Közismert, hogy a Líceum az Eszterházy Károly püspök által tervezett egri egyetem épületének készült eredetileg. Eger elsősorban a Líceumnak köszönhetően a tágabban értelmezett környéknek is az oktatási központja lett.
Még fel sem épült teljesen, amikor 1774-től kezdődően már itt működött hazánk másodikként alapított jogi oktatása, valamint a teológiai és a bölcseleti oktatás is.
Az első magyar orvosi iskola megszűnését követően itt oktatott Markhot Ferenc sebészeket és bábákat, és a 18. valamint 19. században egy ideig csillagászati ismereteket is tanítottak az épületben. 1852-től kezdődően itt működött az 1828-ban Pyrker János László érsek által alapított első magyar nyelvű tanítóképző, és az ugyanekkor létrehozott rajziskola is.
Az I. világháború idején 4 esztendőn át a Líceumban működött a főreáliskola is. 1920-ban itt kezdte meg működését az Egri Községi Közigazgatási Tanfolyam. 1921-ben történt létrehozásától kezdődően itt működött az Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is. Itt kapott helyet a Bartakovics Béla érsek által létrehozott Egyházmegyei Tanoda Hivatal, későbbi nevén az Egri Egyházmegyei Tanfelügyelőség is. Az épületben elemi oktatás is folyt.
Az oktatás mellett helyet adott a Líceum a művelődés más területeinek is. Itt működik a mai napig az Egri Főegyházmegyei Könyvtár is, amely nem a második, hanem csak a harmadik nyilvános könyvtár volt hazánkban.
Eger, 2016. szeptember 13. Az Eszterházy Károly Egyetem épületének főhomlokzata és bejárata az egri Eszterházy tér 1. szám alatt. Az Eszterházy Károly Egyetem, legkorábbi jogelődjét 1774-ben alapították, és 1989 óta viseli az intézmény megálmodójának Eszterházy Károly püspöknek nevét. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A másodikat Egert nem sokkal megelőzve Szily János püspök alapította Szombathelyen. Itt volt látható a város első múzeuma, az Egri Érseki Líceumi Múzeum, amelyet Bartakovics Béla érsek alapított 1872-ben s amelyben 1928-tól kezdődően előbb egy, majd 1937-től kezdődően három eredeti Munkácsy Mihály-alkotás is megtekinthető volt. A Líceumban volt a magyarországi első nyilvános és állandó festménykiállítás is 1812-től.
A Magyar Nemzeti Múzeumba történő elszállítását megelőzően itt volt kiállítva egy hónapon keresztül Székely Bertalan Egri nők című alkotása, amely Breznay Imre szerint az egri nőegylet megrendelésére készült. Itt lakott Bartalos Gyula a szépasszonyvölgyi honfoglaláskori leletek feltárója, és a leletek is itt voltak megtekinthetőek Működtek a Líceumban egyesületek is. Itt volt a székhelye az Egri Főegyházmegyei Római Katolikus Tanítóegyletnek, és itt kapott helyet az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület is. 1882-től, azaz megalakulásától kezdődően a tanítóképző intézet zenetermében tartotta próbáit az Egri Dalkör. Amikor 1940-ben az Egri Nevelők Körének szervezésében a Líceum udvarán kórusok léptek fel, azon vendégként részt vett Kodály Zoltán is, aki fel is szólalt a rendezvényen. Itt működött több mint egy évszázadon keresztül Eger egyetlen nyomdája.
Itt készült 1838-ban az első egri újság is Joó János szerkesztésében. Az itt nyomtatott egyéb kiadványok közül csupán egyet említek meg. Itt látott napvilágot 1926-ban Buzáth Anna egri költőnő egyetlen verses kötete amely az „Óceán” címet kapta. Ennek érdekessége az, hogy az előszavát Babits Mihály írta. Buzáth Anna édesapja Buzáth Lajos gyógyszerész volt, aki intenzívszőlőműveléssel is foglalkozottésazegri filoxeravészutánimunkásságáért nemességet kapott. Buzáth Anna Bánffy György színművész nagyanyja volt, és a művész gondoskodott arról, hogy végső nyughelyét a Bazilika kriptájában lelje meg.
Csupán érdekességképpen említem meg befejezésül, hogy Ybl Miklós tervezte a tető vízelvezető csatornarendszerét, Zala György készítette a földszinten látható Eszterházydomborművet, itt volt régi egries megnevezéssel a „nagytemplom” szobrászának, Marco Casagrandenak a műhelye stb. A Líceum számos eseménynek pl. borkiállításnak, országos vándorgyűlésnek stb. volt a színhelye.
Az államosításig mindig voltak benne lakások is, egy időben itt volt a vármegye fegyvertára, színháztermében nemcsak a diákok, hanem színészek is felléptek, többször volt benne katonai kórház, és még lehetne folytatni a felsorolást.
Kiss Péter
(A leírtakról részletesebben lehet olvasni Kiss Péter: Az egri Líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig című írásában amely a Dobó István Vármúzeum 2009-ben megjelent évkönyvének egyik tanulmánya. – a szerk.)
forrás: EGRI MAGAZIN, 2010
Megjegyzés küldése