Korábban az északi szakasza a Bródy Sándor utcától Jezsuita utca volt. Nevét az ezen a szakaszon még ma is látható régi városfal maradványáról kapta.
Régebben az utca rövidebb volt, mivel a Pori sétányt csak a hetvenes években alakították ki.
Látnivalók
Városfal
Nincsenek régészeti adataink, de valószínű, hogy a 11. század első éveiben létrejött egri püspökség egyházi központját, vagyis a mai várdombot és annak környékét, ahol a püspökséget kiszolgáló település házai álltak, valamilyen védőfallal már körülvették. Az egyszerű palánkerődítés azonban nem védte meg a várost a tatár támadás ellen 1241-ben.
1552-ben a várba vonuló védők felgyújtották a várost, hogy az ne nyújtson védelmet a török katonáknak, ennek eshetett áldozatul az akkori palánkfal.
Egernek a 16. század végéig csak ilyen palánkfala volt, amelyet itáliai mesterek vezetésével megerősítettek, illetve kőfallal helyettesítettek, hogy megfeleljenek a kor hadászati követelményeinek. A fal építése a Dobó-féle várostrom után az 1570-es évek végén kezdődött és nagyobb része már 1592-ben készen volt. A káptalan által épített Cifra-kapu címeres kövén található 1587-es évszám is erre utalhat, mivel a kapuk a városfal szerves részei voltak. Az adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy 1596-ra, a vár elestére elkészült-e a fal.
A törökök folytatták a munkát, de továbbra is maradtak megerősített palánkfalak. Eger 1687-es visszafoglalása és a Rákóczi-szabadságharc után a falak hadászati jelentősége megszűnt, az építmény folyamatosan pusztult. 1695-től a fenntartás költségei a várost terhelték, a magisztrátus tagjai azonban tehetetlenül nézték, hogyan hordják szét a köveket a lakosok, hogy házaik építésénél alapanyagként hasznosíthassák. Nagyobb építkezésekhez a püspökség is felhasználta a köveket. Eszterházy Károly püspöksége idején a városi tanács pénz hiányában a bizonyos szakaszain kettős építésű városfal falai közé eső területeket áruba bocsátotta.
A bontás során a kapukra a 19. században került sor. Az új székesegyház építésekor a környék tereprendezése során rombolták le a Hatvani-kaput 1837-ben. Utoljára a Cifra-kapu maradt, amelyet az 1878-as árvíz pusztítása után bontottak le. A megmaradt falmaradványokat folyamatosan elhordták vagy az emberek házaik falába beépítették, esetleg természetes kerítésként szolgáltak.
Az egri városfalon négy nagy kapu nyílott. A legjelentősebb, a Budára vezető út mentén álló Hatvani-kapu volt. Ezt 1758-ban Barkóczy püspök barokk stílusban még újjá is építtette. A mintegy 15 méter magas építményről egy korabeli ábrázolás is fennmaradt, amelyet Breznay Imre és Karczos Béla közöltek is Egri képeskönyvükben.
A várost övező falrendszer délkeleti szegletében állott a Maklári-kapu, nyugaton a Rác-kapu, az északkeleti szegletben, a patak mellett pedig a Cifra-kapu. A 18. században még három kisebb kaput nyitottak a falon, hogy a lakosság közlekedését megkönnyítsék (Kis-kapu, Serte-kapu, valamint egy kijárat a Vécsey-völgy felé).
A városfal maradványairól az 1960-as évek végén készült egy alapos felmérés. Berecz Mátyás tanulmánya, egyéb érdekes és hasznos információk, valamint illusztrációk mellett, közli ezt a részletes leírást is.
Gál Tibor borászmester emlékszobra
Az Egri Borok Gyertyás Háza előtt 2008. augusztus 14-én avatták fel a tragikus hirtelenséggel elhunyt egri borász, Gál Tibor emlékszobrát, Horváth Ottó szobrászművész alkotását.
Szemfényvesztés kiállítás (Pori sétány 7. sz.)
A kiállítás célja, hogy megismertesse az emberekkel a vakok és látássérültek életét. Az ő tárlatvezetésükkel a látogatók egy több mint 100 méter hosszú pinceágon vonulhatnak végig teljes sötétségben.
Egykor a Városfal u. 2. számú házban lakott Harsányi Zsolt (1887-1943) író, aki elemi és gimnáziumi tanulmányait Egerben végezte. Tagja volt a Gárdonyi Géza Társaságnak.
borítókép - (MTI) Komka Péter
Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése