Megmagyarázhatatlan természeti csoda rejtőzik a Bükk hegységben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét ékítő szomolyai kaptárkövek rejtélyét megfejteni képtelenség, az azonban egészen bizonyos, hogy az ösvényt bejárva magával ragadó a sejtelmes hely varázsa.
A titok kapuja
A domb alján lévő parkolótól pár száz méteres földút vezet a Kaptár-völgy felé, az út mentén akác és csipkebogyó bokrok merednek sorfalként, s zárják el az ápolt szőlőültetvényeket a kíváncsi tekintetektől. A “hecsedli” termése kellemesen dércsípte, igazán ízletes. A sárban őzike nyoma, felettünk gatyás ölyv vadássza buzgón ebédjét.
A minimálisan emelkedő dombtetőn fasorompó jelzi, járművel eddig és ne tovább, innen csakis gyalogszerrel lehet a kövek irányába haladni.
A lépcsősor mohákkal fedett kőtömbök szegélyezte, barna levélszőnyegen vezet, az út néhol rendkívül egyenetlen és keskeny, az ámuldozás idejére tanácsos inkább meg-megállni. Az üres amerikai mogyoró termések és a kisebb odúk jelzik az állatvilág háborítatlanságát a területen, ezért megfontolt, halk léptekkel közeledünk, nem szeretnénk hívatlan vendégként riadalmat okozni.
A piros háromszög jelzést nem nehéz követni, lehetetlenség lenne másik utat választani a felfedezésre. Az út mentén kisebb sziklacsoportokon már látni a híres fülkéket, s bár végigolvastuk a tájékoztató táblán a sziklába vájt fülkék létrejöttének különböző feltételezéseit, a látvány felett elidőzve mégis nehézséget okoz bármelyikkel is azonosulni.
Az igazság?
A fülkék létrejöttének okaira már többen kerestek magyarázatot. Egyes legendák, feltételezések, tudományos feltevések szerint az úgynevezett vakablakos sziklák a vidéken jellemző, megőrzött hagyománykincs: a hamvasztásos temetkezés helyszínei. Más vélemények a méhészkedéshez kapcsolják létezésüket, ám ezt a feltételezést a régészeti feltárások nem erősítették meg.
Jeles kutatók írásos források híján a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a “szkíta-hun-magyar hősök” síremlékeinek vélték a vakablakos sziklákat (Bartalos Gyula régész-történész, Kandra Kabos néprajztudós pl.) míg mások bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat (Klein Gáspár BAZ megyei főlevéltáros pl.).
Az Országos Természetvédelmi Tanács 1960-ban védetté nyilvánította a 30,9 hektáron elterülő területet. Az értékvédő lépés az 1958-ban megkezdett kőbányászat miatt vált sürgetővé, mely’ pusztulással fenyegette ezt a különleges földtani és kultúrtörténeti ritkaságot.
Az teljesen biztos, hogy a Vén-hegy nyugati oldalán elhelyezkedő Kaptár-völgyben található nyolc nagyobb fülkés riolittufa szikla Magyarország legtöbb: 117 fülkéjével rendelkező kaptárkő csoportja.
A kövek megmászását egyelőre semmi nem tiltja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága azonban kiemelt figyelmet fordít a természeti érték megőrzésére, s a következő években külön project keretén belül terveznek a terület megóvását célzó fejlesztéseket.
Az izgalmas sétatúra közben több védett növény- és állatfaj is keresztezheti a látogatók útját. Számos különleges pillangó, denevér- és madárfaj választotta otthonául a völgyet, a természetes élőhelyek védelme érdekében a terület az Európai Unió Natura 2000 hálózat részévé vált.
Higgyünk bár a kutatásoknak, vagy tekintsünk kétkedve a kaptárkövek fülkéire, egy dolog egészen bizonyos: a látvány mindenképpen megéri, hogy a bakancslistánkra kerüljön!
További információ:
A rövid, ám annál látványosabb túra egy teljes kört ír le. Kizárólag gyalogosan lehet végigjárni, biciklivel, lóháton, babakocsival járhatatlan a völgy ösvénye.
Megközelítés:
Eger-Noszvaj felől a 2509-es úton haladva, Szomolya falú közepén tábla mutatja az irányt a kaptárkövek felé.
