Eger városától északra, a Bükk vonulatainak egyik hatalmas sziklaszirtjén emelkedett a középkorban Szarvaskő vára, lábánál a várbelieket kiszolgáló faluval.
A tatárjárás után a mongol támadás megismétlődésétől tartva, a horvát tengerpartról hazatérő IV. Béla parancsára sorra építették a világi és egyházi földbirtokosok az erre alkalmas helyeken az erődítményeket. Így emelték
Szarvaskő első épületeit arra a meredek sziklacsúcsra, amely az egri püspök birtokához tartozott. Első okleveles említése 1295-ből származik, ekkor már kőfalak határolták a három oldalról megközelíthetetlen magaslatot.
A várat a Zsigmond király elleni lázadásban részt vett Ludányi Tamás egri püspöktől 1403-ban az uralkodó csapatai ostrommal foglalták el. Az ezt követő évtizedekben a királyi Kamara igazgatta, majd ismét az egri püspökség tulajdonába került vissza. A 16. században egyre fokozódtak a török hódítók rablóportyái, amelyek visszaverésében a szarvaskői helyőrség vitézei is részt vettek, bár létszámuk sokkal kevesebb volt a támadókénál.
A hadászati fontosságú Eger előváraként sorsa mindig összefonódott az erősebb végváréval. Így nem csodálható, hogy amikor 1596-ban Egert elfoglalta a III. Mohamed szultán által vezetett sereg, Szarvaskőből a maroknyi védősereg elmenekült. Helyüket a hódítók vették át, akik a hosszú megszállás idején otthonosan berendezkedtek, a korabeli feljegyzések szerint még gyümölcsös kerteket is ültettek a völgyben.
Szarvaskő visszafoglalására csak 1687-ben, az Egert blokád alá vonó császári sereg felvonulásakor került sor, amikor a kis létszámú török helyőrség harc nélkül feladta az erősséget. Épületei még a Rákóczi-szabadságharc idején is épségben álltak, ide húzódott vissza a felkelők iránti szimpátiája miatt a császár által száműzött Telekessy István egri püspök.
A 18. század közepére gazdátlanná vált erősség karbantartás és javítás híján lassan romba dőlt, falait az időjárás napjainkban is folyamatosan pusztítja, de a fentről nyíló csodálatos panoráma miatt így is a kirándulók kedvelt célpontjának számít.
Szarvaskő a Google Maps térképén
Látogasson Szarvaskőre!
forrás és fotó: mult-kor.hu / varak.hu
A tatárjárás után a mongol támadás megismétlődésétől tartva, a horvát tengerpartról hazatérő IV. Béla parancsára sorra építették a világi és egyházi földbirtokosok az erre alkalmas helyeken az erődítményeket. Így emelték
Szarvaskő első épületeit arra a meredek sziklacsúcsra, amely az egri püspök birtokához tartozott. Első okleveles említése 1295-ből származik, ekkor már kőfalak határolták a három oldalról megközelíthetetlen magaslatot.
19. századi metszeten
Régi képeslapon
Szarvaskő visszafoglalására csak 1687-ben, az Egert blokád alá vonó császári sereg felvonulásakor került sor, amikor a kis létszámú török helyőrség harc nélkül feladta az erősséget. Épületei még a Rákóczi-szabadságharc idején is épségben álltak, ide húzódott vissza a felkelők iránti szimpátiája miatt a császár által száműzött Telekessy István egri püspök.
A 18. század közepére gazdátlanná vált erősség karbantartás és javítás híján lassan romba dőlt, falait az időjárás napjainkban is folyamatosan pusztítja, de a fentről nyíló csodálatos panoráma miatt így is a kirándulók kedvelt célpontjának számít.
Szarvaskő a Google Maps térképén
Látogasson Szarvaskőre!
forrás és fotó: mult-kor.hu / varak.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.