja barátját, a papköltő Tárkányi Bélát is.
A lépcsősor melletti falon Petrás Incze János munkásságára hívja fel a figyelmet egy emléktábla, aki itt végzett a papneveldében, s azzal gazdagította a magyar művelődéstörténetet, hogy összegyűjtötte 85 magyar népdal szövegét. Közülük 22 már 1842-ben, Erdélyi János és Kriza János nevezetes népdalközlései előtt napvilágot látott a Tudománytárban.
A Foglár utcából balra kiágazó lépcsős gyalogút, a Pori sétány vezet az autóbusz pályaudvarhoz. Innen láthatjuk az érseki palota Fellner által tervezett hátsó homlokzatát. A Foglár utca felé eső földszinti szárnyban voltak a boltozott püspöki istállók.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Az 1788-ban felvett utcajegyzék szerint: Seminarium utcza, Seminarium köz és Büdös-köz utca volt a neve, a papi szeminárium századvégi átépítése után az utcát kiegyenesítették, s lépcsővel felvezették a térre, ekkor Papnövelde utca lett a neve.
Foglár György életrajza
Foglár György (Csejte, 1670 – Eger, 1754) kanonok, címzetes püspök, az egri jogi iskola alapítója. Nagy anyagi áldozatok árán 1740-ben létrehozta Egerben a jogi iskolát, amely ekkor a második volt az országban. A „Foglár-alapítvány” célja katolikus ügyvédek képzése volt, valamint segíteni szándékozott az Eger környéki szegényebb sorsú, nemesi származású, tanulni vágyó fiatalságon is.
Az alapítólevél internátusként kívánta működtetni a jogi iskolát a papnevelő részeként. A képzés helyigényének biztosítására elrendelte a szeminárium épületének bővítését egy emelettel és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is biztosította. A püspök maga igazgatta az intézetet, s hamarosan úgy látta, külön épületben elhelyezve, önállóan eredményesebben működhetne. Ennek érdekében vásárolt meg egy kanonoki házat 1744-ben a mai Kossuth utca 8. szám alatt. 1754-ben költözött át a kollégium az új épületbe, amely ekkor még nem volt egészen kész. A Foglár család címere az épület homlokzatán látható.
Foglár püspök jótékonyságáról, a szegényebb sorsúak képzésének segítéséről volt híres, „csak akkor érezte jól magát, ha a haza és tudomány, egyház és nevelés oltáráért áldozhatott”. Ő adományozta a mai Csiky Sándor utca – Széchenyi utca sarkán álló üres telket gimnázium építésére, amely 1754-ben felépült és ma is gimnáziumként működik.
Látnivalók
A Széchenyi utca és a Foglár utca sarkán levő épületben született 1764-ben Kovács (Kováts) János, a jótékonyságáról híres emberbarát: városi kórházat és szegényházat alapított. 1834-ben hunyt el, emlékét márványtábla őrzi.
A ma látható beton emeletes lakóház helyén állt a Hering-ház (egykor 4. sz.), egy kovácsmester földszintes barokk lakóháza és műhelye.
A Foglár utca 1959-ben, fotó: fortepan.hu
Érseki Szent József Kollégium
Telekessy István püspök 1709-ben alapította a papnevelő intézet számára, ahol tervei szerint kispapok és 10 szegény sorsú, nemesi ifjú tanulhatott. Az alapítványi eszközök gyarapodásával egyre több világi ifjú végezte itt tanulmányait.
Eszterházy püspök agg papok számára létesített itt házat, a bentlakókat áttelepítette a Foglár Kollégiumba (mai Kossuth u. 8. sz.), ahol a jogászok és gimnazisták együtt nevelkedtek. Az épületet Eszterházy 1769-ben átépítette. 1807 után újra visszaköltöztetik a gimnazista növendékeket.
1825-ben tűzvészben leégett, újjáépítve egy emeletet építettek rá. A század elejére szűknek és korszerűtlennek bizonyult, az első világháború idejében Szmrecsányi Lajos átalakíttatta és kibővíttette, ekkor kapta az Érseki Szent József Internátus nevet. 1948 júniusában a kollégiumot államosították, Vörös Csillag Középiskolai Kollégium, majd 1989-ig Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium néven működött, fiúk számára.
1993-ban Seregély István érsek közbenjárására újra az egyház tulajdonába került, jelenleg Érseki Szent József Kollégium néven fogadja a tanulókat, falai között 5. osztálytól főiskolásig élnek diákok.
FOGLÁR U. 6 SZ.
Egri Érseki Hittudományi Főiskola (Papnevelde, Papi Szeminárium, Szeminárium)
Telekessy István püspök határozza el létesítését, 1709-ben adta ki a szeminárium alapítólevelét, de már 1700-ban megkezdte a munkát az anyagi feltételek megteremtésével és a ház vásárlásával, mely magja lett a későbbi, többszöri bővítéssel kialakított szemináriumnak. Körmöczy Mátyás hentes házát vásárolta meg, ez a mai kispapi ebédlő helyén állt.
Először az északi szárny készült el egy emelet magasságban, majd a második emelet. Eszterházy készítteti el a déli szárnyat és az egész épületre a 3. emeletet, így a szeminárium az ország egyik legnagyobb papnevelő intézete lett, ahol a papnövendékek lakása volt, az oktatás nem itt folyt.
1756-ban villámcsapás következtében kigyulladt és súlyosan megrongálódott, az újjáépítéshez 1772-ben Fellner Jakab tervet készít, de az általa készített bővítés nem valósul meg, csupán a meglévő falra egy emeletet építenek. A déli keresztszárny építése Grossmann József tervei és vezetése szerint 1784-ben megindul.
Kápolnájának oltárképét (Mária mennybemenetele) Hesz Mihály festette 1815-ben, a rektori szobában egy Kracker-kép van: Menekülés Egyiptomba.
Itt töltött Petőfi Sándor három napot, a Szeminárium egyik földszinti szobájában, amikor 1844 februárjában gyalog Pestre ment. Verset írt az elhatározásról, hogy Egerbe jön és egy újabb versben, az Egri hangok-ban örökítette meg az itt töltött napok hangulatát. Meglátogatja barátját, a papköltő Tárkányi Bélát is.
A lépcsősor melletti falon Petrás Incze János munkásságára hívja fel a figyelmet egy emléktábla, aki itt végzett a papneveldében, s azzal gazdagította a magyar művelődéstörténetet, hogy összegyűjtötte 85 magyar népdal szövegét. Közülük 22 már 1842-ben, Erdélyi János és Kriza János nevezetes népdalközlései előtt napvilágot látott a Tudománytárban.
A Foglár utcából balra kiágazó lépcsős gyalogút, a Pori sétány vezet az autóbusz pályaudvarhoz. Innen láthatjuk az érseki palota Fellner által tervezett hátsó homlokzatát. A Foglár utca felé eső földszinti szárnyban voltak a boltozott püspöki istállók.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése