0

Így forgatták az egyik legnépszerűbb magyar filmet, az Egri csillagokat.

Ha a kék turistajelzésen indulunk el Pilisborosjenőtől a Nagykevély alatt, és elhaladunk a kálvária, majd a különös formájú Teve-szikla mellett, egészen meglepő látnivaló tárul elénk. Egy várrom. Ott, ahol semmi keresnivalója nem lenne, hiszen hadászati célja nincs, láthatóan védhetetlen helyre és módon épült. Hiába keresnénk a történelemkönyvekben is.

Ez az egri vár másolatának romja, melyet az 1968-ban bemutatott legendás film, az Egri csillagok díszletéül húztak fel.

A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk.

Fotó: Fortepan / Főfotó

Az Egri csillagok minden tekintetben szuperprodukció volt. Várkonyi Zoltán zsinórban megrendezett három grandiózus Jókai-adaptációja után (1965: A kőszívű ember fiai 1–2., 1966: Egy magyar nábob, 1966: Kárpáthy Zoltán) vágott bele Gárdonyi Géza regényének megfilmesítésébe. A főszerepeket Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre játszotta, de egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy szinte minden megszólaló ismert vagy később ismertté vált színész volt.

A szereposztásra szavazni lehetett az Ifjúsági Magazin olvasóinak is, bár az alighanem csak színjáték volt, addigra már döntött Várkonyi. Igaz, a bevált recepten nem változtatott, így a korábbi filmjeiből ismert arcok jelentek meg itt is – akiket amúgy az olvasók is szerettek volna a vásznon viszontlátni.

Várkonyi Zoltán színész, rendező, a Vígszínház igazgatója irodájában 1963-ban
Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal
Sinkovits Imre és Várkonyi Zoltán az egri vár kicsinyített mása előtt
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Nemeskürty István forgatókönyve ugyan több eseményt, szálat és szereplőt kihagyott a regényből, a helyszínekkel nem lehetett takarékoskodni. Forgattak tengerpartot Bulgáriában és a Balatonnál, de a leghíresebbé természetesen az újraépített vár vált.

Az ostrom a regényben is jelentős szerepet játszik (emlékszem, gyerekként nem egyszer olvastam végig a könyvet, de a várvívásról szóló fejezetet még többször, külön is). A kétrészes film második felének java itt játszódik.

Középen Várkonyi Zoltán rendező mikrofonnal a kezében
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor
Előtérben János szerepében Koncz Gábor színművész
Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal
Az eredeti helyszín természetesen szóba se került.

A valódi várat az elmúlt évszázadokban többször átépítették (részben a törökök, hiszen a sikertelen várostrom után néhány évtizeddel mégis elfoglalták Egert, és több mint kilencven évig meg is tartották). Az erődítményt ráadásul azóta körbenőtte a barokk, majd a modern város. A huszadik század elején pedig – amikor még nem övezte különösebb tisztelet a mai nemzeti emlékhelyet – egyszerűen átvágták rajta a vasutat, leválasztva róla a Zárkándy-bástyát. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen műemléken nem lehetett volna csak úgy robbantgatni.

Az egri vár a Tinódi Sebestyén (Dózsa György) tér felől 1965-ben
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Gárdonyi Géza sírja az egri várban
Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Elhatározták tehát, hogy felépítik a korabeli vár másolatát. A helyszín kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az valamelyest hasonlítson az eredeti terepviszonyokhoz, jól fel lehessen vonulni az ostromlóknak, és persze, hogy közel legyen Budapesthez.

Az már csak szerencsés adottság volt, hogy a várépítéstől másfél kilométerre nyitottak egy murvabányát, ahonnan alapanyagot lehetett hordani az építéshez (egy kis kitérővel akár ezt is meglátogathatjuk a bevezetőben említett kirándulás során). Nem kellett messze menni a kazamatajelenetek forgatásához sem, azokat a közeli Tárnok-sziklánál vették fel.

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz:  https://kultura.hu/pilisi-csillagok/?fbclid=IwAR3n7N7KaMgMi9f7MKDIfgVus-c0dbEwnco8WQH6ODggMrj_jtyWwphFKYk

Megjegyzés küldése

 
Top