Továbbra is megmaradva a török időkben már szerepet kapott váraknál, hát nem mehetünk el természetesen Eger mellett sem; az Ali budai pasa által csak juhakolnak nevezett vár mellett, amiből mára már nem sok minden maradt meg.
A múlt század embere csak a Pilisborosjenőn felépített díszletet ismeri, aminek nem sok köze volt az eredeti épületekhez.
Hiába alapított még Szent István püspökséget Egerben, az egri püspökök a tatárjárásig a szomszédos Felsőtárkányban emelt várba húzódtak veszély esetén. Egészen addig tartott ez a megoldás, míg a tatárok le nem rombolták ezt a dombra épült erősséget.
Tehát az egri vár alapjait is 1241 után rakták le, számos más várunkkal egyetemben.
Az erődítmény központi építménye a háromhajós, román stílusú székesegyház volt, amelynek szentélye a későbbiekben bástyaként a várfalat is erősíti majd. Ezt még Szent László idején emelték, a várfalakat és a szállásául szolgáló lakótornyot Lambert püspök húzatta fel 1248-ra. 1442-ben a várost husziták dúlták fel, de a várral nem sokra mentek. Mátyás uralkodása alatt aztán a székesegyházat gótikus stílusban építették át.
Könyv a vár történetéről (Városi Könyvtár Ózd CC BY-NC-ND)
Perényi uram 1542 és 1548 között bírja a várat, és eme hat esztendő alatt ki is építteti úgy, hogy az meg tudja állítani majd 1552-ben Ali budai pasa és Szokoli Mehmed ruméliai beglerbég hatalmas ostromló seregét.
Perényi az általa Sárospatakon és másutt is bevetett Alessandro Vedano építésszel, a külső és belső vár kialakítása után, a már említett Szentély-bástya mellett felépítteti a Sándor-, a Tömlöc- és a Varkocs-bástyákat.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: forumhungaricum.hu
Megjegyzés küldése