A többszörösen díjazott Galya-kilátó. Kép forrása
Az elmúlt évtizedet akár a magyar "kilátóreneszánsznak" is tekinthetjük. Sorra épültek, vagy épültek át a hegycsúcsokon álló kilátók. Maga az építészeti műfaj elég érdekes, hiszen a lényeg egy ilyen helyen maga a kilátás. Emellett fontos, hogy maga a torony önmagában is attraktív cél legyen, azt üzenve, hogy érdemes a csúcsát megmászni. Ráadásul kilátók esetében a közvélemény olyan formabontó megoldásokat is elfogad (sőt, elvár), amiket más épülettípusok estében nehezen fogadna. Magyarországon a történeti kilátóknak is nagy hagyománya van, elég csak az 1913-ban átadott Írottkő-kilátóra, vagy a fantasztikus Sasbérc-kilátóra gondolni a Cserhátban. Összeállításunkban viszont nem ezeket, hanem a legújabb magyar kilátókat mutatjuk be. Az irásnak az ad aktualitást, hogy ma adták át a legújabb kilátót Balatonberényben.
Balatonboglár, Gömbkilátó (1958, újranyitás: 2012, Kádár István)
A gömbkilátó a feltáruló csodás panorámával. Kép forrása
Listánk első tagja máris kissé kilóg a sorból, ugyanis egy 1958-ban épült futurisztikus "gömbről" van szó. Kádár István, az Alumíniumipari Tervező Intézet szerkezettervező mérnöke tervezte az 1958-as brüsszeli világkiállításra. A gömb jól illet a rendezvény sci-fi hangulatába, ekkor épült ugyanis máig álló brüsszeli atomium is. A gömb pár évig a BNV egyik kiállítási pavilonjaként szolgált, majd mai helyére került. A kétezres évek elején állapota annyira leromlott, hogy le kellett zárni. 2012-ben nyílt meg újra a balatoni hajósoknak és a tóátúszóknak is tájékozódási pontként szolgáló jellegzetes kilátó.
Piliscsaba, Dévényi Antal-kilátó (2015, Koller József Műterem)
A kilátó alulnézetből. Kép forrása
A Piliscsaba fölötti Nagy-kopasz csúcsán 2015-ben nyílt meg a Pilis újrafásítását irányító főerdészről elnevezett kilátó. A kilátó-hasáb a jenga építőjátékot idézi, amiből mintha úgy húzták volna ki az elemeket, hogy egy lépcső alakuljon ki. A megmunkált faanyag pedig olyan hatást kelt, mintha a kilátó mindig is itt állt volna, az időközben már beerdősult Kopasz-hegyen. A 11,5 méter magas "gerendarakás" tetejére is érdemes felmászni, Esztergomtól Budapestig tárul fel a kilátás.
Galya-kilátó (1934, 2015, Kovács Csaba, Vass-Eysen Áron)
A kilátóban kialakított három szállás egyike. Kép forrása
A címlapképen is szereplő kilátó magja egy 1934-ben, helyi andezitből emelt 17 méter magas építmény volt. A környező fák miatt már a magassága sem volt megfelelő, ráadásul a belső lépcső is szűkös és meredek volt. Ezért nem csak megmagasították (30 méter magasra), hanem a belső lépcső helyett külső lépcső épült, ami kényelmesebb feljutást biztosít. Az így felszabaduló belső részben és a toldásban három egyszerű, de egy-egy kiadós túra után mégis rendkívül hasznos szálláskamrát alakítottak ki, amik színes körablakokból kapnak megvilágítást.
Prédikálószék-kilátó (2017, Koller József Műterem)
A kilátó megnyitása óta óriási népszerűségnek örvend. Kép forrása
Hazánk talán legszebb kilátását nyújtó helyén épült fel ez a különleges, kaptárszerű építmény, a lassacskán már kilátó-specialistává váló pécsi Koller József tervei szerint. A felfelé haladva kiszélesedő torony három teraszszintjéről élvezhetjük a fokozatosan feltáruló panorámát. A lépcsők az ellentétes oldalon, a "félbevágott kaptár" túloldalán vezetnek fel. Noha a kilátásban eddig is lehetett gyönyörködni, a 12 méteres magasság szokat számít, szinte az az érdekes, hogy ezen a ponton eddig nem volt kilátó.
Velence, Bence-hegyi "betonvirág" (2016, Kruppa Gábor, Merkel Tamás)
A "betonvirág" és látogatói. Kép forrása
A Velencei-tó fölötti Bence-hegyen már állt egy kilátó, de 1988-ban egy turista lezuhant róla, életveszélyesnek minősítették és lebontották. A hegy azonban "kilátót kívánt", ezért 2014-ben pályázatot írtak ki a megtervezésére, ahol a lakosok szavazatai alapján választották ki a győztest. A 2017-ben felépült tornyot a helyiek "betonvirágnak" nevezik, sokak szerint ősi fosszíliára hasonlít, a tervező Kruppa Gábor szerint "Az építészeti szándék egy többféleképpen értelmezhető, távolról is jól látható, érdekes, a kíváncsiságot felkeltő forma létrehozása volt. Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn." Az épület különleges, lőtt beton technológiával épült, és nemcsak formájában, hanem anyagában is kilóg a többnyire fából épült kilátók közül. A 18 méter magas toronyból nem csak a Velencei-tavat, hanem északra a Velencei-hegységet és a Bakonyt is jól lehet látni.
Budapest, Naplás-tavi kilátó (2021, Robert Gutowski Architects)
A kilátó a Naplás-tóval. Kép forrása
A budapesti Naplás tó 1978-ban keletkezett a Szilas-patak árvíztározójaként, mára azonban igazi kirándulóhellyé vált. Ezt koronázza meg a tavaly átadott kilátó, ahonnan a pesti síkság és a Budai-hegyek is tisztán láthatók. A tó környékét a közelmúltban felújították, ennek a fejlesztési csomagnak a részeként épült fel a 22 méter magas kilátó. A lemetszett hasáb alakú torony tetejéről szép és érdekes kilátás nyílik: a Gödöllői-dombság mellett a Pesti-síkságot is belátni, háttérben a budai hegyekkel és a Pilis csúcsaival.
Hazánk legújabb kilátói különleges, formabontó építészeti alkotások. Noha a korábbi évtizedekben a kilátók követték a hagyományos építészeti formákat, manapság ez igazi terepe az építészeti fantáziának. Ráadásul itt a közvélemény is megengedőbb, szinte elvárja a szokatlan, meghökkentő megoldásokat, amiket más környezetben, települések belterületén nem engedne meg.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: https://architextura.hu/uj_kilatok_regi_kilatasok_mai_magyar_kilatoepiteszet.html
Megjegyzés küldése