A Szarvas tértől a Leányka utcáig tart. Tudomásunk szerint korábban nem volt más neve az utcának, 1887-ben már az egri hősről nevezték el. Egy időben azonban a mai Bástya utcát is jelölte.
vasúti átjáró a Mekcsey István utcánál. 1955,,, fotó: fortepan.hu
Mekcsey István életrajza
Nevét a korabeli okmányok hol Mekchey, hol pedig Mechkey formában említik. Születési ideje nem ismert, 1495-1500 között születhetett Baranya vármegyében, Gerde községben.
Mekcsey István a nevét Stephanus Mekcsey alakban használta, így szerepelt a neve a Dobó István-féle várszámadásokban is, valamint így írta alá a nevét a húgának, Mekcsey Sárának 1552. szeptember 18-án, valamint feleségének, Szunyogh Eszternek 1552. október 19-én írott leveleiben. Testvérei voltak még László udvari jegyző, György szepesi prépost és János pápai prelátus.
Mekcsey István katonai szolgálatára a legkorábbi adatot 1546. márciusából ismerjük. Ekkor Győr várának magyar lovastisztjei közt 98 huszár kapitányaként szolgált. 1547-től Huszton várnagy, 1548-tól Máramaros vármegye alispánja, a sókamara prefektusa. 1549. márciusában felajánlották neki a gimesi várnagyságot, de nem fogadta el. Ugyanezen év szeptemberében már Szigetvár kapitánya tisztéért folyamodott, de a Helytartótanács nem tudott vele megegyezni.
Török nyelvtudásának köszönhetően több diplomáciai megbízást is ellátott.
1550. augusztus 19-én a Helytartótanács magához rendelte. Ekkor derült ki, hogy súlyos anyagi helyzetbe került. A Helytartótanács urai és a magyarországi főkapitány arra kérték az uralkodót, I. Ferdinándot, hogy gondoskodjon Mekcseyről, mivel a további török tárgyalások során szükség lesz még rá. 1551-től Zay Ferenc helyett – akit a szolnoki vár parancsnokává helyeztek át – az egri vár várnagyának nevezték ki Dobó István helyetteseként. Mekcsey így került az egri vár másodkapitányi tisztébe 1551. január 1-i hatállyal.
1550. december 24-én érkezett Egerbe. Házasságát is a várban kötötte 1551. január 24-én Szunyogh Eszterrel. 1552. július 9-én a szikszói részleges gyűlésen Dobó István egri várkapitány küldötteként több vármegye nemességét hiába kérte, hogy nyújtsanak segítséget a török elleni védelemhez.
Az egri vár török ostroma idején a tartaléksereget vezette, jelentős szerepe volt a vár védelmében, különösen az 1552. október 12-i utolsó török roham visszaverésében. 1552. november 22-én részt vett a gönci gyűlésen, ahol beszámolt Eger ostromáról, a vár állapotáról és segítséget kért a vár helyreállításához. A segítség megtagadása után Dobóval együtt lemondott, de utódja megérkezéséig, 1553. március 11-ig még a vár gondnoka maradt. Az ostrom után I. Ferdinánd 50 forint jutalomban részesítette és földbirtokot adományozott neki.
1553. március 13-án elindult feleségéhez Ungvárra, de útközben Sajóvárkonyban egy verekedés során fejszével agyonütötték. Egyes feltételezések szerint Mekcseyt meggyilkolták, a kalandos sorsú felső-magyarországi főkapitány, Bebek Ferenc álruhába öltözött katonái végeztek vele. Csiffáry Gergely alapos levéltári kutatások alapján nem tartja bizonyíthatónak a feltételezett gyilkosságot vagy merényletet.
Mekcsey utódjának Bornemissza Gergelyt és Zárkándy Pált nevezték ki. Bornemissza első dolga hivatalba lépése után a Mekcsey elleni merénylet megtorlása volt. 1553. március 31-én a várkonyi lakosoktól elkobzott 3 ökröt, 3 növendékmarhát, 5 borjút, 99 fertály búzát, 35 kézimalmot, valamint a falu templomának harangját és óráját az egri várba szállíttatta.
Csiffáry Gergely szerint Mekcsey Istvánt a szepescsütörtöki Szent Márton székesegyházban temették el. Alakja feltűnik az Egri csillagok című filmben is, a Várkonyi Zoltán által rendezett 1968-as alkotásban Bitskey Tibor játszotta Mekcsey szerepét.
Érdekesség, hogy Mekcsey özvegye, Szunyogh Eszter férje halála után Apponyi Istvánhoz ment feleségül. Házasságukból számos olyan személy született, akik jelentős szerepet játszottak később a magyar történelemben.
A Dobó téri Stróbl Alajos-féle Dobó-szobor egyik mellékalakjában a művész Mekcsey Istvánt ábrázolta. Az egri vár egyik legjobban képzett főtisztje emlékére Ózd városa 1985-ben emléktáblát helyezett el a várkonyi iskola falán.
Dokumentumok
„Mindennap fejünkre várjuk az sulykot…” Mekcsey István levelei az egri vár 1552-es ostromáról (az Eger c. újság 1931-es évfolyamából) (1. rész ; 2. rész)
Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényébőlS hull a tüzes szerszám, csattog a csákány, durrog a bomba, recseg a létra, zuhog a fejsze, dübörög, tombol a vérzivatar.A palánkig inakodott föl egyszerre valami ötven ostromló. A palánk recsegve hajol kifelé. Mekcsey elkapja egy legénytől a harci bárdot, s a palánk egy kötelére vág.A palánk a beléje kapaszkodó török páncélosokkal együtt lefordul, lezuhan, és százával söpri le a falról a többit.- Falra! Falra! - kiáltja Mekcsey, és egy másfél öles kopjával maga is a falra ugrik.Nagy négyszögkövek s a zarbuzánokból belőtt, fél mázsás vasgolyók zuhognak le a földön összekeveredten hempergő törökökre.De alulról is száll a nyíl fölfelé, meg a kő. Mekcsey sisakrostélyán pirosan ömlik a vér.- Kapitány úr! - kiáltják neki figyelmeztetően.- Tüzet! Tüzet! - üvölti Mekcsey.S vascsizmás lábával lesöpri egy tűzrakás parazsát a földön fetrengőkre.(MEK)
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése