Az egri népnyelvben sokáig „nagytemplom”-ként utaltak Eger méreteiben is legnagyobb (az országban is a második legnagyobb) és rangban is legfontosabb templomára.
Ma már ezt a szóhasználatot ritkábban hallani. Ugyanakkor hivatalos szövegekben vagy akár képeslapokon is a „főszékesegyház” szó volt használatban a hetvenes évekig, de hogy mi is ez a „szék”, erre már kevés ember tudja a választ.
Valójában az a püspök vagy érsek trónjára utal, s ezáltal arra a templomra, amely egyházkerületének székhelye. (Ugyanez a szó található a „Szentszék” elnevezésben, amit gyakran hallhatunk híradásokban, s a pápa székhelyére, Vatikán államra ill. annak vezetésére utal.)
Tehát ellentétben egy gyakori tévhittel, nem a templom méretétől függ, hogy székesegyháznak hívjuk-e, hanem attól, hogy az érseki ill. püspöki templom-e vagy nem. A kettő persze összefügg a legtöbb esetben, de nem föltétlenül, különösen más országokban. London leghíresebb temploma például a Westminster Abbey, ahol királyokat koronáznak, temetnek, királyi esküvőket rendeznek, de mégse székesegyház, mert nem püspöki székhely. London püspökének trónja a Szt. Pál székesegyházban található.
A „székesegyház” megfelelője más nyelvekben a „katedrális” (a „katedra” szintén székre utal), amit a magyar nyelvben szintén használunk, de érdekes módon az egri vagy más magyar székesegyházra még nem hallottam alkalmazni. Pedig joggal használhatnánk!
Mint tudjuk, Magyarország első püspökségeit és érsekségeit Szt. István hozta létre. Az utóbbiból sokáig csak kettő volt (Esztergom és Kalocsa), így Eger is évszázadokig „csak” püspöki székhely volt, bár sokszor az ország legnagyobb területű egyházmegyéje tartozott hozzá a Felvidék nagy részétől egészen Máramarosig.
A magyar római katolikus egyház központja mindig is Esztergom volt. Eger püspökségének alapítását nem ismerjük egész pontosan, de valamikor 1002 és 1009 között lehetett, s az első székesegyházak a várban voltak, s csak 1580-ban űzték ki onnan a katolikusokat. Ekkor került át a püspöki templom mai helyére.
Eger csak a XIX. század elején lett püspökiből érseki székhely. De mióta „bazilika”, s mit jelent egyáltalán ez a szó? Legalább négy fő jelentése van. A „bazilika” az ókorban nem egyházi, hanem világi épületet jelentett. (Gondoljunk a római Forum Romanum különböző bazilikáinak romjaira!) Jellegzetessége volt egy központi magasabb és szélesebb „hajó”, amit kettő vagy négy alacsonyabb és keskenyebb „mellékhajó” szegélyezett. Ezt a „bazilikális” típust vette át a keresztény építészet, a legtöbb templom ilyen szerkezettel épült.
A római katolikus egyházban eredetileg csak a hét római főtemplomot hívták „bazilikának”. Később azonban a pápa kiváltsága lett, hogy a fontosabb katolikus templomoknak ilyen címet adományozzon, pontosabban „basilica minor”-nak nyilvánítsa őket. Eger 1970-ben kapta meg ezt a címet. Azóta fokozatosan ki is szorította a köznyelvben a „nagytemplom” és „főszékesegyház” elnevezéseket a „bazilika”.
Abkarovits Endre
forrás: EGRI MAGAZIN, 2010
Megjegyzés küldése