A váróterembe érkezve megismerkedhetünk a Naprendszerünket alapvetően meghatározó törvényeivel, az űrutazás kezdeteivel, az első Holdra szálló legénységgel.
Néhány kép 3D-s hatású, ha mobilkészülékünket eléjük tartva máris térbelivé válnak. Láthatjuk, hogyan épül fel egy űrhajó, milyen elemei vannak, továbbá kiderül, hogy az ókorban sokan isteneknek hitték a Nap körül keringő bolygókat.
A gyermekek számára itt egy játszóház lett kialakítva: robotokkal, motorokkal és áramkörökkel kapcsolatos előadásokat tartanak, minden szétszedhető és újraépíthető!
Csillagásztorony és Hell Miksa
1776-tól kezdte meg működését a Specula, vagyis a csillagásztorony. A megfigyeléseket a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából, illetve a teraszról végezték. Hell Miksa bécsi származású, magyar csillagász szerezte be az eszközöket Európa legjobban felszerelt csillagászműhelyeiből. Érdekesség, hogy összesen 21 testvére volt, szülei és testvérei német nemzetiségűek voltak, azonban a tehetséges csillagász 1750-től már magyarnak vallotta magát, amit hivatalos iratok is bizonyítanak.
Az ő nevére keresztelt csillagászati múzeumban megtalálhatóak a kor tudományos eszközei, amelyekkel a mikro- és makrouniverzum egyaránt megfigyelhető és tanulmányozható: különböző tükrös és lencsés távcsövek, amelyeket a kor csillagászai használtak, mikroszkópok, lencsék, régi videokamerák, amelyekkel talán még nagyszüleink készítettek felvételeket szüleinkről. Hatalmas fényképezőgépek, ezekkel pedig ma már csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk.
A Varázsteremben szó szerint kézzelfoghatóvá válnak a fizikai jelenségek. Egyénileg vagy vezetőnk segítségével, kísérleteken keresztül ismerkedhetünk meg itt a világ működésével. Fejtsük meg a Bermuda-háromszög rejtélyét, lőjünk a levegőágyúval, vagy süssük el saját villámunkat a Van de Graaff-féle szalaggenerátorral. Illetve mégse, ez utóbbit bízzuk inkább a vezetőnkre.
A villám csak a hozzáértők kezében válik játékszerré... A teremben találjuk a vidék egyik legnagyobb planetáriumát is, a francia mérnökök által készített félgömbbe ülve számos vetítés közül választhatunk.
Tovább haladva a torony tetejébe, a következő lépcsőfordulón a Csillagász melegedőjébe leshetünk be. A csillagászok az alattunk lévő szintről fürkészték az eget, ott viszont nem lehetett fűteni, hiszen a pára lecsapódott volna a távcsövekre. A nyitott ablakoknál hamar átfagytak a vaskos falak, és ezek közt pedig csillagászaink is. A tudósok ekkor húzódtak be az apró szobába, ahol a hatalmas kályha valódi forróságot árasztott magából. A melegedőbe menekített távcső az egyetlen, amiben még az eredeti optika található, a többiből a háború idején kiszedték ezeket a katonák.
Eger egyik legszebb Panorámája
Hamarosan egy huzatos kis átjáróban találjuk magunkat, ahonnan már látjuk is a Panoráma terasz lélegzetelállító kilátását. Becsapós, hogy bár „csak” a 8. emeleten vagyunk, az impozáns belmagasság miatt már 44 méterrel állunk az utca szintje fölött! A teraszról teljes 360 fokban körbe tudunk nézni a város fölött.
Amíg az utcán csak lengedezik a szél, itt kisebb orkánnal kell általában megküzdeni, de megéri, hiszen nem mindennap tud szembenézni az ember a Bazilika tetején álló szentekkel... Érdekesség, hogy Eger legmagasabb épülete ugyan a főtéren látható minorita templom, a város dimbes-dombos elhelyezkedése miatt mégis szinte lenézünk innen erre az épületre.
A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége.
Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem.
A Varázstorony elbűvöl gyerekeket, felnőtteket. Tartalmas és szórakoztató élmény időjárástól függetlenül.
VARÁZSTORONY
forrás: MTI, visiteger.com
Néhány kép 3D-s hatású, ha mobilkészülékünket eléjük tartva máris térbelivé válnak. Láthatjuk, hogyan épül fel egy űrhajó, milyen elemei vannak, továbbá kiderül, hogy az ókorban sokan isteneknek hitték a Nap körül keringő bolygókat.
A gyermekek számára itt egy játszóház lett kialakítva: robotokkal, motorokkal és áramkörökkel kapcsolatos előadásokat tartanak, minden szétszedhető és újraépíthető!