Parkolás:
– ingyenes
– nem kiépített
– nem őrzött parkoló
borítókép: Klein Dávid
Forrás: ww.bejarhatomagyarorszag.eu
A titok kapuja
A domb alján lévő parkolótól pár száz méteres földút vezet a Kaptár-völgy felé, az út mentén akác és csipkebogyó bokrok merednek sorfalként, s zárják el az ápolt szőlőültetvényeket a kíváncsi tekintetektől. A “hecsedli” termése kellemesen dércsípte, igazán ízletes. A sárban őzike nyoma, felettünk gatyás ölyv vadássza buzgón ebédjét.
A minimálisan emelkedő dombtetőn fasorompó jelzi, járművel eddig és ne tovább, innen csakis gyalogszerrel lehet a kövek irányába haladni.
A lépcsősor mohákkal fedett kőtömbök szegélyezte, barna levélszőnyegen vezet, az út néhol rendkívül egyenetlen és keskeny, az ámuldozás idejére tanácsos inkább meg-megállni. Az üres amerikai mogyoró termések és a kisebb odúk jelzik az állatvilág háborítatlanságát a területen, ezért megfontolt, halk léptekkel közeledünk, nem szeretnénk hívatlan vendégként riadalmat okozni.
A piros háromszög jelzést nem nehéz követni, lehetetlenség lenne másik utat választani a felfedezésre. Az út mentén kisebb sziklacsoportokon már látni a híres fülkéket, s bár végigolvastuk a tájékoztató táblán a sziklába vájt fülkék létrejöttének különböző feltételezéseit, a látvány felett elidőzve mégis nehézséget okoz bármelyikkel is azonosulni.
Az igazság?
A fülkék létrejöttének okaira már többen kerestek magyarázatot. Egyes legendák, feltételezések, tudományos feltevések szerint az úgynevezett vakablakos sziklák a vidéken jellemző, megőrzött hagyománykincs: a hamvasztásos temetkezés helyszínei. Más vélemények a méhészkedéshez kapcsolják létezésüket, ám ezt a feltételezést a régészeti feltárások nem erősítették meg.
Jeles kutatók írásos források híján a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a “szkíta-hun-magyar hősök” síremlékeinek vélték a vakablakos sziklákat (Bartalos Gyula régész-történész, Kandra Kabos néprajztudós pl.) míg mások bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat (Klein Gáspár BAZ megyei főlevéltáros pl.).
Az Országos Természetvédelmi Tanács 1960-ban védetté nyilvánította a 30,9 hektáron elterülő területet. Az értékvédő lépés az 1958-ban megkezdett kőbányászat miatt vált sürgetővé, mely’ pusztulással fenyegette ezt a különleges földtani és kultúrtörténeti ritkaságot.
Az teljesen biztos, hogy a Vén-hegy nyugati oldalán elhelyezkedő Kaptár-völgyben található nyolc nagyobb fülkés riolittufa szikla Magyarország legtöbb: 117 fülkéjével rendelkező kaptárkő csoportja.
A kövek megmászását egyelőre semmi nem tiltja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága azonban kiemelt figyelmet fordít a természeti érték megőrzésére, s a következő években külön project keretén belül terveznek a terület megóvását célzó fejlesztéseket.
Az izgalmas sétatúra közben több védett növény- és állatfaj is keresztezheti a látogatók útját. Számos különleges pillangó, denevér- és madárfaj választotta otthonául a völgyet, a természetes élőhelyek védelme érdekében a terület az Európai Unió Natura 2000 hálózat részévé vált.
Higgyünk bár a kutatásoknak, vagy tekintsünk kétkedve a kaptárkövek fülkéire, egy dolog egészen bizonyos: a látvány mindenképpen megéri, hogy a bakancslistánkra kerüljön!
További információ:
A rövid, ám annál látványosabb túra egy teljes kört ír le. Kizárólag gyalogosan lehet végigjárni, biciklivel, lóháton, babakocsival járhatatlan a völgy ösvénye.
Megközelítés:
Eger-Noszvaj felől a 2509-es úton haladva, Szomolya falú közepén tábla mutatja az irányt a kaptárkövek felé.
Parkolás:
– ingyenes
– nem kiépített
– nem őrzött parkoló
borítókép: Klein Dávid
Forrás: ww.bejarhatomagyarorszag.eu
Megjegyzés küldése