Az egri várvédők hősies története ihlette meg a festőt képe elkészítéséhez.Az erőteljes átlós kompozíció két részre osztja a képet.A sötét színekben felfelé nyomuló török támadók és a föléjük magasodó Dobó Katica világos,lendületes alakja jelzi számunkra a csoportok szembenállását.
A sejtelmes háttérből, melyek a csata gomolygó füstfelhője jelez, hősként emelkedik ki a kép főszereplője, aki az éppen elbukó férje kezéből rántja ki kardját, és áll szembe ellenségeivel. Zsúfolt nagyszabású kompozíció,melyet részletgazdag, aprólékos festésmód jellemez.Meleg színek uralják a képet, melyek a csata forró, kíméletlen hangulatát idézik.
A kompozíció úgy épül fel, hogy a támdó török katonák lezuhanó alakja a sziklaszírtről visszacsapodó hullámokat, hősies védők pedig a hullámokat visszaverő sziklákra emlékeztetnek bennünket.
1552. A Szolnoknál egyesült hetvenezer fős török had megtámadta Eger várát. A várvédők mindössze kétezren voltak, köztük számos hadviseléshez nem értő jobbágy, sok nő és gyermek. Ennek ellenére a várvédők Dobó István kapitány vezetésével visszaverték a támadást, és a törökök október 18-án elvonultak a vár alól. A hősi védelem leghíresebb korabeli leírása Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról című balladája 1553-ból.
A nők ostromban játszott szerepére a 19. századi történetíró, Horváth Mihály munkája hívta fel a figyelmet. Székely Bertalant a kompozíciónál – miként naplójában le is írja – mégis inkább az előnytelen küzdelem érzékeltetésének szándéka vezette. A központi nőalak – elöl a támadókkal, hátul az égő várral – az igazi hősiesség érzését keltette a nézőkben: a hazafias önfeláldozás örök szimbólumát formálta meg.
.jpg)
Székely Bertalan: Egri nők
/1867/, Magyar nemzeti Galéria, Budapest
Ne feledjük a kép keletkezésének kora egy levert 1848/49 szabadságharc után vagyunk és az 1867 a kiegyezés között!
forrás: Badacsonyiné Bohus Gabriella, facebook
Megjegyzés küldése