A vár felé tekintve a névadó Dobó István szobra magasodik kivont szablyával, balján egy harcos, jobbján egy hős egri nővel, aki köveket dob a várat ostromlókra. Az 1907-ben készült szobor alkotója Stróbl Alajos. A városháza előtt láthatunk egy másik szoborcsoportot, amely 60 évvel később került ide: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása a Végvári harcosok küzdelmét ábrázolja a török túlerővel szemben. 2005-ben új szoborral gazdagodott a tér. Farkas Ádám tapintható-látható városplasztikáját nem csak a gyermekek kedvelték meg.
Itt a téren áll Eger legszebb barokk temploma, a Minorita templom. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton. A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit, csodatételeit és halálát ábrázolják, a pozsonyi Raindl Márton munkái 1769-ből. A mellékoltárok szintén barokk hangulatot árasztanak. A bejárathoz közeli két hátsó mellékoltárt csak festették, miután a templom e része a karzattal együtt 1827-ben egy tűzvészben leégett. A felújítás után így tudták az oltárokat az utókornak megőrizni. A bal oldali oltárkép témája emlékeztet bennünket erre a tűzvészre. A képen a Minorita templom látható a rendházzal, melynek tetőszerkezete lángol. A templom felett Szent Flórián alakja lebeg, aki eloltja a tüzet. A templombelső szépségéhez nagyban hozzájárulnak a gyönyörű tölgyfapadok, amelyeket 1769–70 között faragtak. A templom hagyományosan otthona a lengyel-magyar szentek ereklyéinek. A magyar királylányok IV. Béla gyermekei Árpád-házi Szent Kinga, Boldog Jolán és Nagy Lajos király leánya Szent Hedvig ereklyéit őrzik itt. Legutóbb 2007 áprilisában gazdagodott a gyűjtemény Árpád-házi Szent Kinga wieliczkai sóból készült szobrával. A templomtoronyból kedves harangjátékot hallhatunk naponta 11.00, 15.00 és 18.00 órakor. A mintegy 4 órányi dallamanyagból folyamatosan változtatják a dalokat. A Minorita templom egyik oldalán az 1773–75 között elkészült minorita rendház található, amely jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégiumnak ad otthont.
Másik oldalán az Egri Városháza épülete áll. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. Az egyemeletes, díszes épület eklektikus stílusú, homlokzatán a Szent Koronát és a város címerét láthatjuk. Az erkélyek fölötti ívelt üvegablakok felett jobbról a tudomány, a földművelés és a kereskedelem, balról az igazság, az ipar és a művészet jelképes domborművei láthatók. A városháza épületében a földszinti saroküzlet a Kígyó Patika. Érdemes bekukkantani és gyönyörködni a míves mestermunkákban.
A tér sarkán, a Végvári harcosok szoborcsoport közelében kicsiny kovácsoltvas tábla jelzi a városnéző kisvonat megállóhelyét és közlekedésének rendjét. Tavasztól őszig vehetjük igénybe ezt a hangulatos közlekedési eszközt a belváros és a Szépasszonyvölgy között.
A teret szegélyező házak sorában több műemlék illetve műemlék jellegű épület áll. Érdemes a belső árkádsoros udvarokba is betekinteni, mert a nyüzsgő belváros közepében nyugalmat árasztó hangulati elemekkel találkozhatunk. Szép példája ennek a Dobó tér 1. számú ház az ún. Forst-ház, belsejében az Erzsébet udvarral. Az udvarban látható „Halászó sas” szobrot Király Róbert készítette.
Sétánkat a Dobó szobor mögött a hídon át a Kis Dobó téren folytatjuk. A híd, amelyen át a tér ezen részét elérhetjük 1948-ból származik. Elődjét Giovanni Battista Carlone építőmesterrel emeltette a város a korábbi fahíd helyébe 1731ben. Ezt a szép boltozatos hidat, amelyen kőszobrok is álltak, az 1878-as nagy árvíz után le kellett bontani
Szemben velünk a vár falai alatt, az egyik legrégebbi egri polgári építményt, a Senátor Házat láthatjuk. A barokk épület falán elhelyezett emléktáblán Túry Tamás hajdani rác kereskedőről, mint a ház korábbi tulajdonosáról olvashatunk. Közel száz éven át, 1727-től a Boldogi család tulajdonát képezte, majd 1825-ben árverésen adták el Szvetics András városi szenátornak. Így a kis szálloda és kávézó-étterem nevében őrzi az egyik tulajdonos Eger városában betöltött funkcióját.
A Senátor-Ház melletti épületből, a Panakoszta Házból, amely szintén a 18. századból származik, különböző hangfoszlányok jelzik az épület mai rendeltetését. A Farkas Ferencről elnevezett Zeneiskola működik a falai között.
