A 40 méter magas, karcsú torony, amely valaha egy dzsámihoz tartozott. 98 lépcső vezet a magasba, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra.
Az egri minaret Eger egyik ikonikus építménye, amelyet a 91 évig tartó (1596-1687) török uralom alatt építettek a hódítók, és az Oszmán Birodalom legészakibb fennmaradt európai emlékének számít.
A tizennégyszög alaprajzú, vörös homokkőkváderekből épült tornyot először Evlia Cselebi, az ismert török utazó leírása említi 1664-ben, de ennél minden bizonnyal jóval korábban, valószínűleg a város elfoglalása után nem sokkal épült. A minaret bejárata az északi oldalon nyílik - most az utcára, de egykor itt egy dzsámi állt, amelyből közvetlenül lehetett feljutni a torony tetejére.
A szűk, sötét csigalépcső 98 foka vezet fel a müezzin 26 méter magasan lévő erkélyére, ahova a Mekka felé néző ajtónyíláson át lehet kijutni. Tériszonyosoknak nem ajánlott, pedig a keskeny párkányon körbejárható toronycsúcs mellől remek kilátás nyílik Egerre.
A várost a törököktől 1687-ben visszafoglaló csapatok nagy lelkesedésükben 400 ökörrel akarták ledönteni a minaretet, de szerencsére kellőképpen stabil volt a torony. Sőt, sokáig a dzsámi is megmaradt: előbb templommá, majd kórházzá alakították.
Egy 19. század eleji leírásból a következőket tudjuk az akkor még álló épületről: "Valamint a Miserikordiánusok klastroma előtt maga az egész épségben fenn álló, és egy vastag oszlop formára faragott kövekből összerakott török metset nevezetes emléke a régiségnek; úgy a mellette lévő és hasonlóképpen faragott kövekből épült Török Moschea boltozatjának héjjánosságát ki vévén, jó karban tartódott felannyira, hogy azon régi ablakok és ajtók formái és párkányzatjai tisztán láthatók..." A minden bizonnyal négyzet alaprajzú, kupolával fedett dzsámi a minarethez hasonlóan vörös homokkőkváderekből épülhetett, végül 1841-ben lebontották.
Az összeállítás eredeti helye, forrása:
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.