Kossuth Lajos utcai közúti híd: a Kossuth Lajos utcában már a török korban, illetve a középkorban is állt híd, ugyanakkor ezek építésének idejéről nem maradtak fenn elérhető információk.
A Barátok hídját, amelyet később a barokk korban építettek, vélhetően egy időben a piactéri úgynevezett Minoriták hídjával, amit Giovanni Battista Carlone építtetett. A Barátok hídja az 1813-as árvíz során ledőlt, de 1815-ben ismét felépíttette a város Zwenger József egri kőművesmesterrel. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat.
A 25-ös főút Eger város felsővárosi városrészén, az Északi-lakótelepen lévő II. Rákóczi Ferenc úton található híd által keresztezi a patakot, valamint Egertől északra, Szarvaskő térségében is többször átvág a patak felett.
Az Eger–Putnok-vasútvonal Egerben a Sas utcánál keresztezi a patak medrét, valamint Szarvaskő térségében is több alkalommal.
A 3-as főút Szihalomnál és Füzesabonynál keresztezi az Eger-csatorna, illetve az itt már Rima-patak néven futó Eger-patak medrét.
A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal Füzesabony mellett keresztezi az Eger-csatornát, majd Szihalom előtt közvetlenül a Rima-patakot, amely az Eger-patak folytatásának helyi elnevezése.
Az M3-as autópálya a 122. kilométerszelvény környékén, Szihalom térségében halad át a patak felett, míg az Eger-csatornát Füzesabonynál keresztezi a 118. kilométerszelvényn
Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója. Az Egri járás, illetőleg a Bélapátfalvai járás majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger-Laskó-Csincse vízrendszer egyik legjelentősebb tagja.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.oeg
Megjegyzés küldése