A városrész melletti külterület neve ma is Almagyar, Almagyar-dűlő. A belvárostól a Maklári kapu választotta el, melyet Almagyar kapunak is neveztek. Egy 1695-ből származó tanúvallomás így szól: „Tanu valld megh hited után Egerben melyik uczát hítták Almagyar utcának, és melyik kaput.” „Azon kaput Almagyar kapunak, melyet most Maklári kapunak hínak.” 1756: Maklári hóstyán Nemes Káptalan zöld fa Vendégfogadója mellett levő házának födele leroskad, 1782: az Maklári hóstyának 2-dik Seriesében lévő Ujj kőházat, mely két szobából áll, limitáltattuk,
1802: bent a Városban levő Parochiához tartozandó Maklári kapu utca (Öszve írása az Uczáknak, á melyek bent a Városban levő Paróchiához tartozandók lesznek.). 1805: a Maklári hóstyán gazdák sertés nyáját tartani kezdvén, s azon Kőporos felé járván garádgyaikban nagy károkat tesznek.
1331-ből való az első említés „Olmagari” utca néven, melyről 1695-ben Tuza János írja „ …aszt az uczátt híták Almagyari uczának, mellyet mostan Hatvani uczának neveztek és azon kaputt Almagyari kapunak, mellyet mostan Maklári kapunak hínak…”.
Remenyik Zsigmond így írt a Por és hamu című művében: „ … az Almagyar utcai ház magasan a város fölé épült, … alig kőhajításnyira vasúti sín futott el a kert mögött.” Rövid ideig Balázs Ignác utcának is hívták.
Látnivalók
ALMAGYAR U. 13. SZ.
Hauser-Bodnár-ház
Ezen a telken 1755-ben Faul Gáspár mészárosnak volt háza, akinek özvegyét, Filfi Annát Hauser Mihály egri rézműves és ötvös mester vette feleségül. Hauser a telek belső részében is építtetett házat, sőt a szomszéd házat Fogt lakatos örököseitől is megvásárolta. A ház 1771-1793 között Lincz János nevén szerepel, ő volt a férje Hauserné első házasságából származó leányának. Lányuk Bajer József pékmesterhez ment feleségül, innen kezdve a Bajer, 1845-1903 között Böck pékmesteré a ház, 1918-1940 között volt a Bodnár családé. Az U-alaprajzú, emeletes lakóház 1770 körül épült, rokokó stílusban. A nyílászárók 18–19. századiak. Jelenleg a Virág panzió működik az épületben.
ALMAGYAR U. 15. SZ.
Plitzner-Buday-ház
Jelenlegi formájában Plitzner Jenő kőfaragó építette a házat 1778-ban. Az épület barokk stílusban készült. A szemben lévő (Almagyar u. 16. sz.) Hagen-féle házból költözött át, mert elvette Hagen József kőfaragó megözvegyült feleségét. A ház zártsoros építésű, L-laprajzú, földszintes lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán beüvegezett tornác van, az udvaron egykor melléképület állt. Egy csehboltozatos helyisége van, a többi síkfödémes, a folyosón stukkódíszítés található. A nyílászárók 18–19. századiak.
ALMAGYAR U. 16. SZ.
Hagen-ház
Hagen József kőfaragó háza volt. 1772-ben építette barokk stílusban. Mivel özvegye férjhez ment Plitzner kőfaragóhoz, így már 1775-től az ő nevén szerepel a ház. A ház 1785-től 1903-ig több kézen futott, végül a Póka család birtokába került. Zártsoros építésű, téglalap alaprajzú, egyemeletes lakóház. Két korábbi ház helyén épült fel. 1992-ben felújították, fedélszékének, vakolatainak, nyílászáróinak, burkolatainak cseréjével együtt.
ALMAGYAR U. 18. SZ.
Faul-Titz-ház
Az U-alaprajzú, földszintes barokk lakóház 1771-től Faul Gáspár tímármesteré. 1782-ben Titz János tímármester nevén szerepelt a ház.
A Kossuth utca és az Almagyar utca sarkán áll Makrisz Agamemnon szobra, az Alabárdos katona.
Forrás, Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Remenyik Zsigmond: Por és hamu. Bp, 1978
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Remenyik Zsigmond így írt a Por és hamu című művében: „ … az Almagyar utcai ház magasan a város fölé épült, … alig kőhajításnyira vasúti sín futott el a kert mögött.” Rövid ideig Balázs Ignác utcának is hívták.
1957. Eger, Tinódi Sebestyén tér (Fotó: Ruttkay Pál)
ALMAGYAR U. 13. SZ.
Hauser-Bodnár-ház
Ezen a telken 1755-ben Faul Gáspár mészárosnak volt háza, akinek özvegyét, Filfi Annát Hauser Mihály egri rézműves és ötvös mester vette feleségül. Hauser a telek belső részében is építtetett házat, sőt a szomszéd házat Fogt lakatos örököseitől is megvásárolta. A ház 1771-1793 között Lincz János nevén szerepel, ő volt a férje Hauserné első házasságából származó leányának. Lányuk Bajer József pékmesterhez ment feleségül, innen kezdve a Bajer, 1845-1903 között Böck pékmesteré a ház, 1918-1940 között volt a Bodnár családé. Az U-alaprajzú, emeletes lakóház 1770 körül épült, rokokó stílusban. A nyílászárók 18–19. századiak. Jelenleg a Virág panzió működik az épületben.
ALMAGYAR U. 15. SZ.
Plitzner-Buday-ház
Jelenlegi formájában Plitzner Jenő kőfaragó építette a házat 1778-ban. Az épület barokk stílusban készült. A szemben lévő (Almagyar u. 16. sz.) Hagen-féle házból költözött át, mert elvette Hagen József kőfaragó megözvegyült feleségét. A ház zártsoros építésű, L-laprajzú, földszintes lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán beüvegezett tornác van, az udvaron egykor melléképület állt. Egy csehboltozatos helyisége van, a többi síkfödémes, a folyosón stukkódíszítés található. A nyílászárók 18–19. századiak.
ALMAGYAR U. 16. SZ.
Hagen-ház
Hagen József kőfaragó háza volt. 1772-ben építette barokk stílusban. Mivel özvegye férjhez ment Plitzner kőfaragóhoz, így már 1775-től az ő nevén szerepel a ház. A ház 1785-től 1903-ig több kézen futott, végül a Póka család birtokába került. Zártsoros építésű, téglalap alaprajzú, egyemeletes lakóház. Két korábbi ház helyén épült fel. 1992-ben felújították, fedélszékének, vakolatainak, nyílászáróinak, burkolatainak cseréjével együtt.
ALMAGYAR U. 18. SZ.
Faul-Titz-ház
Az U-alaprajzú, földszintes barokk lakóház 1771-től Faul Gáspár tímármesteré. 1782-ben Titz János tímármester nevén szerepelt a ház.
A Kossuth utca és az Almagyar utca sarkán áll Makrisz Agamemnon szobra, az Alabárdos katona.
Forrás, Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Remenyik Zsigmond: Por és hamu. Bp, 1978
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
a cikk eredeti helye: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése