A Bükkalja hullámzó dombvidéke a Bükk-hegység végtelen erdőkkel borított hegyvonulatainak déli előterében húzódik meg szerényen, ahol a Bükkből lesiető patakok völgyeiben megbújó falvak és az erdőkkel, kaszálókkal és gyümölcsösökkel borított dombvonulatok számos természeti és kultúrtörténeti kincset, ritkaságot rejtenek.
A Bükkalján egy sajátos helyi építészeti kultúra alakult ki, amely minden esetben szervesen használta a Bükkalját borító vulkáni tufa adottságait.
Sajátos kővilág az, amelyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, azokhoz csatlakozó kőkerítések, kőhodályok, barlanglakások és tufába vájt pincék, a patakokon és árkokon átívelő kőhidacskák, sírköves temetők, út menti feszületek, kőpadok és a titokzatos kaptárkövek földje ez. Itt, a Bükkalján találkozhatunk a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb, s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014 novemberében természeti emlékekként országosan is védetté nyilvánított fülkés sziklákkal, a kaptárkövekkel.
A siroki Várhegytől a kácsi Kecske-kőig sorjáznak azok a sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezeket a látványos földtani alakzatokat – melyek az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, így régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek – kaptárköveknek nevezzük.
A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-platón), de a leggazdagabb előfordulásukkal itt, a Bükkalján találkozhatunk. E kőtornyok, sziklakúpok anyagát, a riolittufát, a földtörténet harmadidőszakában zajló heves vulkáni működés hozta létre. A későbbi lepusztulás során a tufafelszínbe mélyedő vízmosások a domboldalakat sziklás gerincekre, különálló tornyokra szabdalták.
A környezetükből kipreparálódott tufakúpok, sziklatornyok rendkívül szép elemei a tájképnek, a felületükön sorakozó fülkékkel mitikus hangulatot árasztanak. A Bükkalján 39 lelőhelyen 73 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig közel félezer fülkét számoltak össze.
A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Egyes kutatók szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Más kutatók a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetést valószínűsítettek. De a ma leginkább ismert vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek: a régészeti feltárások során előkerült, 11–14. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot.
borítókép - Vozáry Róbert
Forrás: mtsz.org
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.