A hóstya szó a hóstát kifejezésből elvonás eredményeként született meg úgy, hogy a beszélők többes számnak értelmezték, és a saját kiejtésükhöz igazították. Az Oklevélszótár 1351-ből adatolja a hóstát szót. Ez a közép-felnémet Hochstadt szóból alakult ki, amelynek legismertebb alkalmazása a kolozsvári hóstát és a sárospataki hustác elnevezés.
Az egri hóstyák a megosztott településrend hajdani meglétére engednek következtetni. A mai külvárosok helyén a 18. század elején még szérűskertek voltak, amire a Maklári és Hatvani külvárosok területére vonatkozó 1713. évi és az 1756-60-ban végzett összeírások major, kert és puszta elnevezései utalnak.
A Hatvani hóstyán feltüntetett 6 major a megosztott beltelek rendszernek az a formája volt, amelyben a mezőgazdasági üzemet is működtető városi polgár gazdasági udvara, szérűs vagy istállós kertje a városi lakótelkétől távolabb, a külterületen feküdt. Evlia Cselebi török utazó már 1664-65-ben arról tudósít, hogy a városfal nyugati szakaszán azért nyitottak kaput, hogy a kertekbe kijárást megkönnyítsék a városlakóknak.
Bakó Ferenc egy 1687-es metszeten látható öt kertet majorokkal azonosítja, amelyek a későbbi Hatvani hóstya csíráit jelentették. Itt már 1713-ban felépültek a jobbágyok és zsellérek házai. Az összeírások egy másik telekformája a kert, veteményes kert lehetett, amelyek a 18. század végére lakótelkekké váltak és a Maklári hóstyán házakat építettek rájuk, a patakhoz közel fekvőkön pedig zöldséget termesztettek.
A harmadik telektípus 1713-ban a puszta volt, amely valószínűleg a török alóli felszabadító háború során elpusztult Almagyar falu telkeit jelölte. A külső területek benépesülése kétirányú folyamat volt: egyrészt a városi polgárok, parasztok költöztek ki egykori telkükre, másrészt a földesúr engedélyével a városba érkező új lakosok telepedtek meg itt.
A külső települések, a hóstyák a városkapuk előtt keletkeztek, ezért nevüket is innen kapták. 1712-ben még csak körülírták a házak helyét: „Hatvani kapu előtti,” „Maklári kapu előtti,” „Rác kapu előtti” A hivatalos iratokban 1715-ben és 1721-ben jelent meg az „Almagyari hóstád” és a „Maklári hóstád” név, együtt az 1729-ben használt „Felnémeti suburbium”-mal.4 Csak jóval később, 1750 körül kezdték alkalmazni a dokumentumok a külvárosok megjelölésére a hóstya kifejezést.
A hóstyák benépesülésének ütemét jól jelzi, hogy az 1785-ös népszámlálás szerint a város lakóházainak 72,35%-a a külvárosokban volt, a 16889 személy 65,63%-a pedig a hóstyákon lakott.6 A mai egri szóhasználat északról dél felé haladva a Rác hóstya, Cifra hóstya, Hatvani hóstya és a Maklári hóstya városrészeket különíti el. Jelen tanulmány célja a Cifra hóstya elnevezésének és főbb jellemzőinek a bemutatása. A többi külvároshoz hasonlóan a Cifra hóstya is a város egyik kapujáról kapta a nevét. A Cifra kapu a várost kerítő falrendszer északkeleti szögletének közelében, az Eger patak partján húzódó útnál állott. Evlia Cselebi leírásában Kalmet kapu néven szerepelt, a 18. század végén Porta Germanica (Német kapu), Flüschen Thor (Folyami kapu) és Felnémeti kapu néven emlegették.
A Flüschen Thor az Eger patak közvetlen szomszédságára, a Felnémeti kapu pedig a kapun át Felnémetre vezető útra mutat. Amikor Felnémet átköltözött az Eger patak nyugati oldalára – azaz Borsod vármegyéből Hevesbe – akkor már a Rác vagy Szent Miklós kapun keresztül volt a falu elérhető. Ettől kezdve, a 18. század derekától Cifra kapu néven emlegették.
Sugár István szerint a kaput Verancsics Antal egri püspök építtette 1561-ben Paolo Mirandola olasz várépítésszel, aki Egerben dolgozott. A városról készült 16–17. századi metszetek mind erős, magas sisaktetős kapuépítményként ábrázolják, amelyet két oldalról egy-egy hengeres falú bástyatorony biztosított. Sugár István a Cifra kaput a mai Cifra kapu téri általános iskola helyére teszi.
Már a Heves Megye Műemlékei I. kötetében is olvashatunk a „megbízhatatlan hitelességű metszetekről, amit csak erősít, hogy mindegyik metszeten a patak jobb oldalán található a kapu és tőle balra a patakon átívelő, kétnyílású híd.
Az Eger patak bal partján fekvő káptalani városrészből az egykori Káptalan utcának a Cifra kapu volt az egyetlen északra vezető kijárata. Ez csakis a mai Cifrakapu utcában folytatódhatott, tehát a metszeteken látható kapu csak a pataktól balra épülhetett, pontosan fordítva, mint ahogy a metszeteken látszik.
borítókép: A Várállomás és vonat a 20. század elején. DIV Történeti Képeslapgyűjtemény (TK)
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3392/1/Petercsak_261-275.pdf
Megjegyzés küldése