A Senátor Háztól jobbra eső utcácskán elindulva juthatunk el a Dózsa György térre és a vár bejáratához. A tér folytatása a Dobó István utca nevet viseli. A 18. század folyamán kézműves mesterek telepedtek itt le. A macskaköves utca két oldalán szép, régi házakat láthatunk. A vár felé haladva a baloldalon a 12. számú épületben kapott helyet a Palóc Népművészeti Kiállítás. Bejáratával majdnem szemben a Fazola utcából nyílik a Történeti Tárház, amely Tóth Sándor magángyűjteményét elődeink fegyvereit mutatja be az őskortól a szabadságharcig.
A Dobó utca ebben az irányban a Dózsa György térbe torkollik. A szép barokk házak között a jobb oldalon egy szürke hullámtető alatt találhatók a Valide Sultána törökfürdő romjai, amelyet talán egyszer a kíváncsiskodók közelebbről is megtekinthetnek. A fürdő a 17. század elején épülhetett, hat kamrája volt, a 18. század második felére szinte teljesen eltűnt.
A Dózsa György téren kapott helyet Pusztai Ágoston alkotása. A művész Tinódi Lantos Sebestyén szobrát készítette el, aki maga is katonáskodott az egri várban, annak „jó hírét költvén.”
A Senátor Háztól a bal oldalon szintén a Dobó István utcára jutunk. A sarkot alig elhagyva a nyugati várfal mellett a Harangöntő utcán át érkezünk el a Minarethez. A Harangöntő utca sarkán álló hangulatos kis ház ablakán bepillantva egy régiség-kereskedés kedves belső terét láthatjuk. A kapuja mellett kis harang meghúzásával jelezhetjük látogatási szándékunkat. A Minaret irányába eső saroképület a Harangöntő-ház, melyben a 18. és 19. században jeles harangöntők éltek. Felújítása után Kopcsik Lajos, Oszkár díjas mestercukrász vette birtokba. A Kopcsik Marcipániában cukortésztából készült remekeit több teremben csodálhatjuk meg.
Az összefutó kis utcák kereszteződésében a Knezich Károly utcában áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg a Ketkhuda dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során, és a legészakibb, ami ebből az időszakból származik. Alapjának 14 szögű kiképzése biztosította a stabil magas torony építését. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. A Minaretet többször felújították. Villámcsapás következtében kupolája többször leégett. Sokáig „csonka mecsetként” emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.
A Minaret mellett áll az egykori Katolikus Legényegylet épülete, a Bartakovics Béla Közösségi Ház, amely sok színes programnak ad otthont. Az utca névadójának, Knezich Károlynak a közelben volt a szülőháza. A kórház főbejáratánál meghagyott kapubejáró emléktáblával emlékeztet bennünket az 1848-49-es szabadságharc honvéd tábornokára és otthonára. Ezen az oldalon a teljes utcaszakaszban a Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet épületsorát találjuk.
A Torony utcán át érjük el a Szervita utcát, melynek bal oldalán találjuk a volt Szervita templomot és rendházat. A templomot és a rendházat 1728-38 között építették. A templom csak a misék ideje alatt látogatható. A sötét templombelsőben a barokk díszítések és a főoltárkép, melynek témája Szent János evangélista mennybevitele, inkább csak sejthető, mint látható. A főoltárképet Balkay Pál egri festőművész készítette 1820-ban.
A Minarettől a Markhot Ferenc utcán sétálunk vissza a kórház mellett. A volt irgalmas rendi kórház, gyógyszertár, kolostor és templom alapítólevele Erdődy Gábor egri püspöktől származik 1726-ból. Eszterházy Károly püspök rendelkezése alapján Dr. Markhot Ferenc megyei főorvos vezetésével ebben az intézményben kezdődött el a rendszeres magyar orvosképzés 1769-ben Schola Medicinalis Agriensis néven.
A bal oldali sarkon a „Generális híd” előtt egy kis tornyos épületet találunk, a Kálvin Házat, amely a 18. században a város főbírájának lakóháza volt, korábban Herner-háznak nevezték. Az 1860-as években vásárolta meg a református egyház, kicsi tornya ekkor készült el. 1866-1930 között a város egyetlen protestáns istentiszteleti helye működött itt. 1997-től újra az egyházközség tulajdona.
A hídon áthaladva a modern saroképületben a város központi gyógyszertárát, Zalár Patikát találjuk. A Zalár utca visszavezet bennünket a Dobó térre jobb oldalán kedves színes házakkal. Ha a hídtól balra indulunk a Tábornok házhoz érkezünk, mely a nevét lakóiról kapta. Eger városa vásárolta meg, majd 1760-62 között katonai parancsnoki szálláshellyé alakították át. Így már számunkra is érthető a ház elnevezése. A Piaccsarnok épületét már így az oldaláról is könnyen felismerhetjük. A hangulatos kis teret csak a piaci időszakon kívül élvezhetjük igazán, de a vásárlás forgatagában elfáradt néniknek bácsiknak jól esik itt megpihenni.
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
forrás: csillagvidek.hu
Megjegyzés küldése