Csillagásztorony és Hell Miksa
1776-tól kezdte meg működését a Specula, vagyis a csillagásztorony. A megfigyeléseket a hatodik emeleti megfigyelőtermekből, a kupolából, illetve a teraszról végezték. Hell Miksa bécsi származású, magyar csillagász szerezte be az eszközöket Európa legjobban felszerelt csillagászműhelyeiből. Érdekesség, hogy összesen 21 testvére volt, szülei és testvérei német nemzetiségűek voltak, azonban a tehetséges csillagász 1750-től már magyarnak vallotta magát, amit hivatalos iratok is bizonyítanak.
Az ő nevére keresztelt csillagászati múzeumban megtalálhatóak a kor tudományos eszközei, amelyekkel a mikro- és makrouniverzum egyaránt megfigyelhető és tanulmányozható: különböző tükrös és lencsés távcsövek, amelyeket a kor csillagászai használtak, mikroszkópok, lencsék, régi videokamerák, amelyekkel talán még nagyszüleink készítettek felvételeket szüleinkről. Hatalmas fényképezőgépek, ezekkel pedig ma már csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk.
Eger, 1970. május 31. Eger látképe a Hell Miksa csillagász által tervezett obszervatóriumból (ma: csillagászati múzeum), ami az egykori Líceum (a mai Eszterházy Károly Főiskola) toronyépületében található. Hell Miksa csillagász (1720 -1792) 250 éve született. MTI Fotó: Kunkovács LászlóVarázsterem
A Varázsteremben szó szerint kézzelfoghatóvá válnak a fizikai jelenségek. Egyénileg vagy vezetőnk segítségével, kísérleteken keresztül ismerkedhetünk meg itt a világ működésével. Fejtsük meg a Bermuda-háromszög rejtélyét, lőjünk a levegőágyúval, vagy süssük el saját villámunkat a Van de Graaff-féle szalaggenerátorral. Illetve mégse, ez utóbbit bízzuk inkább a vezetőnkre.
A villám csak a hozzáértők kezében válik játékszerré... A teremben találjuk a vidék egyik legnagyobb planetáriumát is, a francia mérnökök által készített félgömbbe ülve számos vetítés közül választhatunk.
Tovább haladva a torony tetejébe, a következő lépcsőfordulón a Csillagász melegedőjébe leshetünk be. A csillagászok az alattunk lévő szintről fürkészték az eget, ott viszont nem lehetett fűteni, hiszen a pára lecsapódott volna a távcsövekre. A nyitott ablakoknál hamar átfagytak a vaskos falak, és ezek közt pedig csillagászaink is. A tudósok ekkor húzódtak be az apró szobába, ahol a hatalmas kályha valódi forróságot árasztott magából. A melegedőbe menekített távcső az egyetlen, amiben még az eredeti optika található, a többiből a háború idején kiszedték ezeket a katonák.
Eger egyik legszebb Panorámája
Hamarosan egy huzatos kis átjáróban találjuk magunkat, ahonnan már látjuk is a Panoráma terasz lélegzetelállító kilátását. Becsapós, hogy bár „csak” a 8. emeleten vagyunk, az impozáns belmagasság miatt már 44 méterrel állunk az utca szintje fölött! A teraszról teljes 360 fokban körbe tudunk nézni a város fölött.
Amíg az utcán csak lengedezik a szél, itt kisebb orkánnal kell általában megküzdeni, de megéri, hiszen nem mindennap tud szembenézni az ember a Bazilika tetején álló szentekkel... Érdekesség, hogy Eger legmagasabb épülete ugyan a főtéren látható minorita templom, a város dimbes-dombos elhelyezkedése miatt mégis szinte lenézünk innen erre az épületre.
Eger, 1967. március 28. Egri látkép a Specula csillagvizsgáló teraszáról. Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola hagyományaihoz kötődő intézmény. Nevezetes része a líceum épületének a keleti szárny fölött épített, 11 emeletnyi magas torony. A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket. A templom az egri ferences templom. A barokk stílusú templom alapkövét 1736-ban tették le, mestere Giovanni Battista Carlone. Homlokzata és két tornya Nitsman János tervei szerint készült. Kapuját és Mater dolorosa szobrát Giovanni Adami faragta. MTI Fotó: Bereth FerencA kontinens legrégebbi Camera obscuraja
A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége.
Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem.
A Varázstorony elbűvöl gyerekeket, felnőtteket. Tartalmas és szórakoztató élmény időjárástól függetlenül.
VARÁZSTORONY
forrás: MTI, visiteger.com
Megjegyzés küldése