Pétervására déli szomszédjában, Mátraballa és Recsk között, a Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely. Érinti a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal. A 23-as és a 24-es főutat összekötő mellékút halad át rajta.
Története
A falu nevét már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették.
Az 1546-ban végzett adóösszeírás szerint Perényi Péter, 1549-ben pedig Perényi Gáboré volt, ekkor 5 adóköteles és 4 elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze.
1571-ben-ben Recsky Zsigmond és György birtoka volt, de anyja után Rédey Pál is igényt tartott az itteni Recsky-féle birtokokra.
1684-ben Erdődy György és Rákóczi László birtoka volt, 1693-ban pedig Erdődy György grófnak 3, Vay Ádámnak pedig 7 jobbágytelke volt itt, 1741-ben pedig báró Grassalkovich Antal személynök birtoka volt.
A 19. század elején a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, Kubinyi, Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay, Gomba és Kecskeméti és Ullmann családok birtoka volt, a 20. század elején pedig báró Barkóczy Sándorné volt a nagyobb birtokosa.
E község határában állanak Kanázsvár romjai is.
Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
A vár légifotója
Szövőszék
Római katolikus temploma 1804-ben épült.
A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, a siroki vár megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.)
Kincses Termálfürdő.
Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.
A község első állandó kiállítása 2008 szeptemberében nyílt meg „Palóc élet és szentkép kiállítás” címmel. Az új Faluházban megtekinthető egy tisztaszoba - gyönyörű textíliákkal, egy 18. századi konyha - stelázsival, kenyérfiókos asztallal, karos lócával, és gyikóval. A komra egy igazi éléstár, szebbnél szebb kiállított tárggyal.
Megtekinthető még a kenderfeldolgozás minden kelléke, a törő, tiló, gereben, guzsaly és eszváta is.
A kiemelt helyen vannak felsorakoztatva az ősi palócság gazdasági szerszámai, a lószerszámok, és a mindennapi életben használt, ma már nemigen ismert dolgai.
A hatalmas, magas falakon a mai és ősi tisztaszobák falairól levett különböző méretű szentképek láthatóak. Fő dísze a teremnek a helyi templom plébánosától, Csaba atyától, és a harangozó Aranykától kapott gyönyörű régi miseruhák, melyek a vallás ihletét adják.
A Bem út 3. sz. alatt található egy magángyűjtemény, melyet 2000-től gyarapít egy rokkantnyugdíjas házaspár. A tisztaszobában kitűnik a nyoszolyában a négynyüstös dunyha és vánkoshuzat. Köszönti a kedves betérő vendégeket Józsi bácsi és Ilus néni ősi palóc öltözetben. A bőcsőben ring két gyerek, melyet a szentkép vigyázó tekintete óv.
Ismert emberek
Itt született 1924. október 22-én Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter.
forrás: wikipedia.org
Története
A falu nevét már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették.
Az 1546-ban végzett adóösszeírás szerint Perényi Péter, 1549-ben pedig Perényi Gáboré volt, ekkor 5 adóköteles és 4 elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze.
1571-ben-ben Recsky Zsigmond és György birtoka volt, de anyja után Rédey Pál is igényt tartott az itteni Recsky-féle birtokokra.
1684-ben Erdődy György és Rákóczi László birtoka volt, 1693-ban pedig Erdődy György grófnak 3, Vay Ádámnak pedig 7 jobbágytelke volt itt, 1741-ben pedig báró Grassalkovich Antal személynök birtoka volt.
A 19. század elején a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, Kubinyi, Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay, Gomba és Kecskeméti és Ullmann családok birtoka volt, a 20. század elején pedig báró Barkóczy Sándorné volt a nagyobb birtokosa.
E község határában állanak Kanázsvár romjai is.
Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
 |
| Mátraderecske látkép (részlet) |
Nevezetességei
A vár légifotója
Szövőszék
Római katolikus temploma 1804-ben épült.
A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, a siroki vár megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.)
Kincses Termálfürdő.
Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.
A község első állandó kiállítása 2008 szeptemberében nyílt meg „Palóc élet és szentkép kiállítás” címmel. Az új Faluházban megtekinthető egy tisztaszoba - gyönyörű textíliákkal, egy 18. századi konyha - stelázsival, kenyérfiókos asztallal, karos lócával, és gyikóval. A komra egy igazi éléstár, szebbnél szebb kiállított tárggyal.
Megtekinthető még a kenderfeldolgozás minden kelléke, a törő, tiló, gereben, guzsaly és eszváta is.
A kiemelt helyen vannak felsorakoztatva az ősi palócság gazdasági szerszámai, a lószerszámok, és a mindennapi életben használt, ma már nemigen ismert dolgai.
A hatalmas, magas falakon a mai és ősi tisztaszobák falairól levett különböző méretű szentképek láthatóak. Fő dísze a teremnek a helyi templom plébánosától, Csaba atyától, és a harangozó Aranykától kapott gyönyörű régi miseruhák, melyek a vallás ihletét adják.
A Bem út 3. sz. alatt található egy magángyűjtemény, melyet 2000-től gyarapít egy rokkantnyugdíjas házaspár. A tisztaszobában kitűnik a nyoszolyában a négynyüstös dunyha és vánkoshuzat. Köszönti a kedves betérő vendégeket Józsi bácsi és Ilus néni ősi palóc öltözetben. A bőcsőben ring két gyerek, melyet a szentkép vigyázó tekintete óv.
Ismert emberek
Itt született 1924. október 22-én Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése