.jpg)
A görögkeleti Szent Miklós templom a Vitkovics Mihály és a Széchenyi utca között egy dombtetőn áll. A plébániaház a Széchenyi utca felől is megközelíthető, a templommal egy fedett, árkádos lépcsősor köti össze.
Egerben a betelepülő görögkeleti vallású szerbek 1687 után egy török mecsetet vettek birtokba, az építmény állapota azonban a 18. század második felére megromlott. Miután II. József 1784. októberében Egerben járt és tudomására jutott a görögkeleti egri polgárok gondja, Eszterházy püspök ellenkezése ellenére engedélyt adott arra, hogy „a hitközség a régi és düledező templom helyett egy nagyobb templomot, az ifjaknak pedig a görög anyanyelvükön való tanítás céljára egy házat építsen.”
A copf stílusú templom 1785-1799 között készült el teljesen. Minden bizonnyal Povolni János harmadik, azóta elveszett terve került kivitelre.
A felépítést követően rövidesen gondoskodtak művészi berendezéséről is, amely késő barokk és rokokó stílusú. Nyugat felől csehsüveg boltozatos toronyaljból lépünk a változó ritmusú háromszakaszos csehboltozatú hajóba, melynek nyugati harmada az előcsarnok, „a nők temploma”, keleti kétharmada pedig a hajó, „a férfiak temploma”. A templomhajó falai és boltozatának felületei stukkóval díszítettek. A hajó keleti boltszakaszának a diadalívvel határos fele márványozott felületű, stukkói aranyozottak. Ettől nyugatra a teljes fal- és boltfelület fehérre meszelt, majd később a boltozatok kivételével világosszürkére festett.
A diadalív mögött a szentély lezárt terébe jutunk. Aranyozott és festett fafaragásos szentélykapuját és nagyméretű ikonosztázát 1789-1791-ben Jankovics Miklós szerémi fafaragó készítette. A rajta elhelyezett fatáblára festett ikonok az ortodox egyház által előírt rendben ábrázolják Jézus és Szűz Mária életét, az apostolokat, szenteket és prófétákat. Ez az ikonosztáz, azaz szentélyfal választja el a belső szentélyt a templom hajójától, a hívektől. A „képfalon” három kapu van: a középső nagyobb és díszesebb, az ún. királyi kapu. Ezen csak fölszentelt szerpap, pap és püspök mehet be. Az északi kaput általában a papok, a délit az oltárnál szolgáló világiak is használhatják, de csak férfiak, a nők ide nem mehetnek be.
Fotó: Molnár Ágnes
A szentélyfal előtti, de a templom hajójánál rendszerint egy-két lépcsőfokkal magasabb részt külső szentélynek, szóleának nevezik. Innen szokták felolvasni az evangéliumot. A templomban gazdagon faragott, copf stílusú szószék is található. Figyelemre méltóak a faragott padok (stallumok) és a húsvéti szertartásoknál használatos, 1797-ből való festett és aranyozott fából készült Szentsír.
A templom körüli kertben 18-19. századi, részben vörös márványból készült sírelékeket láthatunk.
Május 20-a ünnepnap az ortodoxok számára, a 11. században ezen a napon menekítették a muzulmánok elől bizánci szerzetesek Bari városába Szent Miklós földi maradványait. Ezen a napon tartják a Rác-búcsút, megkondul a templom harangja, Szentendréről érkező szerb férfikórus énekel, ortodox szertartást tartanak.
Forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.