1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. Bátort Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, akinek Bátonyt adta cserébe.
Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordult elő. 1326-tól a Báthori családé, 1372-ben pedig az egri káptalan és a püspökség birtoka lett.1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalomhoz tartozott.
A 16. században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi 1552-ben elnéptelenedett. A 17. században Kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A 18-20. században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.
1693-ban Fáy Ferencz birtoka. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt.
A 19. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklós zálogbirtoka, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal.
1910-ben 767 magyar lakosa volt, ebből 754 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy kedvező földrajzi adottságainak és a teljeskörűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően látványosan beindult a település fejlődése:
- egy-egy régi házat igényesen felújítottak,
- a helyiek illetve a visszatelepülők több új házat építettek,
- a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek,
- a magán- és az önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a község arculata,
Fekvése
Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében, Egertől északnyugati irányban, a megyeszékhelytől légvonalban mindössze 15 km-re fekvő település.
Megközelíthető közúton: Egerből a 24-es úton, Egerbaktánál jobbra kanyarodva érjük el a falut.
Vagy északról a 25-ös útról Szúcsnál Bátor felé letérve.
A legközelebbi vasútállomás Egerben található, ahonnan Volán-buszjáratok szállítják ide az utasokat. (Szarvaskő vasúti megállóhelye légvonalban közelebb található, de onnan közvetlen buszjárat nem vezet Bátorra.)
A településtől délre az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik a Bátori Nagyoldal, amely égerligetekből és tölgyesekből áll. A környéken több védett növény, illetve kis- és nagyvad található. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet csodálatos látványt, és nagyon kellemes levegőt biztosítanak.
Nevezetességei
Műemlék jellegű épületek:
- 1775–82 között épült késő barokk római katolikus templom (védőszentje Szent Imre herceg)
- 1823-ban épült, és az 1845-ben mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna
- A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök nevével
Forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése